Igazi kellemes, várhatóan napsütötte, mediterrán hangulatban érezhetjük magunkat május utolsó hétvégéjén, ha a Villányi-hegységben töltjük. Ez az ország egyik legdinamikusabban fejlődő borvidéke. Az északi lankák mellett fekvő Palkonyán idén pünkösdvasárnap is vár minket a hagyományossá vált Nyitott pincék rendezvény. A településre látogatók itt ezerötszáz forintért vehetnek magunknak kóstolópoharat és „bérletszelvényeket”, amelyeket a nap folyamán a pincékben egy-egy italra beválthatnak. Mivel ezért az összegért több mint egy liter, frissen „lopózott” bort ihatunk meg, ha túl vidám a társaság, és nagyon mohón fogyasztjuk a nedűt, bizony alaposan „feltöltődhetünk” a nap végére.
Az 1994 őszén megalakított Villány–Siklósi Borút mára már 18 településen kanyarog keresztül. Útközben történelmi emlékhelyek, a természet szépsége, a falvak és szőlőhegyek népi építészeti alkotásai biztosítanak kikapcsolódást. A helyi ételkülönlegességek és zamatos borok mellett a vendégeket szívesen látják a falusi vendéglátóhelyek, panziók, hotelek. A borút turisztikai színvonalát minősített, védjeggyel ellátott szolgáltatások biztosítják, amelyek hozzáférhetőségét, elérhetőségét az utak mentén felállított információs táblák biztosítják.
Villányi nagyágyúk
Palkonya után szívesen látnak minket a következő település, Villánykövesd pincesorának szőlősgazdái is. A falutól elbúcsúzva következhetnek Villány immár európai hírnévre szert tett „nagyágyúi”. Ne felejtsük el meglátogatni a híres borászok, többek között Gere Attila és Tamás, Polgár Zoltán, Bock József, Malatinszky Csaba és Wunderlich Alajos családi bortrezorjait és látványpincészeteit. Tanúi lehetünk annak, miként fér meg egymás mellett a hagyományos építésű érlelő pince a színvonalas erjesztő- és feldolgozó technológiával. Szakértői segítséggel fedezhetjük fel a sokak számára ismert borok illatait, színeit, zamatait. A palackos érlelőben megismerhetjük a pincészetek 3-4 év múlva forgalomba kerülő különleges borait is. Természetesen a híres családi pincészetekben a kedvenc borainkhoz is jóval olcsóbban juthatunk hozzá, mint a nagyáruházak polcain. Emellett a vendéglátók szájából mindig elhangzik egy-egy kedves családtörténeti anekdota is. Hozzájuthatunk a szőlő telepítésével, művelésével, a szürettel, a bor készítésével, a hordókat készítő kádárokkal vagy épp a pince klímájával kapcsolatos, különleges információhoz is.
Villányt elhagyva Siklós felé a következő település Nagyharsány lesz. Érdemes innen akár egy félnapos kirándulást is tenni a 442 méter magas Szársomlyó-csúcsra. Itt, a Villányi-hegységben találunk egy igazi botanikai unikumot: a védett magyar kikerics egyetlen hazai élőhelyét.
Tenkes kapitánya
A történelmi borvidék másik központja a fehérborairól ismert Siklós. A Dráva síksága mellett őrködő vár északra tekintő spanyolbástyájának teraszáról pompás kilátás nyílik a városra és a közeli szőlőültetvényekre. A várfal alatt a nagy nyári melegben hűs vizű strand nyújt felüdülést. A 143 éves török hódoltság egyetlen Siklóson fennmaradt emléke Malkocs bej dzsámija. Tőle nem messze áll a gyönyörűen újjáépített görögkeleti szerb templom. Siklóst elhagyva utunk a Dél-Dunántúl legismertebb zarándokhelyén, Máriagyűdön vezet keresztül.
Villányi kirándulásunk fáradalmait a Siklóstól keleti irányban öt kilométerre fekvő Harkány nemzetközi hírű fürdőcentrumában pihenhetjük ki. Az 1500 méter mélyről feltörő kénes gyógyvíznek köszönhetően jelentős idegenforgalmat lebonyolító gyógyhely elsősorban a mozgásszervi betegségekben szenvedők panaszaira nyújt enyhülést.
Bikavér és Leányka
Amennyiben szeretjük a bort, a természetet, az építészeti és történelmi emlékhelyeket, akkor az idei pünkösdöt vagy egyik nyári hétvégénket Eger és környékének felfedezésével is tölthetjük. A terület éghajlata az ország több más borvidékénél hűvösebb, szárazabb jellegű. A borvidék hírnevét Eger és környékén a bikavér és a leányka, Debrő község körzetében a hárslevelű alapozta meg. A kadarka Egerbe a rácok közvetítésével került. Ugyanakkor papok, szerzetesek Itália földjéről és Burgundiából is hoztak be vörösbort adó fajtákat. A borvidék máig leghíresebb borának – a bikavér – legendája ugyancsak a középkorhoz kötődik.
Egert történelmi városként szokták emlegetni, de úgy is, mint a barokk, a bor, a gyógy- és termálvizek, valamint a diákok városát. A Bükk déli lankáin fekvő település első számú turisztikai célpontja a vár és erődrendszere, a vármúzeum, a kazamata, a kőtár és a gótikus palota, a Líceum, a főegyházmegyei könyvtár, a Specula obscura (a csillagvizsgáló), a periszkóp, az érseki palota, a török fürdő, a megyeháza épülete, az irgalmasok temploma, a ciszter és jezsuita gimnáziumok, a foglárium, az ortodox parókia, a minaret, a barokk templomok, a nagypréposti palota és a Gárdonyi Géza-emlékmúzeum az író lakóházában. Körutunkat Eger egyik városrészében, a Szépasszony-völgybe települt pincesorok és vendéglők egyikében fejezhetjük be. Az itt szerzett esti bódulatot egy másnap délelőtti, a Szalajka-völgyben, a pisztrángos tavaknál tett kirándulás, az erdei vasút menetszele vagy a Fátyol-vízesés látványa oldhatja fel. Fáradalmainkat Egerszalók édes vizű, mészkőkiválásból keletkezett, vízeséses fürdőjében heverhetjük ki, melyet nemrégiben építettek újjá.
Értékes kékfrankos
Az ország „leghűségesebb” városa és környéke is megér egy felejthetetlen boros hétvégét. Ahogy Egerhez köthető a bikavér, úgy Sopron leghíresebb bora a kékfrankos. A legenda szerint a napóleoni háborúk idején kétfajta francia frank volt forgalomban, a piros és a kék színű. Mivel ez utóbbi értékesebb volt, a soproni szőlősgazdák legjobb boraikat ezért adták el. Innen a kékfrankos elnevezés. Mielőtt beérnénk Sopronba, ajánlatos meglátogatni az Ausztriával közösen üzemeltetett Fertő–Hanság Nemzeti Parkot, amely Eurázsia legnyugatibb szikes tava a vándormadarak pihenőhelye. A tó víztükre változatos szórakozásra teremt lehetőséget. Többek között horgászhatunk, szörfözhetünk, vitorlázhatunk vagy kenutúrán vehetünk részt. Fertőrákos római kori kőfejtőjében nyaranta hangversenyeket szerveznek, míg a határátkelőnél a Mithras-szentély érdemel figyelmet. A fertőszéplaki falumúzeum hangulatos tájházai után Fertődön megismerkedhetünk az Esterházy-család fényűző életmódjával, gyönyörű kastélyával. A „magyar Versailles” a XVIII. század végén rokokó stílusban épült, az utóbbi években folyamatosan renoválják. A kastély kulturális programjainak sorából kiemelkednek a komolyzenei hangversenyek. A Haydn és az Esterházyak teremtette zenekultúra méltó hagyományőrzéseként évente több mint ötven koncertet tartanak a kastély dísztermében. Útban Sopron felé megállhatunk Nagycenken, ahol egy másik híres arisztokrata család, a Széchenyiek kastélya és múzeuma található.
A természeti környezet, az üdítő, gyógyító hatású alpesi levegő, az erdős hegyoldalak sétaútjai, kilátói, forrásai, a Fertő közelsége Sopront Magyarország egyik legszebb, legkellemesebb üdülőhelyévé avatja.
A várostól délre eső dombvidék, a Lővérek Sopron legszebb, legelőkelőbb üdülőnegyede, melynek varázsát a csendes erdők, fenyvesek, tölgyesek, gesztenyések, a májusi gyöngyvirág és az augusztusi ciklámen adja. A várkerület az egykori várárok mentén alakult ki, belső házsorai a várfal vonalát követik. Ez talán hazánk legszebb és legépebben megmaradt, egységes középkori városmagja: a Sopron szimbólumává vált tűztoronnyal, a Szentháromság-szoborral, a Stornó- és a Fabricius-házzal. A belső városrész kanyargós utcái, hangulatos terei, házainak boltíves kapui, míves erkélyei, műemlékei, középületei és elő-előbukkanó városfalai egyedülálló művészeti egységet alkotnak. Először érdemes bejárni a történelmi városrész utcáit, benyomásokat szerezni egy-egy kapualjba bekukkantva. A legkülönbözőbb korokat és stílusokat képviselő emlékek a várost járó idegent azonnal rabul ejtik. A gótikus, barokk és reneszánsz építészeti megoldások mellett itt egyszerre jelen van a borpincékkel kialakított falusias városrészek hangulata.
A belső várban eltöltött hangulatos séta és kiadós ebéd után érdemes ellátogatni a magyarországi vizionális építészet leghíresebb és valószínűleg legjelentősebb alkotásához, a Felső-lővérek városnegyed Nádor-magaslatán elhelyezkedő Taródi-várhoz, melyet az irigykedő helybeliek csak „Bolondvárként” emlegetnek. A legmagasabb torony húsz méter magas. Építője, Taródi István a falakba és a tornyokba mintegy kétszáz vagonnyi követ épített be az elmúlt ötven évben. Soprontól nem messze felkereshetjük Balf fürdőjét, illetve Kőszeghez közel, Bükfürdőn található az ország egyik legjobban kiépített, nemzetközi hírű termálfürdője, ahol testünket lazíthatjuk.
Dobrudzsa Csíksomlyón
Idén pünkösdkor is százezrek kelnek majd útra Magyarországról, hogy elzarándokoljanak a csíksomlyói kegytemplomhoz. Ez a zarándokhely szinte egybenőtt Csíkszeredával, amely Erdély többi városához hasonlóan sokat fejlődött az elmúlt években. A székelyek is szeretik a bort, de a szőlő nem terem meg a Hargitán. Talán első számú kedvencük a Duna-delta és a Fekete-tenger között, a dobrudzsai fennsíkon termelt, híres Murfatlar Merlot vagy Cabernet Savignon. Erdei kirándulások, tábortüzek alkalmával többnyire ezt a bort hűsíti a patak vize. A természet látványa önmagáért beszél. Csíkszeredáról Szépvízen keresztül juthatunk el a gyimesi csángóföldre.
Északra elindulva felkereshetjük a Gyilkos-tavat és a lélegzetelállító szikláiról híres Békás-szorost. Csíkszeredától délre a Szent Anna-tavat érintve leereszkedhetünk a Bálványoson keresztül Torja falvára, ahol a főúton a világ legnagyobb székely kapuját állították fel. Marosvásárhely felé egymást követik a főleg az idegenforgalomból élő települések. Korond fazekasai, Parajd sóbányája és a szovátai Medve-tó mind egy-egy látnivaló. Akit egyszer megérintett egy táj, település, az ott elfogyasztott bor, a helybeli emberek vendégszeretete, az élete végéig megőrzi ennek emlékeit.
Lehet az éppen az általunk javasolt Csíkszereda, Eger, Sopron vagy éppen Villány. Jó utat – és egészségünkre!
