Élet-Stílus

Élve darálják a csirkét

admin
admin

2009. 09. 02. 16:30

Egy nemrégiben közzétett felvétel szerint egy iowai baromfitelepen a munkások élve dobálnak csirkéket a darálóba. A cég szerint nincs ebben semmi különös, ez a legolcsóbb módja, hogy megszabaduljanak a hím egyedektől. Az EU-ban ez nem fordulhat elő, de az újházy tyúkhúslevest lassan elfelejthetjük – tudtuk meg.

A chicagói székhelyű Mercy for Animals (Kegyelem az állatoknak) elnevezésű állatvédő szervezet videofelvételen az élve darálóba dobált hím csirkéken kívül egy tojáshéjkupacon haldokló csirkét is mutatnak, amelyet bekapott egy válogató gép. De láthatunk az üzem padlóján agonizáló szárnyast is, amelyet egy mosási fázisban leforráztak.

A baromfiüzem reakciójában egyrészt elismerte, hogy a videó szerint a gyárban vélhetően megsértették az állatvédelmi egyezményeket, ugyanakkor rámutatnak arra is, hogy a daráló gép használata a hím csirkék elpusztítására elterjedt gyakorlat. Az állatvédők szerint évente mintegy 200 millió hím csirkét pusztítanak el az Egyesült Államokban – írja az MTI.

A hím semmit nem ér

Az Egyesült Államokkal ellentétben az Európai Unióban, így hazánkban is törvények védik az állatokat, még a gazdasági haszonállatokat is. A hím csirkéket a tömeges pusztítás előtt árammal, vagy gázzal elkábítják, így fájdalmat nem éreznek – mondta el az FN.hu-nak Pencz Levente, a gazdasági állatok védelmével foglalkozó Fauna Egyesület munkatársa. De nemcsak a baromfinak, minden haszonállatnak jár a „kegyes” halál, azaz vágás előtt különböző módszerekkel elkábítják őket.

A tojók élete – erős idegzetűeknek!

A nagyüzemi csirketenyésztésben a II. világháború után vált szét a húscsirke és a tojó csirke tenyésztése. A húscsirke rövid idő alatt eléri a vágósúlyt, de keveset tojik, míg a másik vonalat kizárólag a tojásért tartják – magyarázza a szakember. A tojótelepeken kikelt kiskakasok tehát „értéktelenek”, hiszen nem tojnak, és húsukért sem gazdaságos a tartásuk. Ezért pusztítják el a hímeket ezekben a gazdaságokban.

Ma már csak csirke van

Nincs könnyebb dolguk összességében a húscsirkéknek sem, bár itt nincs ivar alapján megkülönböztetés. A kifejlett állat húsa ugyanis rágósabb, szálkásabb a növendék szárnyasénál, ezért sok helyen – az EU-ban is – még az ivarérettség elérése előtt levágják a madarakat. A természetellenes gyorsasággal növekvő állatok előbb érik el a vágósúlyt, mint az ivarérettséget – ezért itt a nemeknek nincs jelentősége.

Ez a módszer nemcsak az állatvédelem szempontjából kérdéses, hanem a vásárlót is korlátozza. Egyre kevésbé beszélünk tyúkról és kakasról, a boltokban az „ivartalan” csirkét lehet megvásárolni, amiből sem kakaspörkölt, sem újházy tyúkhúsleves nem lesz – mondja Pencz Levente.

Széttárják a kezüket

A United Egg Producers, egy amerikai tojástermelőket tömörítő szakszervezet egyébként megerősítette az amerikai állatvédők állításait. „Sajnos nincs olyan módszer, amellyel a tojásokból kizárólag nőstény csirkék keltethetők” – mondja Mitch Head, a szakszervezet szóvivője, majd hozzáteszi: „Ha valakinek szüksége van 200 millió hím csirkére, örömmel ellátjuk – csakhogy ezek az állatok senkinek sem kellenek” – tudósít a távirati iroda.

vissza a címlapra

Legfrissebb videó mutasd mind

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.