A kerti és cserepes növényeinket olcsón tápanyaghoz juttathatjuk, a kertünk talajminőségét pedig hatékonyan javíthatjuk azzal, ha a kerti és a konyhai zöld hulladékot nem a kukába dobjuk, hanem felállítunk neki egy komposztkeretet az udvaron. Ezzel akár 30-40 százalékkal kevesebb lehet a háztartási hulladékunk, ami már a szemétdíj csökkenésében is megmutatkozik.
A komposztálás igen egyszerű, ha megértjük, hogy milyen folyamatok zajlanak a zöld hulladékból álló halomban. Számos tájékoztató kiadvány tér ki részletesen arra, hogy mire kell figyelni komposztálás. A lebontást főleg a talajlakó baktériumok végzik megfelelő körülmények mellett.
forrás: HUMUSZ
A komposzthalom belső része oxigénmentes, akár 65-70 Celsius-fokos, míg a külső, hidegebb részben oxigént igénylő folyamatok zajlanak. Gyakori hiba, hogy hagyjuk felborulni a két folyamat egyensúlyát, vagyis túlsúlyba kerül az oxigént nem igénylő rothadás, amit a rendszeres – 3-4 havonta történő – átforgatással lehet elkerülni.
Mi kerülhet a komposztba?
• a konyhából: a zöldségtisztítás hulladékai, krumpli-, gyümölcs és tojáshéj, káposzta- és salátalevél, kávé- és teazacc, hervadt virág, szobanövények elszáradt levelei, virágföld, fahamu (max. 2-3 kg/m3),
• növényevő kisállatok használat alma;
• a kertből: lenyírt fű, kerti gyomok (virágzás előtt), falevél, szalma, összeaprított ágak, gallyak, elszáradt virágok, palánták, lehullott gyümölcsök, faforgács, fűrészpor;
• kis mennyiségben: toll, szőr, papír (selyempapír, tojásdoboz feldarabolva, de újságpapír nem!), gyapjú, pamut és lenvászon jól feldarabolva.
Kulcsfontosságú, hogy a komposzthalom nedves legyen, vagyis ne legyen teljesen elázva, se kiszáradva. A megfelelő szén- és a nitrogén arány szintén meghatározó. Mindössze azt kell megjegyezni, hogy a zöld színű hulladékok (pl. lenyírt fű) és a konyhai maradékok általában több nitrogént tartalmaznak, míg a barnás színű, fás hulladékban (pl. avar, gally) magasabb a szén aránya.
forrás: HUMUSZ
Ha az egyikből kerül a halomra, akkor a másik típusból is legyen benne. Ugyanígy járjunk el a nedvesség egyensúlyban tartásánál is: a nedvesebb hulladék (például gyümölcsmaradék) után szórjunk szárazabbat is a komposztra (fakéreg, forgács). Beteg növényeket pedig ne komposztáljunk!
Mit ne dobjunk a komposztra
• festék-, lakk-, olaj- és zsírmaradék, szintetikus, illetve nem lebomló anyagok (műanyag, üveg, cserép, fémek);
• ételmaradék, hús, csont, húsevő állatok alma – bár ezek lebomlanak, a fertőzésveszély miatt azonban mégsem ajánlott a komposztálóba szórni;
• veszélyes, magas nehézfémtartalmú anyagok (pl. forgalmas utak mellől származó növényi hulladék), elem, akkumulátor.
A kész komposztban egyáltalán nem felismerhetők az összetevők, kinézetre a földhöz hasonló sötétbarna anyagot kapunk. Ezt terítsük szét és forgassuk be kertünk földjébe. Cserepes virágokhoz is kiválóan használható tápanyagként. Természetes, ezért ránk nézve is egészségesebb, ráadásul, olcsóbb helyettesítője a drága műtrágyáknak, tápoldatoknak és táprudaknak.
