Hazánkban tíz nemzeti park, 36 tájvédelmi körzet és 142 természetvédelmi terület várja a természetkedvelőket. Valamennyi nemzeti park ideális kirándulóhelyet nyújt az ökoturizmus híveinek, legyen szó bicikli- vagy lovas túráról, családi kirándulásról, csónakázásról vagy éppen madármegfigyelésről. Sőt ha éppen a Magyar Nemzeti Parkok Hetére (június 22-28.) időzítjük a kirándulást, akkor ingyen vagy kedvezményesen látogathatjuk a parkokat, az akciós héthez pedig rendszerint szállásdíjkedvezmények is járulnak.
Tikkadt szöcskenyájak
Bivalyok, rackajuhok, szikes puszta – mindezeket kínálja az 1972-ben alapított Hortobágyi Nemzeti Park. Magyarország első, legnagyobb kiterjedésű nemzeti parkjának a legfőbb nevezetessége a ridegen tartott ősi magyar szürkemarha és bivaly, a rackajuh, a mangalica és a magyar félvér lovak. A látogatóközpont kézművesudvarában a vidékre jellemző kézműves mesterségekbe nyerhetünk bepillantást, a Pásztormúzeumban megelevenednek a régi pásztorvilág életképei, míg a Pusztai Állatpark régi magyar háziállatok bemutatásával vár minket. Érdemes felszállni a Hortobágy-halastavi kisvasútra, amellyel az egyedülálló halastavi környezetben roboghatunk végig, ahol közel 300 madárfajt regisztráltak. Ha vonatozás helyett inkább gyalogosan vagy kerékpárral járnánk be a nemzeti parkot, számos túraútvonal közül válogathatunk.
Vissza az őskorba!
A közel 42 ezer hektáros Bükki Nemzeti Park az ország legnagyobb hegyvidéki, erdős nemzeti parkja az Északi-Középhegységben. A nemzeti park területén olyan turistalátványosságok várják a kirándulókat, mint a Fátyol-vízesés, az Istállóskői- és az Istvánlápai-barlang, az ipolytarnóci ősmaradványok és a bélapátfalvai apátság. A Bükki Nemzeti Parkban overallos barlangtúrákon a cseppkövekkel díszített mélységek titkaival, míg a nemzetközi hírű ősemberbarlangok túráján elődeink egykori élőhelyeivel és életmódjaival ismerkedhetünk meg. A nemzeti parkhoz tartozó Ipolytarnóci Ősmaradványok Természetvédelmi Területén, amely világhírű őslénytani lelőhelynek számít, megcsodálhatjuk azokat a 8 millió éves ősfákat is, amelyek 2007 nyarán kerültek elő a bükkábrányi bányából.
Változatok kövekre
Gejzírkúpok, láprétek, szőlőhegyek és kőtengerek – ez vár azokra, akik a Balaton-felvidéki Nemzeti Park felé veszik az irányt. A Tihanyi-félszigettől a Kis-Balatonig terjedő park – amely többek között levendula- és bivalyfesztivállal, esti denevérmegfigyeléssel és kis-balatoni csónaktúrával is csábítja a természetjárókat – nemzetközi elismertségnek örvend. A park sajátos természeti értékekkel is rendelkezik, mint például a Tapolcai-medence tanúhegyei, a Káli-medence bazaltkúpjai és kőtengerei, a Tihanyi-félsziget gejzírkúpjai. A geológiai látnivalók mellett a gazdag élővilágba is betekinthetünk a Balaton-felvidéken. A kápolnapusztai rezervátumban bivalyokat, a ligeterdőkben fekete harkályt, lappantyút és nyestet, míg a Kis-Balatonon vízimadarakat leshetünk meg.
Sólyom László a Balaton-Felvidéki Nemzeti Parkban
(fotó: MTI) – KÉPGALÉRIA!
Barlangi koncertek
Az Aggteleki Nemzeti Park területén egyedülálló karsztjelenségek és barlangok találhatók, amelyek közül a leghíresebb, a közel 25 km hosszú Baradla-Domica barlangrendszer, Magyarország leghosszabb cseppkőbarlangja. A nemzeti parkban barlanglátogatásokra indulhatunk, amelynek során az UNESCO Világörökségi listájára felkerült Aggteleki-cseppkőbarlangot is megtekinthetjük (sőt még barlangkoncerteket is hallgathatunk). Ezenkívül az Aggteleki-karszt természeti, kulturális értékeit bemutató lovas- és kerékpártúrákon, falusétán, élménytúrán, kézműves-foglalkozásokon is részt vehetünk. Sőt hucul lovakkal is kocsikázhatunk a park egyes tanösvényein. A ridegen tartott hucul (az ősi vadlovakhoz közelálló lófajta) ménest a gergéslápai legelőkön tekinthetjük meg. A park kultúrtörténeti látnivalókban is bővelkedik: többek között itt található az 1250-es években épült Szádvár, hazánk egyik legnagyobb vára, a Martonyi Háromhegyi Pálos templom- és kolostorrom, valamint a szalonnai Árpád-kori körtemplom is.
Buckavilág és sziksó
A szikes és homokos puszták, löszpartok, mocsarak, homokbuckák és ártéri erdők számítanak a Kiskunsági Nemzeti Park legfőbb természeti nevezetességeinek. Hazánk második nemzeti parkja, amely 53 ezer hektárt ölel fel, 9 különálló egységből áll. Homoki vipera, tőzeges mocsár, futóhomok, gólyatöcs és Árpád-kori falurekonstrukció – többek között ezek várják a védett területre látogatókat. A lovasok és gyalogosok 1-4 km-es túraútvonalakra számíthatnak, amelynek során a nádasok, halastavak, fás élőhelyek és löszpartok növény- és állatvilágát ismerhetik meg. A régészet szerelmeseinek nem szabad kihagyni Tiszaalpárt, ahol a falurekonstrukció és az ásatásokon előkerült leletek alapján betekinthetnek az Árpád-kor mindennapjaiba. Ha pedig egy kis kócsag- vagy gémlesre vágyunk, akkor szervezett madármegfigyelő túrákhoz is csatlakozhatunk az izsáki Kolón-tóhoz, amelynek nyílt vízfelületét tündérrózsa és békaszőlő fedi.
Kenutúra a nádasban
Az 1991-ben alapított Fertő-Hanság Nemzeti Park Nyugat-Magyarországon az osztrák határon fekszik. Nevezetessége az egykori mocsár- és lápvilág egyedülálló flórája és faunája, mint például a vörös és szürke gém, bölömbika, nagy kócsag, vízityúk, a lápi hízóka (rovarevő növény) és a hagymaburok (orchideafaj). Ha a régi magyar háziállatoknak a védett területek hasznosításában betöltött szerepével ismerkedhetnénk meg, akkor a Sziki Őszirózsa Tanösvényt válasszuk. Az útvonal a magyar szürke marhával, a rackajuhval és a házi bivallyal legeltetett szikes pusztán vezet majd végig minket. Amennyiben viszont a nádasok élővilágára vagyunk kíváncsiak, akkor a Vízi Rence Túraútvonal mellett döntsünk, amelynek alkalmával egy izgalmas, nádasbeli kenutúrán vehetünk részt.
Láprét és dödölle
A mintegy 44 ezer hektáron fekvő Őrségi Nemzeti Park az Őrséget, a Vend vidéket, a Rába folyó völgyét és a Szentgyörgyvölgy környékét öleli fel. A nemzeti park bővelkedik természeti és kulturális értékekben: kirándulhatunk fenyvesekben, égerligetekben, tőzegmohás lápréteken (amelyek sok védett növénynek adnak otthont), bazaltvulkánon, sőt megcsodálhatjuk Magyarország leggazdagabb lepkefaunáját is. Az Őrség számos népi építészeti és kultúrtörténeti emlékhelynek ad otthont: a falvakban még ma is láthatók fehérfalú parasztházak, „szoknyás” haranglábak és az Árpád-kori vastag falú, erődszerű templomok. A túrák mellett azonban ne feledkezzünk el a helyi gasztronómiai ínyencségekről sem! Érdemes megkóstolnunk a tájjellegű őrségi ételeket, mint például a szárított vargányából készült levest hajdinakásával, a hajdinalisztből készült málét, a dödöllét, a kukoricagánicát, a vargányapörköltöt vagy a szilvalekváros kalácsot.
Sólyom László a Duna-Ipoly Nemzeti Parkban (fotó: MTI) KÉPGALÉRIA!
Fészekőrzőnek is állhatunk
A több mint 60 ezer hektáros Duna-Ipoly Nemzeti Park a Pilis és a Börzsöny-hegység nagyobb részén, a Duna és az Ipoly folyók között fekszik. A természetvédelmi terület – amely olyan veszélyeztetett fajok élettere, mint a rákosi vipera, a kerecsensólyom és a hiúz – magába foglalja a Duna-kanyart és a Szentendrei-szigetet. Az ócsai lápvidéken vezetett túrákon végigjárhatjuk a kiszáradó láprétek, a magaskórós és zsombékos területeket, a barlangi kirándulások során cseppköveket, kalcitkristályokat és ősi kagylólenyomatokat csodálhatunk meg, míg madármegfigyelő tornyokból bepillanthatunk a Dinnyési Fertő nádasainak mozgalmas életébe. Ha pedig nem áll messze tőlünk a természetvédelmi önkéntes munka, akár fészekőrzőnek, békamentőnek vagy makkgyűjtőnek is jelentkezhetünk.
Túzokcserkészés
Az 1997-ben alapított Körös-Maros Nemzeti Park nevezetességei a Magyarországon egyedül itt élő állat- és növényritkaságok, köztük a túzok, Európa legnagyobb testű madara, amely Dévaványa–Ecsegfalva térségének kiemelkedő természeti értéke. Közép-Európa legjelentősebb állományának védelme érdekében rezervátumot alakítottak ki számukra. Ha elég szemfülesek vagyunk, a túzokon kívül sárszalonkát, réticsíket, ugartyúkot, vidrát és földikutyát is távvégre kaphatunk a nemzeti park területén. A sziki erdős sztyepprét, mocsárrét, szikes puszta és ártér különleges világába kerékpárral és gyalogosan is behatolhatunk, amelynek során az egyes élőhelyek legjellegzetesebb szereplőit azonosíthatjuk be, kezünkben a növény- és állathatározóval.
Víziparadicsom a Dunánál
A Dél-Dunántúl térségében a Dráva és a Duna mentén hosszan elnyúló területen fekszik a Duna-Dráva Nemzeti Park. Nevezetességei a folyókhoz kötődő természeti értékek, köztük a gemenci erdő vadrezervátuma. Gemenc az ország legnagyobb, zömében erdővel borított ártere, amely egyrészt jelentős madárrezervátummal (ezüstsirály, fekete gólya, réti sas, szürke gém, kerecsensólyom stb.), másrészt világhírű gímszarvas és a vaddisznóállománnyal rendelkezik. A különleges síkvidéki, ártéri erdő élővilágát kisvasúttal is felfedezhetjük. A nemzeti park azonban további izgalmakat is kínál, mint például vaskori földvár és halomsírok, fehér gólya és denevérmúzeum, barlangi kalandtúrák és ártéri kenukirándulások.
amit ne hagyjunk ki:
– Gyógynövényes foglalkozásokon ismerkedjünk meg a gyógyteák elkészítésével!
– Az Őrségben járva kóstoljuk meg a hagymás dödöllét!
– Hallgassunk barlangkoncertet!
– Elő a sisakkal, gumicsizmával és zseblámpával, és csatlakozzunk egy overallos barlangtúrához, amelynek során kúszó-mászó barlangélményekben lesz részünk!
– Lessük meg kilátóból vagy sétálóútról a legelésző vagy dagonyázó bivalyokat a kápolnapusztai rezervátumban!
– Szlalomozzunk a nádasokban kialakított „csatornákon” egy nádasbeli kenutúra alkalmával!
