A fortunaweb.hu szerkesztősége most fellebenti a fálylat a lottótörténet legemlékezetesebb csalásairól és csalási kísérleteiről.
Az első manipulációs próbálkozás ugyanis jó 160-170 éve, még a XIX. században, Angliában történt. Az ottani lottójáték szervezője úgy gondolta, semmit sem bíz a véletlenre, ezért beballagott az egyik közeli biztosító társasághoz, és biztosítást kötött arra az esetre, ha valaki elvinné a főnyereményt. A megoldás egyrészt azért volt tisztességtelen, mert így tulajdonképpen lenyúlta volna a játékosok által befizetett pénz nagy részét, ráadásul egy magán cég tulajdonosaként az állami biztosítótársaságot próbálta megpumpolni.
Lépése nem nyerte el a királynő tetszését, aki azon nyomban be is tiltotta a lottót a szigetországban – mint később kiderült, a szünet cirka 150 évig tartott.
Nálunk a mai formájában 1957-ben indult el az ötös lottó, s az első emlékezetes csalási kísérlet a ’60-as évekre tehető. Akkoriban még kézzel végezték a szelvényfeldolgozást, s bár abban részt venni szinte kiváltságos munkának számított, akadt egy úriember, aki mégsem tudott ellenállni a kísértésnek. „Telitalálatos” lottóját a sorsolást követően, utólag csempészte be a feldolgozásra váró fogadási szelvények közé, arról azonban már nem tudott gondoskodni, hogy a nyerő tikett második és harmadik része is ott legyen az ellenőrző szelvények között, amelyeket egy külön szekrényben, elzárva tároltak. Hiába jelentkezett, hogy „ötöse” van, hamar fény derült a turpisságra, s így a milliós nyeremény helyett börtön lett a „jutalma”.
A BBC tudósítása szerint Milánóban kifényesítették a kihúzásra szánt golyókat, mert abban bíztak, hogy a sorsolást végző kisgyerekeknek jobban fognak tetszeni, s ezért inkább azokat emelik majd ki a sorsológömbből. A BBC szerint a gyerekek szemét úgy fedték le, hogy ennek ellenére lássanak, sőt, a sorsolást felügyelő embert is bevonták a csalásokba. Más alkalommal a számhúzó gyerekeket arra is megtanították, hogy a hűtött, vagy éppen felmelegített golyókat válasszák ki. Tegyük hozzá gyorsan, hogy a terv eleve csak azért fordulhatott meg a fejükben, mert Itáliában nem közvetítik élő tévéműsorban a húzásokat. A csalók végül lebuktak, kilenc embert le is tartóztattak.
Ma már a csalók is az internetet használják fel kommunikációs eszközként. A legutóbbi itthoni ötös alkalmával, tavaly novemberben egy kopasz férfi tett fel két fotót a világhálóra, amelyek az ő állítólagos nyertes szelvényét ábrázolták. Aki alaposabban megnézte a képeket, észrevehette, hogy számítógépes manipulációról volt szó, mert egyrészt a nyertes számok kicsit elcsúsztak egymáshoz képest, másfelől a dátumformátum és a feladás helyszíne sem stimmelt az álszelvényen. De az is gyanús volt, hogy ha valaki csaknem kétmilliárdot nyert, akkor miért éppen egy bulvároldalon, nyomdafestéket nem tűrő stílusban hozza ezt mindenki tudomására? És egyáltalán: ha nem mások bosszantása a célja, akkor miért kérkedik a nyereményével, ahelyett, hogy mélyen hallgatna róla?
Végül pedig idézzük fel a legkacifántosabb történetet! 2002-t írtunk, amikor az egyik milliárdos nyeremény alkalmával egy alföldi tanyán lakó férfi jelentkezett a RTL Klubnál. Azt állította, hogy előbb kidobta, majd a gyermeke összetépte nyeretlennek hitt szelvényét. Amikor később észrevette, hogy egytől egyig a nyerő számokat játszotta meg rajta, összeragasztotta, de azt a lottótársaság nem fogadja el, és nem fizeti ki neki a nyereményt. Ezután a tévésekkel együtt bement a Szerencsejáték Zrt-hez, ahol a cég munkatársai megvizsgálták a szelvényt, melyről kiderült, hogy több darabból ragasztották össze, másrészt a vonalkód sem volt rajta megfelelő. Mivel továbbra is a saját igazát hangoztatta, felajánlották neki, ha annyira biztos a dolgában, nyújtson be egy nyereményigénylést a társaságnak.
Erre nem volt hajlandó, de jól is döntött, mert ha megtette volna, kiderül a manipuláció, és akkor nagyértékű csalás miatt eljárás indult volna ellene, s ebben az esetben már nem léphetett volna ki szabad emberként a Szerencsejáték Zrt. kapuján…
A témával kapcsolatos további információkért kattintson a fortunaweb.hu oldalra.
