Puccini szegénysége miatt ösztöndíjasként került a milánói konzervatóriumba, amelyet három helyett két év alatt végzett el, s ekkor kötött barátságot Mascagnival és Leoncavallóval.
Első operája egy pályázatra született, s szerződést kapott egy másodikra is, de a sikerre még várnia kellett: meghalt édesanyja, anyagi gondjai keletkeztek, botrányba keveredett egy férjes asszonnyal folytatott viszonya miatt.
Az igazi áttörést végül 1893-ban a Prévost regénye nyomán készült Manon Lescaut című opera hozta meg számára. Végre gazdag ember lett, a jogdíjakból villát vásárolt, feleségül vette szerelmét, és a komponálásnak szentelhette magát.
Érzelmi gazdagság
Puccini művészetére az olasz operahagyományok és Wagner mellett a francia zenés és prózai színház hatott. Jellemző rá a recitativókat felváltó bel canto, a kiváló dramaturgiai érzék (operáinak látványos nagyjelenetei – Cavaradossi sikoltásai a Toscában, a véres kártyajátszma A nyugat lányában – emiatt több igaztalan bírálatban volt része a maga korában), az érzelmi gazdagság, a bravúrosan gazdag hangszerelés, az áradó melodika.
Témáit a mindennapi életből vette, hétköznapi történeket beszél el zenei nyelven, főszereplője sokszor a saját zenei témával rendelkező, mélyen érző „szenvedő asszony” (Manon, Mimi, Madame Butterfly, Liu). A Tosca vádirat a rendőrállam ellen, a Pillangóasszony – amelyet a magyar színpadokon egészen a legutóbbi időkig Pillangókisasszony címen játszottak – a gyarmatosítás és a faji megkülönböztetés ellen emel szót, a Turandot középpontjában a női egyenjogúság áll.
Bohémélet
Érett operái közül 1896-ban került először színre a hétköznapi témát feldolgozó Bohémélet, majd 1900-ban a Tosca. Érdekesség, hogy legnagyobbat a Pillangóasszony első, két felvonásos változatával bukott 1904-ben, ugyanakkor a két hét alatt átdolgozott, három felvonásos verzió egyik legtöbbet játszott műve lett.
A Nyugat lánya ősbemutatóján a New York-i Metropolitanben Toscanini vezénylete mellett a nagy tenor, Caruso is énekelt, az operában a közel húsz férfi mellett egyetlen nő szerepel. Az egyszerre több betegséggel, cukorbajjal és a dohányzás miatt torokfájdalommal küszködő Puccini 1918-ban készült el Triptichonjával, három egyfelvonásos operájával (A köpeny, Angelica nővér, Gianni Schicchi).
Utolsó, legnagyobb szabású operája a távol-keleti témájú Turandot, ezt már vázlatai alapján Franco Alfano fejezte be.
Szerette Budapestet
Puccini 1924. november 29-én halt meg Brüsszelben, ahol gégerákját kezelték. Az 1926. áprilisi bemutatón a milánói Scalában a karmester Toscanini a Puccini által leírt utolsó ütemnél félbeszakította az előadást, a teljes mű csak a második estén hangzott el.
Puccini több ízben járt Budapesten, amelyet így jellemzett: gyenge cigaretta, erős bor, megértő barátok, elragadó nők. A Magyar Állami Operaház a napokban Puccini-héttel tiszteleg a 150 éve született zeneszerző előtt.
