Élet-Stílus

Városokat nyelhet el a tenger

admin
admin

2011. 08. 21. 16:20

A természet hihetetlen, akár százméteres tengerszint-emelkedéseket és –süllyedéseket képes produkálni, ám az emberi civilizáció számára a 2100-ig előrejelzett egyméteres emelkedés is komoly kihívást jelent. A kis szigetállamok eltűnnek a föld színéről, de bajba kerül többek között Hollandia, Nagy-Britannia, Velence, Szentpétervár és Sanghaj is.

A globális hőmérséklet folyamatos emelkedését és süllyedését nagy részben az határozza meg, milyen mennyiségben vannak jelen a légkörben az úgynevezett üvegházhatású gázok. Azt lényegében mindenki elismeri, hogy napjainkban egy melegedő periódusba léptünk, abban azonban már/még vita van a tudósok között, hogy a hőmérséklet emelkedése teljes egészében természetes folyamat-e, illetve az emberi tevékenység közrejátszik-e benne.

A pro és kontra érveket most nem említjük, és a felmelegedés hatásait sem részletezzük, célunk csupán – egy 2007-es ENSZ-jelentés alapján – azt elemezni, hogyan nyelhet el a tenger sűrűn lakott szárazföldeket, illetve miként „teheti tönkre” tíz- és százmilliók életét. Csatlakozunk ezzel múlt heti cikkünkhöz, ahol olyan földtani erőket kerestünk, amelyek képesek akár hatalmas területeket is megmozgatni, akár a tengerszint alá süllyeszteni, akár több kilométeres magasságba emelni.
Üvegház a Föld körül

A legfontosabb, emberi tevékenységhez köthető üvegházhatású gázok a szén-dioxid, a metán és a dinitrogén-oxid. Ezek főleg a fosszilis üzemanyagok – olaj, szén, földgáz – eltüzelésével és a mezőgazdasági termeléssel kerülnek a levegőbe. Elnevezésük nem véletlen, a felső légrétegekbe jutva, ott feldúsulva éppen azt a hatást érik el, mint az üvegházak, vagy melegházakat borító üveg vagy fólia kicsiben. A földfelszínről visszaverődő napsugarak nagy részét ugyanis újra és újra „visszatükrözik” a bolygó felszínére, megsokszorozva ezzel melegítő hatásukat. Nagyon röviden ezt jelenti a globális felmelegedés, aminek minden jel szerint tanúi vagyunk jelenleg is.

Földünk történetében, jóval az emberiség megjelenése előtt többek között a tűzhányók tevékenysége vagy a meteorok becsapódása miatt számtalan példa volt már a globális hőmérséklet akár extrém mértékű emelkedésére és süllyedésére. Ezek mindannyiszor fajok pusztulását okozták, nem egyszer tömeges mértékben. Az emberiség is átélt már hasonló periódusokat, és megtépázva bár, de a faj mégis fennmaradt. Feltehetően túlélnénk most is, de olyan árat fizetnénk érte, amit ma csak a sci-fit írók fantáziája tárhatna elénk. A hatások közül most nézzük csak a tengert, amelynek vízszintje drasztikusan megemelkedhet.

Eltűnik az Északi-sark?

Földünk édesvízkészletének ugyanis a legnagyobb része szilárd állapotban nyugszik az Északi- és a Déli-sarkon, Grönlandon és a magas hegységek gleccsereiben. Ezek az évi átlaghőmérséklet növekedésével párhuzamosan olvadni kezdenek és emelik a tengerek szintjét, amit csak fokoz a víz hőtágulása. Az ENSZ égisze alatt működő Éghajlatváltozási Kormányközi Testület (IPCC) jelentése szerint a tengerszint-emelkedése csak a XX. században 17 centiméter volt.

A rossz hír az, hogy a folyamat egyre gyorsul. Amikor „legutóbb”, úgy 125 ezer éve a globális átlaghőmérséklet 3-5 Celsius-fokkal haladta meg a jelenlegit, a tengerek átlagos vízszintje 4-6 méterrel állt magasabban, mint ma. Ám a természet hihetetlen szélsőségekre képes, a legutóbbi jégkorszakban például, 18 ezer évvel ezelőtt a mainál 100 méterrel állt alacsonyabban a tengerek szintje.

Napjainkra a Föld globális hőmérséklete 0,7 Celsius-fokkal nőtt 1900 óta, és a 2100-ig a pesszimista forgatókönyvek 2, 4-6,4, az optimisták 1,1-2, 9 fokos globális felmelegedéssel számolnak az 1980-1999-es időszakhoz képest. A legvalószínűbb szélső értékek az ENSZ-jelentés szerint egyébként 1,8 és 4 fok attól függően, mennyire sikerül csökkentenünk az üvegházgázok kibocsátását. Bármelyik válik is valóra, a sarki jég és a szárazföldeket borító állandó hótakaró a század végéig jelentősen visszahúzódik, egyes előrejelzések szerint az Északi-sarkon késő nyárra teljesen elolvad majd a jég. Ezzel pedig újabb, negatív irányba ható folyamatok indulnak el.

Egyrészt ha a jelenleg jégtakaró alatt, dermedten „fekvő”, jelentős kiterjedésű mocsarak felolvadnak, újabb hatalmas mennyiségű metán és szén-dioxid szabadul a levegőbe, tovább erősítve az üvegházhatást. Másrészt míg most a jéggel borított területekről visszaverődnek a nap sugarai, addig az olvadás után „sötétebbé” váló föld- és vízfelszínt nagyobb mértékben lesznek képesek felmelegíteni. Ráadásul minél melegebb a víz és talaj, annál kevesebb szén-dioxidot képes megkötni, vagyis „kivonni” a légkörből.

Egyméteres vízszintemelkedés

Térjünk vissza a tengerszint emelkedésére, ami egyes becslések szerint az évszázad végére nem éri el az egy métert, míg mások 1,5 métert prognosztizálnak. Az IPCC maximálisan egy méteres emelkedést jósol az évszázad végéig. A víz ötmillió négyzetkilométernyi szárazföldet árasztana el. Ez komolyan veszélyeztetné Hollandia, Kelet-Anglia, Indonézia, Florida és Louisiana egyes területeit, de ennél sokkal kisebb tengerszint-emelkedés is egyenesen eltörölné a föld színéről az olyan kis szigetállamokat, mint a Maldív-szigetek, Kiribati vagy Tuvalu. Könnyű belátni, hogy ez milliók életét tenné lehetetlenné, főleg hogy a tengerszint emelkedése a szárazföldi területeken is éreztetné hatását.

Emiatt a folyókon hatalmas méretű árhullámok pusztítanának, az árapály-áradásokkal kiegészítve számos világvárosban, köztük Shanghaiban, Bangkokban, New Orleansban, Alexandriában, Szentpéterváron vagy Velencében tennék lehetetlenné az életet. A tengervíz beszivárgása sok helyen ihatatlanná tenné a föld alatti édesvízkészleteket, a gleccserek visszahúzódása pedig csökkentené több nagy folyó vízhozamát, ami ugyancsak az ivóvízkészletek csökkenését jelentené. Százmilliók kerülnek bajba csak a túl sok, illetve túl kevés víz miatt. És eddig mindössze egy méterről beszéltünk, ám csak a grönlandi jégtakaró olvadása önmagában hét méterrel emelné az óceánok szintjét.

Évezredekig tarthat

Tegyük hozzá, hogy esetünkben a szárazföldön található jég jelenti a legnagyobb veszélyt. A jég és a víz eltérő sűrűsége miatt ugyanis az északi-sark jégpáncéljának megszűnése csak töredékével járulna hozzá a tengerszint emelkedéséhez, mintha ugyanaz a jégtömeg szárazföldről folyna az óceánokba. Épp ezért fontos, hogy mi történik az Antarktiszon, de úgy tűnik, szerencsénk van. Az ENSZ-jelentés szerint a déli földrész túlságosan hideg ahhoz, hogy felszínén nagyfokú jégolvadás kezdődjön, sőt az arrafelé intenzívebbé váló havazások miatt tömege még növekedhet is.

Mivel a globális felmelegedés egy öngerjesztő folyamat, biztosak lehetünk benne, hogy az emberi tevékenységtől függetlenül is évszázadokig, netán évezredekig folytatódik majd. Civilizációnkra ható negatív következményei beláthatatlanok, a tengerszint emelkedése csak egy a tucatnyiból. „Látatlanban” valószínűleg csak egy dolgot jelenthetünk ki: az emberi faj feltételezhetően túléli az átlaghőmérséklet jelentős megemelkedését is, és idővel globális lehűlés követi majd. Ami majd épp olyan problémák elé állítja a jövő nemzedékeit, mint minket a felmelegedés.

vissza a címlapra

Legfrissebb videó mutasd mind

Budapest, 2015. június 19.
Szorosan egymásra záródva parkolnak a gépjárművek a főváros VII. kerületének egyik mellékutcájában. A furgon néhány centiméteres távolságot hagyva állt be az előtte és mögötte álló járművek közé.
MTVA/Bizományosi: Jászai Csaba 
***************************
Kedves Felhasználó!
Az Ön által most kiválasztott fénykép nem képezi az MTI fotókiadásának, valamint az MTVA fotóarchívumának szerves részét. A kép tartalmáért és a szövegért a fotó készítője vállalja a felelősséget.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.