Az allergia és az allergiás betegségek előfordulása az elmúlt harminc évben drámai módon nőtt. Ezt a maga módján a legtöbb ember jól tudja. Mert az allergia olyan világbetegség, amelyet mindenki tapasztal magán, ha valóban az a baja, ha nem. Az adatok szerint a felnőtt lakosság átlagosan 20 százaléka, a gyermekek 7–20 százaléka szenved valamilyen allergiás megbetegedésben (táplálékallergia, ekcéma, asztma, szénanátha, kötőhártya-gyulladás).
Az allergiás hajlam genetikai öröklődése ma már egyértelmű: egyik szülő allergiá¬ja esetén az utódok átlagosan 40 százaléka, míg mindkét szülő érintettsége esetén a gyermekek átlag 60–80 százaléka lehet allergiás. Újabban az öröklődés vizsgálatára szakosodott kutatócsoportok kimutatták, hogy amennyiben mindkét szülő szenved valamilyen allergiás betegségben, a született gyermekek 80 százaléka biztosan allergiás panaszokat jelez.
Génjeink, ételeink
Ez a genetikai hajlam az allergiánál azonban nem biztos, hogy minden esetben tényleges betegségben nyilvánul meg. Ennek az lehet a magyarázata, hogy a szervezet nem találkozott azokkal a külső kiváltó tényezőkkel, amelyek a génekben megírt és átörökített allergiás hajlamot tényleges allergiás betegség formájában hívnák életre.
Az öröklődés módját, a „hibás” géneket megváltoztatni nem tudjuk. De ha sikerül harmonizálni a szervezet működését megfelelő homeopátiás alkati és úgynevezett akut szerekkel, és sikerül elkerülni a betegséget kiváltó külső, allergizáló hatást (allergének), akkor a tényleges betegség nem jelentkezik.
Sajnos a dolog mégsem ilyen egyszerű. „A gyermekkori allergiás megbetegedések száma évről évre nő – mondja dr. Raffay Éva belgyógyász. – Jelentőségük manapság az egészség megromlásában csaknem ugyanolyan nagy, mint a fertőzéseké.” Leginkább a táplálékallergiára hívja fel a figyelmet.
A szervezetbe különböző módon juthatnak be allergének: a légutakon, a bőrön és a tápcsatornán keresztül is. Ez utóbbiak felelősek a táplálékallergiák létrejöttéért. Táplálékallergia kialakulhat egyféle táplálékra (sokan a földieperre érzékenyek), vagy egyféle táplálék egyik alkotórészére (ilyen a tojásból a tojásfehérje), vagy egyidejűleg többféle élelmiszerre, élelmiszercsoportra is.
Allergiatörténet
Az allergia a szervezet kóros megnyilvánulása olyan anyagra, amelyet a nem allergiás egyének jól tűrnek. Az orvostudomány allergiának nevezi a szervezet azon tulajdonságát, hogy a nem saját anyagra (allergénre) túlérzékennyé válhat, allergizálódhat, és az anyag ismételt behatására jellegzetes allergiás tünetcsoporttal válaszol.
Az allergia kifejezést a XIX. század óta használták, és a természetes állapottól való eltérést értették rajta.
A másik, ezzel kapcsolatos kifejezés az atópia: a szervezet egy külső ágenssel szemben fellépő, nem tipikus reakcióját nevezték így el. Három betegséget sorolunk ide. Ezek: a szénanátha (hay fever), az asthma bronchiale és az ekcéma. Mindhárom kórképre jellemző, hogy a szervezet a külső térből, legtöbbször inhalációs úton érkező, nem károsító anyagot károsnak ítéli és hibásan, heves reakcióval igyekszik távol tartani, vagy ha már bekerült, igyekszik onnan eltávolítani.
Bár a szénanáthát John Bostock már 1819-ben leírta, 1873-ból származik az a felismerés (Charles Blackley), hogy a kórokozók pollenszemcsék. Csak 1967-ben sikerült kimutatnia egymástól függetlenül Johansennek (Svédország) és az Ishizakas házaspárnak (Egyesült Államok), hogy ez az anyag egy immunglobulin (Immunglobulin E), amely egészséges egyénnél igen kis mennyiségben mutatható ki, allergia esetén többszörösére nő.
A melegítés és a főzés csökkentheti egyes táplálékok allergizáló hatását, de sajnos a tejét, a halét, a paradicsomét és a tojásét nem befolyásolja. A táplálékok feldolgozása is módosíthatja az allergizáló hatást: például a pasztörizált tejre allergiás gyerekek egy része jól tűri a tartósított, porított tejet.
Legnagyobb gyakorisággal a tehéntej és a tyúktojás okoz túlérzékenységet. Önmagukban is fontos szerepüket tovább növeli, hogy számos étel alapanyagai.
Az allergiabiznisz
Az allergia megléte világtünet. Kezelése, a betegség gyógyítása komoly összegeket emészt fel.
Hazánkban igen magas a lakosság érzékenysége. A gyermekek esetében kicsit magasabb az arány – gyengíthetőbb immunrendszerükből adódóan. Sokan teszik felelőssé az életmódváltozást, s különösen a káros szenvedélyek hatásait, így az alkohol- és cigarettafogyasztást.
Ami sok embernek szenvedés, az a gyógyszergyártóknak hatalmas üzlet. Az allergia (ezen belül is a legelterjedtebb szénanátha), amely tavasztól őszig rengeteg ember életét megkeseríti, egyre nagyobb nyereséget hoz az ellenszerek gyártóinak.
Az allergiás betegségek száma, mint például a szénanátha, a házipor- vagy az állatszőr-allergia, az utóbbi években szinte megkétszereződött. Orvosilag még nem százszázalékosan tisztázott, hogy miért is szenved egyre több ember allergiás tünetektől. Az azonban biztos, hogy az allergiás megbetegedések arányának növekedésével a költségek is egyre magasabbra rúgnak. Számtalan gyógymód, gyógyszer, orvosi készítmény van a piacon, amely segít leküzdeni az allergia tüneteit.
Nagy-Britanniában évente közel 20 százalékkal nőnek az eladások, ez idén elérheti a 80 millió fontot (30 milliárd 720 millió forintot). A legfrissebb adatok szerint Nagy-Britanniában az elmúlt egy évben 19,4 százalékkal nőtt az allergiagyógyszerek eladása – nem csekély haszon mellett. Egyes becslések szerint ugyanis a gyártók a gyógyszerek hatóanyagai összértékének 30 ezer százalékát is elkérik a medicináért.
A gyógyszerpiac legnagyobb szereplői a GlaxoSmithKline, a Pfizer és a Schering-Plough. A helyzetet ugyanakkor árnyalja, hogy több gyártó is előállít úgynevezett generikus változatokat, melyek kissé lenyomják az árakat. A helyzet valószínűleg idehaza is hasonló, csak éppen nincsenek becsült adataink sem. Viszont azt tudjuk, hogy az egyik legelterjedtebb szezonális allergia, a szénanátha 1800 előtt gyakorlatilag ismeretlen volt. Igazán csak az elmúlt száz évben terjedt el, mára viszont egyes felmérések szerint minden ötödik ember szenved tőle.
Hárommillió magyar
Magyarországon minden tekintetben észlelhető a patikaszerek számának durva emelkedése. Ez önmagában is arra utal, hogy a gyógyszerpiac egyre több terméket forgalmaz egyre több pénzért. 2005-ben például a termelői áron számolt gyógyszer-értékesítés meghaladta a 457 milliárd forintot, 17,2 százalékkal túlszárnyalva a 2004-es eredményt. Ugyanakkor 330 millió doboz gyógyszert használtunk fel, ami viszont szinte megegyezik a 2004-es adattal. Az értéknövekedés tehát az árak emelkedésének, illetve a drágább, korszerűbb gyógyszerek alkalmazási arányának növekedésével is magyarázható.
2005-ben körülbelül hárommillió allergiás betegről szóltak a hírek, és allergia elleni gyógyszerre 21 milliárd forintot költöttünk. Ne feledjük, az allergia elleni, pontosabban az abban hatékony szerek egy jó része nem is számít gyógyszernek! Az úgynevezett homeopátiás készítmények egész garmadája nem szerepel a patikai statisztikákban. Vagyis mind többen mind nagyobb szeletet hasítanak ki az allergiások ellátását „szolgáló” tortából.
