Európa középső területe fölött a Skandináv-félszigettől a Kárpát-medencén át egészen az Appennini-félszigetig ciklonok és frontjaik helyezkednek el. Hatásukra a felsorolt területeken erősen felhős az ég, és többfelé fordul elő csapadék; délen, délkeleten jellemzően az eső esik, északabbra és nyugatabbra havazik, hózáporok fordulnak elő. Ugyanakkor szárazföldünk nyugati és keleti tájai fölött anticiklon található.
Délnyugaton változóan felhős az ég, többé-kevésbé napos az idő, számottevő csapadékról nem érkezik jelentés, ezzel szemben a keleti vidékeken a magasnyomás peremén túlnyomóan borult az ég, többfelé havazik. A legmagasabb nappali hőmérséklet északon, északkeleten többnyire 0 és -12, középen általában 1 és 10 fok között változik. A legenyhébb idő délen van, ott a kora délutáni órákra 11 és 20 fok közé melegszik fel a levegő.
És hogy mit jelent ez hazánkra nézve?
Vasárnap estig a Kárpát-medence fölé kissé szárazabb, egyre hidegebb léghullámok érkeznek, tovább gyengül a nappali felmelegedés. Keleten is felszakadozik a felhőzet, estére megszűnik a csapadék. Éjszaka kezdetben változóan felhős lesz az ég, majd keleten és délnyugaton alacsonyszintű felhőzet, illetve ködfoltok képződnek, elsősorban keleten néhol kisebb havazás várható, esetleg ónos szitálás is lehet.
A szél éjszaka csak néhol, vasárnap többfelé megélénkül, a Dunántúlon helyenként meg is erősödik.
A legalacsonyabb éjszakai hőmérséklet általában 0 és -5 fok között alakul, de a szélvédett, kevésbé felhős tájakon -6, -7 fok is lehet. A legmagasabb nappali hőmérséklet vasárnap 0 és +5 fok között valószínű.
(MTI)
Kiemelt kép: MTI/Varga György
