A boltokban vásárolt napi fogyasztási cikkek összetételéről, mennyiségéről még nincsenek pontos adatok, de azt már most borítékolni lehet, hogy nem múlik el nyomtalanul a járványhelyzet, a koronavírus miatt kialakult vásárlási és étkezési szokások egy része velünk marad. A felmérések azt mutatják világszerte, hogy a koronavírus árnyékában jobban aggódnak az emberek az egészségük és az immunrendszerük miatt, ezért igyekeznek egészségesebben táplálkozni.
Különösen ott rögzülhetnek a járvány miatt megváltozott étkezési szokások, ahol a korlátozások meghaladták a hat hetet, ami szükséges egy-egy új szokás beépüléséhez – idézte Charlotte De Backert, az Antwerpeni Egyetem kutatócsoportjának vezetőjét a Reuters. A Foodmagazine szerint bőven lesz idő a szokások rögzülésére, legalábbis a fogyasztók 48 százaléka úgy gondolja, hogy a COVID-19 legalább tizenkét hónapig befolyásolja a mindennapi életét.
Az antwerpeni kutatásból, amely 11 ország – Ausztrália, Belgium, Chile, Uganda, Hollandia, Franciaország, Ausztria, Görögország, Kanada, Brazília és Írország –, csaknem 11 ezer fogyasztójának válaszai alapján készült, az bontakozott ki, hogy a korlátozások közepette az emberek:
- egészségesebben táplálkoznak,
- maguk készítik az ételeiket, és
- több gyümölcsöt, valamint zöldséget fogyasztanak.
A felmérésben szereplő valamennyi országban az jött ki, hogy az emberek több friss, konzerv vagy fagyasztott gyümölcsöt és zöldséget vásároltak. A megkérdezett országok közel felében a vásárlók kevesebb sós vagy édes rágcsálni valót ettek, a megváltozott körülmények miatt ugyanakkor egyes termékek veszítettek a népszerűségükből, például az éttermek bezárása csökkentette az olyan termékek iránti keresletet, mint a gomba vagy a saláta.
Az egészségesebb táplálékok iránti kereslet a kereskedők is alátámasztották, a Reuters cikkében a belga székhelyű eFarmz bioélelmiszer-online kiskereskedőt említették, ahol majdnem kétszeresére kellett növelni a dolgozói létszámot, hogy lépést tudjon tartani az igényekkel.
92 százalék otthon főz
De Backer szerint az egészségesebb élelmiszerek vásárlásához az is hozzájárult, hogy a fertőződés veszélye miatt mindenki igyekezett csökkenteni a boltokban töltött időt, bevásárló listát készítettek, s ha bevásárló listát készít valaki, akkor előre tervezi az étkezést, és így kevésbé valószínű, hogy egészségtelen ételeket szerez be. Vámos Miklós, az Országos Kereskedelmi Szövetség főtitkára ezt úgy fogalmazta meg lapunknak, hogy a fejekben biztosan nyomot fog hagyni a járványhelyzet, a kijárási korlátozás, szerinte megfontoltabb vásárlás jellemzi a jövőben az embereket. Valami olyasmi marad meg, hogy minden megtörténhet. Nem arra kell elsősorban gondolni, hogy ésszerű tartalékot képeznek ezután a háztartások, hanem inkább arra, hogy jobban átgondolják, hogyan és mit vásároljanak.
Ha vége lesz a home office-nak, nyitnak az iskolák menzái és a munkahelyi közétkeztetés is, az ebédet sokan megint ott fogják elfogyasztani, így bizonyosan visszaesik az otthoni főzés aránya Magyarországon is. Most ez úgy fest, hogy szinte mindenki főz otthon, az Upfield és a 24.hu 4575 fős közös felmérésében a válaszadók 92 százaléka nyilatkozott így. Ez igen jelentős növekedés, hiszen a megkérdezettek több mint fele állította, több házilag készített főtt ételt fogyaszt, mint korábban. Minden ötödik még péksüteményért sem megy boltba, a kenyeret is otthon süti. Ezekhez képest jóval kevesebb, mindössze 15 százalék rendel készételt.
A válaszadók egy része is egészségesebben étkezik, 30 százalékuk állítja, hogy jobban odafigyel a tápláló étrendre, és 27, illetve 21 százalék eszik több gyümölcsöt, illetve zöldséget, mint korábban. Az Upfield Hungary, a margarinpiac meghatározó szereplőjeként örül a változásnak:
A koronavírus helyzet ráirányította az emberek figyelmét a minőségi étkezések, a fenntartható, természetes, egészséges élelmiszerek fontosságára, ami egyértelműen a növényi táplálkozás irányába mutat. Az étkezési szokásokat persze nem lehet egyik napról a másikra megváltoztatni, de a korlátozások, a bezárkózás időszaka jól láthatóan elősegítette ezt a folyamatot.
– nyilatkozott az eredmények kapcsán Vincze Renáta, az Upfield regionális marketing igazgatója. „Szeretnénk elősegíteni, hogy ezek a pozitív változások hosszútávon is velünk maradjanak, és ennek érdekében több akciót is útnak indítottunk az elmúlt hónapokban. A #szendvicssztorik kezdeményezés során megmutatjuk, hogy egy olyan egyszerű étel, mint a szendvics is lehet tápláló és egészséges, a Rama Academy videó sorozattal pedig szeretnénk mindenkit arra ösztönözni, hogy átélje az otthoni sütés örömét.”
A határ a háztartások költségvetése
A koronavírus miatt nemcsak egészségtudatosabbak lettek a vásárlók, de a pénzügyi problémák, a háztartások költségvetése is előtérbe került – erre jutott áprilisban az FMCG Gurus 18 ország fogyasztóit vizsgálva. Ők is úgy találták, hogy a járványveszély közepette megnövekedett a gyümölcsfogyasztás, de az is jellemző, hogy egyre inkább aggódnak a környezet iránt.
A fogyasztók az egészségesebb étkezés érdekében tett főbb lépéseknek ezeket nevezték meg:
- a gyümölcsbevitel növelése (58 százalék),
- a cukorbevitel csökkentése (45 százalék) és
- a fehérjebevitel növelése (37 százalék).
A gyümölcsök preferálásában minden bizonnyal szerepet játszik a megfizethetőség is. Ez nem elhanyagolható tényező, hiszen a fogyasztók csaknem kétharmada azt gondolja, hogy a világ recesszió felé tart.
Noha a koronavírus-járvány kevés pozitívumot hozott magával, az egyik ilyen a környezetvédelmet érinti. Az emberek meggyőződhettek arról, hogy a korlátozások következtében bizonyos környezeti terhelések enyhültek, és egyre biztosabbak benne, hogy az eddigi károk helyrehozhatók. A megkérdezettek 55 százaléka azt mondta, hogy már környezettudatosabbá vált, 35 százalék pedig azt, hogy jobban figyelnek a fenntarthatóságra.
Vincze Renáta, az Upfield regionális marketing igazgatója szerint az, hogy mit eszünk, nemcsak saját egészségünkre, de bolygónk jövőjére is hatással van:
Az Upfield margarinok karbonlábnyoma például 70%-kal kisebb a tejszínből készülő vajéhoz képest, előállításuk feleannyi vízfelhasználással jár, a margarinokhoz használt növények termesztéséhez pedig harmadannyi a termőföld is elegendő, mint vajhoz szükséges állattartáshoz. A növényi alapú étrend általában rostban, jó zsírokban, vitaminokban és ásványi anyagokban is gazdagabb, ami segít megőrizni egészségünket. Ha csökkentjük étrendünkben a húsok és a tejtermékek fogyasztását, és növeljük a növényi élelmiszerek arányát, azzal egyszerre segítjük a Föld erőforrásainak hatékony felhasználását, csökkentjük az üvegházhatású gázok kibocsátását, és a bizonyos betegségek kialakulásának kockázatát.
Felértékelődhet a helyi termék és az online vásárlás
Minél inkább elhúzódik a járvány, annál mélyebbre ható változásokkal kell számolni. Egy amerikai közvéleménykutatás – amelyet a Nova Scotia Dalhousie Egyetem és az Angus Reid közösen végzett – azt mutatta, hogy a járvány elhúzódása esetén a válaszadók 50 százaléka szándékozik több helyi terméket vásárolni, mihelyt a dolgok visszatérnek a normál kerékvágásba. Az előző héten még csak 42 százalék fogadkozott. A kormányok és a helyi politikusok a járványtól függetlenül is erre szokták ösztönözni az embereket, de hogy tényleg áttérjenek a helyi termékek fogyasztására, ahhoz az is kell, hogy megfizethető legyen.
Az amerikai közvéleménykutatásból az is kiderült, hogy az online élelmiszerboltok a pandémia nyomán egyre népszerűbbek lettek, annyira, hogy már a helyi gazdák is be akarnak szállni az online élelmiszerszállítás üzletbe. Ennek környezetvédelmi előnye is van, alacsonyabb a szén-dioxidlábnyom, mint a hagyományos üzletben történő vásárlásé. Az online kereskedelem Magyarországon is felfutott a járvány idején, és Vámos Miklós szerint, ha nem is ilyen szinten pörög majd az üzletág, de a vevők egy része biztosan megmarad. Megtapasztalták azok is ezt a módszert, akik békeidőben nem rendeltek napi fogyasztási cikkeket, hanem boltban vásároltak, és akinek bejött, az a járvány lecsengése után is rendelni fog – vetítette előre.
A vesztesek között a túró és a joghurt
2020. márciusában több lépcsőben drasztikusan megemelkedett a forgalom, az április már vegyes képet mutatott: húsvétig nőtt, de utána jelentősen csökkent a kereslet a tejtermékek iránt. Május során a kereslet normál szintre állt be, amely közel azonos az előző év hasonló időszakához, nem tapasztalunk jelentősebb kilengések – számolt be kérdésünkre Rózsás Mónika, az Alföldi Tej Kft. ügyvezető igazgatója. Megváltoztak a vásárlási szokások, március a tartós élelmiszerek vásárlásának időszaka volt, a vevők a nagy kiszerelésű termékeket keresték, például a vödrös tejfölt, és a rövidebb szavatosságú termékek helyett a hosszabb szavatosságúakat. Visszaesett a friss tej forgalma, míg az ESL és az UHT tejé megemelkedett. A joghurt forgalom jelentősen visszaesett és a túró iránti kereslet is lényegesen alacsonyabb – utóbbit a karantén miatt elmaradt húsvéti családi látogatások elmaradásával lehet indokolni, így a családok bizonyára kevesebbet sütöttek – véli az ügyvezető.
A lapunk által megkérdezett magyarországi üzletláncok a forgalmukon és a termékösszetételen egyértelműen érzékelik az otthoni főzés hatását. A Sparnál a készételek forgalma kétszámjegyű százalékkal csökkent. A húsféléknél nem változott a fehér és vörös húsok aránya, a zsiradékoknál viszont volt elmozdulás: a hosszabb szavatossági idővel rendelkező termékekre nagyobb volt a kereslet, az étolaj kétszámjegyű, a kókuszzsír és a margarin egyszámjegyű növekedést produkált március-áprilisban – mutatták a Spar eladásai. A szendvics forradalomnak és az otthon sütésnek köszönhető látványos változást Vincze Renáta, az Upfield regionális marketing igazgatója is megerősítette: „Márciusban és áprilisban a teljes kategória – tehát a vaj és a margarin – eladási adataiból, volumenben és értékben egyaránt kétszámjegyű növekedés volt kiolvasható.
Ami a zöldség és gyümölcsvásárlást illeti, a két láncnál a világméretű felmérésekben szereplőhöz képest kisebb az elmozdulás: az Aldi „az ilyenkor szokásoshoz képest némi növekedést”, a Sparnál pedig stagnálást jeleztek. Utóbbi üzletláncnál március- április során azt tapasztalták, hogy
Az Aldinál viszont a bio és mentes termékek eladási görbéje átlagon felüli növekedést mutatott, és az erősödés az ételintoleranciával élőket célzó ételek és italok esetében még intenzívebb volt. Fejlődik a szénhidrátcsökkentett pékáruk, a húsmentes, növényi és csökkentett cukortartalmú termékek eladása is, az elmúlt időszakban kiemelkedő forgalmat produkáltak a különböző zabtermékek – foglalta össze az Aldi, ahol azt állítják, hogy a karanténban rekedt és a home office-ban dolgozók körében a korábbinál is nagyobb népszerűségnek örvendenek az egészségtudatos és mentes élelmiszerek.
Kiemelt kép: Getty Images
