A három majommal, egy óriáskígyóval, illetve néhány őzzel és vaddisznóval 1985-ben a vidámpark részeként megszületett vadaspark alig három héttel a vasfüggöny lebontásának megkezdése után, 1989. májusában még csak három hektáron, kevés állattal nyitotta meg kapuit a látogatók előtt, az azóta eltelt három évtized azonban elég volt ahhoz, hogy az intézmény a ritka állatok legfontosabb magyar bástyájává, és egyben a nemzetközi fajmegmentési programok legfőbb magyar segítőjévé váljon.
Szurikátából sincs ám hiány / Fotó: Vincze Miklós/24.hu
Az ország legnagyobbjaként – míg a fővárosi Állatkert csak 18,4, addig a szegedi 44 hektáron, természetes erdőben bújik meg – nyilvántartott, a város szélén elterülő kert persze nem csak szakmai terepként, de a különlegességekre vágyó látogatók legfőbb célpontjaként is szolgál, hiszen egy egész sornyi állattal, így dolmányos hangyásszal, makákóval, ködfoltos párduccal, kistestű majom- és makifajtákkal, sörényes farkassal, a Madagaszkáron élő fosszával és a mogorva arcú, ártatlan szőrgombócoknak tűnő, de valójában elég vad manulokkal és a szürreális zsákutcának tűnő, összegömbölyödve sárgadinnyének tűnő déli háromöves tatuval csak itt találkozhatunk az országban.
A manul, avagy a pusztai macska / fotó: Albinfo
A matakóként is emlegetett, Amerika száraz erdőiben és füves pusztáin magányosan osonó apró tatu gyakran megfordul a látogatók közt is, hiszen a rokonaival ellentétben páncélzatát a teljes teste körül összezárni képes ragadozót gyakran megsétáltatják, így az ösvényeken feltűnő kíváncsi látogatók testközelből ismerhetik meg a kézhez szokott, alig másfél kilós állatot.
Az apró ragadozónak a vadasparkban töltött hónapok során lassan elmúlt az emberek okozta veszélyérzete, így közelükben is boldogan szaladgál, vagy épp gyenge látásával és szaglásával próbálja feltérképezni a környezetét.
Nem a szépsége a legmegnyerőbb tulajdonsága, de a veszélyeztetettség szélén álló faj fontos része környezete ökoszisztémájának / fotó: Vincze Miklós/24.hu
A gyakrabban előforduló fajok terén sem kell azonban szégyenkeznie a kertnek, hiszen nagymacskákból is igen jól állnak: ottjártunkkor épp a két gepárd sétált komótosan a jókora területükön, de a közelükben jaguár, hópárduc, puma, illetve foltos hiéna és észak-kínai leopárd is él.
Az épületek és a teljesen zárt, legalább részben betonozott terek helyett a szegediek a legtöbb esetben inkább a nagy, nyitott kifutókat tartják előnyösnek, heteken belül pedig új állat – elefánt – érkezik a már most is több mint száznegyven faj közel ötszáz egyedének otthont adó területre.
A legnagyobb szenzáció azonban egyértelműen a park első oroszlánkölyke, Amali, akinek színe miatt a vadonban nem lenne sok esélye. A trófeagyűjtők ugyanis az 1930-as évektől hirtelen óriási érdeklődést mutattak a valójában nagyon világos sárgásbarna színű oroszlánok iránt, így az évezred végére az ennyire világos színt okozó gének jobbára el is tűntek a természetből. Fehér oroszlánt így ma már leginkább csak az állatkertekben lehet látni.
Fotó: Vincze Miklós/24.hu
Szeged őszig egészen biztosan három fehér oroszlán otthona lesz majd, hiszen a hat hónapos kölyök addig még biztosan a kifutó sztárja lesz.
A Szegedi Vadaspark az év minden napján várja a látogatóit, megközelíthetőségéről, a jegyárakról, illetve a gyermekes családok számára ideális állandó programokról – így a fóka- vagy pingvinetetésről – az intézmény honlapján lehet tájékozódni.
