A tömbházak jelentős részéhez tartozik közös kert, esetleg egy kis udvar, de némi szervezéssel már az is elegendő, ha parkosított terület van a közelben. Az uniós elvárásokat követő hazai szabályozás előírja, hogy 2014-ig az 1995-ös szint 35 százalékára kell csökkenteni a háztartási hulladék szervesanyag-tartalmát, vagyis a lakásokból, intézményekből kikerülő hulladékban előbb-utóbb szinte egyáltalán nem lehet majd konyhai vagy kerti zöldhulladék. Érdemes tehát már most megkezdeni az átállást, a komposztálást a társasházak esetében is.
Komposztálás lakótelepen (HUMUSZ)
A főszereplők a környezettudatos lakók, akik vállalják azt a nagyon egyszerű feladatot, hogy nem a kukába, hanem egy külön dobozba gyűjtik a konyhai zöld maradékot, és azt a komposztálóba ürítik. A komposztmester – vagyis egy a lelkes lakók közül – rövid képzés után gondozója lesz a komposztnak, ami egyébként szintén nem jár sok feladattal. Az első lépés a lakók részletekbe menő tájékoztatása a lépcsőházba kifüggesztett plakát segítségével arról, hogy mit szabad és mit nem szabad beletenni a komposztba.
A helyet alig foglaló (pl. 1×1 méteres) komposztkeretek felállítását követően lényegében annyi dolga van az ezért felelő személynek, hogy a halmot évente 2-3-szor átforgatja, a kész komposztot pedig rostálás után tavasszal szétteríti a kertben vagy a parkban, amitől jelentősen javul a talajminőség, így sokkal pompásabb lesz a növényzet. A szoba- és balkonnövényeket tartó lakók is vihetnek belőle a bolti virágföld helyettesítésére.
Számos európai országban bevett gyakorlat a társasházak házi komposztálása, Magyarországon a szemétdíjak emelkedésével szintén gyorsan fog terjedni ez a hulladékmegelőzési módszer is. A házhoz menő szelektív gyűjtéssel kombinálva a társasházi komposztálást a háztartási hulladék akár 60 százalékát el tudjuk téríteni a lerakóktól, és ez persze a társasház többszázezres vagy többmilliós szemétdíjában tetemes csökkenést eredményezhet.
