Élet-Stílus

A szusi népszerűségének növekedésével megnőtt a bélférges fertőzések száma is

Ez persze egyáltalán nem jelenti azt, hogy nem ajánlott többé szusit enni, csak épp fontos a hús megfelelő kezelése.

Az orvosi témájú tanulmányok tömegének otthont adó BMJ Case Reports-on csütörtökön felbukkant tanulmány szerint van összefüggés a nyers halhúst – így tonhalat, vagy tinhalat, vagy rákot – tartalmazó szusik népszerűségének növekedése, illetve a bélparaziták megjelenésével járó fertőzések száma közt.

A The Guardian riportja egy harminckét éves portugál férfi esetéről számol be, aki bordák alatt jelentkező, egy héten át tartó alhasi fájdalomról, alacsony lázról, és hányásról számolt be. Rejtélyes tüneteire pedig egy egyszerű endoszkópos vizsgálat derített fényt:

a beteg gyomorában a tengeri emlősökben és halakban gyakran előforduló, Anisakis nemzetségbe tartozó férgek csücsültek, melyek a nem kellőképpen elkészített, vagy nyers, nem egészséges tengeri halak elfogyasztásával kerülhettek a szervezetbe.

Így is történt, hiszen a férfi alig néhány nappal korábban az Európában egyre szélesebb körben, sőt, lassan már minden második sarkon kapható szusit fogyasztott.

Ez persze nem jelenti azt, hogy soha többé nem hódolhatunk a japán konyha addiktív remekének, hiszen a hatályos európai higiéniai szabályozás szerint a nyers halat tartalmazó ételekbe kerülő húst először le kell fagyasztani, hogy az esetleg túlélő paraziták az alacsony hőmérsékletnek köszönhetően száz százalékos valószínűséggel az örök vadászmezőkre távozzanak. Ez persze nem jelenti azt, hogy mindenki követi is a szabályozást, de a történetnek az mindenképp komoly tanulsága, hogy a nem teljesen megbízhatónak tűnő helyeken talán jobb ötlet inkább az étlap más pontjára bökni.

Hasonló esetek egyébként természetesen főként Japánban fordulnak elő, de Európában természetesen már a szusi térhódítása előtt is léteztek nyers tengeri húst tartalmazó ételek, sőt, akár egy maréknyi szardella is elég volt az apró férgek lárváinak a testben való megjelenéséhez.

A betolakodókra egyébként nem létezik gyógyszeres elűzési mód, így a megoldást minden esetben az endoszkópos, vagy műtéti úton való eltávolítás jelenti – még mielőtt komolyabb tünetek, így gyomorvérzés, vagy komoly allergiás reakciók lépnek fel.

És mi van az otthoni szusikészítéssel?

A brit ételbiztonsági szabályozást jegyző Food Standards Agency egy egyszerű, de hasznos tippet is ad azoknak, akiket még mindig nem sikerült eltántorítani a szusifogyasztástól, sőt, otthon is megpróbálkoznának vele:

a felhasználni kívánt húst legalább négy napon át, legfeljebb mínusz tizenöt fokon kell hűteni ahhoz, hogy biztosan ne legyen semmi bajunk.

Fotó: Raging Wire

Ajánlott videó

Olvasói sztorik