Több olyan borvidék is van Magyarországon, amely teljes egészében, vagy valamelyik körzete révén a Dunához köthető. Ezek, a Duna mentén északról délre haladva az Ászár–Neszmélyi borvidék Neszmélyi körzete, a Kunsági borvidék Duna menti körzete, a Tolnai borvidék Tolnai körzete, a Szekszárdi körzet egyes települései és a Hajós-Bajai borvidék. A földrajzi különbségek igen nagyok, a Dunához közel eső területeken ugyan hasonló talajjal rendelkező vidékekről van szó, mégis alapvetően különböző jellegű borokkal találkozunk.
Vizes hetek a figyelőneten
Vizes hetek sorozatunkban bemutatjuk vizeink állapotát, a rájuk leselkedő veszélyeket, tervezzük jövőjüket. Megmutatjuk, milyen gasztronómiai, természeti csodáknak adnak otthont, válogatunk a vízhez köthető szabadidős és kulturális tevékenységekből, de sorra vesszük a köréjük font legendákat, hiedelmeket is. Elsőként a Dunáról, majd a Balatonról írunk, utána a Tisza és a hazai gyógyvizek kerülnek sorra.
Most ezt bemutatandó két borvidéket veszünk górcső alá, melyek nem is különbözhetnének jobban: egyik az ország északi, másik a déli részéről, az egyik nagy, nemzetközileg elismert, a másik kicsi, talán még itthon is ismeretlen. Persze, aki a Duna mentén túrázik, kirándul, ennél a válogatásnál jóval többet láthat, tapasztalhat, kóstolhat. Ezt az írást ízelítőnek, figyelemfelkeltésnek szánjuk.
A folyó hatása a borra
A körzetbe tartozó egyes települések közelsége a Dunához nagymértékben, a folyótól kissé távolabb eső települések kisebb mértékben állnak a Duna klimatikus hatása alatt. Mint minden folyóvíz vagy nagyobb vízterület, a Duna is moderáló hatással van a közeli dombok, lankák klímájára. A szőlő szempontjából három alapvető tényezőben játszik szerepet a folyóvíz: a napsütésben, a levegő hőmérsékletében, valamint a lehullott csapadék mennyiségében. A napsütéses órák hatékonyságát növeli, hogy a vízfelület kiválóan visszatükrözi a napfényt a szőlőkre.
A téli melegítő, a nyári hűsítő hatás is jellemző, ahol pedig a magasabb dombok és a víz találkoznak, könnyebben alakul ki páraréteg, és nagyobb az esélye a nemes penész kialakulásának is. A folyó menti területek talajadottsága is lényeges: az aluviális, mészkőben gazdag, lőszös, agyagos talaj mind kedvezhet a szőlőnek, fajtától függően.
Unikális borászat
A legészakibb Duna menti borvidék az Ászár-Neszmélyi, ennek is a Neszmélyi körzete. Ezen a Budapesttől mindössze 75 kilométerre levő – Tata melletti – lankás hegyvidéken, tradicionális bortermelő közetben található Magyarország egyik legnagyobb borászata, a Hilltop Neszmély birtok. A Borhotel és Étterem 30 kilométeres dunai panorámája és a szabadidős programok valódi családos, kirándulós hellyé teszik. A neszmélyi dombokon át nemzetközi kerékpárút vezet, a közelben Tatán uszoda és gyógyfürdő található, Dunaalmáson lovagolni lehet, a két kilométerre lévő Duna-parton pedig vízi sportokat űzni.
Kilátás a Hilltop borházból
A Hilltop több okból is unikális a magyar borászatok között: Kamocsay Ákos főborászt 1997-ben Nagy-Britanniában az Év borásza, 1999-ben Magyarországon az Év bortermelője címmel tüntették ki, a borászat több munkatársa is ismert szakember külföldön (ahogy pl. Dezsényi Ágnes is, akit a Guardian neves szakírója, Malcolm Gluck külön említ nemrég megjelent borral foglalkozó könyvének elején).
Kamocsai Ákossal a Borravaló borblog stábja tavaly találkozott a londoni borkiállításon, ahol a magyar standról, borászatokról általában azt mondta, nem elég figyelemfelkeltőek. Ez a Hilltopról nem mondható el: egyedülállóan az évi 7 millió palack bor termeléséből, több mint 6 millió palackot exportál a világ legkeményebb borpiacának számító Nagy Britanniába. A hagyományos szüreti mulatságokon, és az egész évben tartott borkóstoló túrákon alkalmanként Kamocsay Ákos főborász kalauzolja a látogatókat.
A Hilltop Neszmély számunkra elsősorban könnyen elérhető, könnyen érthető és jó értékarányú fehérboraival remekel. Ezek közül is a 2007-es Irsai Olivér az egyik kedvencünk. Ezt a hungarikumot csemegeszőlőnek szánták, mégis az egyik legjobb fehérbor alapanyag lett, amely különösen a nyári időszakban esik jól. Friss, ropogós, illatos, könnyed, sokszor némi szén-dioxid-tartalom megmarad. Illatában muskotályos párlatok dominálnak, némi fehérvirágos és Traminira emlékeztető jeggyel.
Kamocsay Ákos
A Dunára néző, meleg lösztalajú ültetvényekről származik, ahol az éghajlat még enyhébb is lehet, mint magyarország délebbi fekvésű borvidékein. A nyár hosszú és kellemesen meleg, de nem szélsőségesen forró, ami lehetővé teszi a szőlő fokozatos és tökéletes beérését, miközben nem vesznek el az íz- és aromaanyagok, amelyek reduktív eljárással kerülnek a palackba. Igazi fiatalos, nyárestés bor, nem csoda, hogy a briteknek bejön ez a stílus.
900 éves borfalu
Az ország legészakibb borvidékéről az egyik legdélebbire váltunk: a Szekszárd borvidékre, azon belül is egy méltánytalanul mellőzött falura. Pedig Báta az egyik legrégebbi magyarországi település, több mint 900 éves múlttal. A Tolna megye déli csücskében meghúzódó sárközi falu a Dunántúli-dombság és a Duna, illetve a Duna ágainak ölelésében fekszik, nemcsak természeti kincsekben, de néprajzilag és gasztronómiailag is rendkívül gazdag.
A bátai Szent Vér templom
A Duna-Dráva Nemzeti Parkhoz tartozó gemenci erdő a falu mellett húzódik. Sárköz a magyar népi kultúra egyik leggazdagabb központja, ennek életben tartásáról a Bátai Tájházért és Népi Kultúráért Közalapítvány gondoskodik. A minden évben megrendezett Keszeg-fesztivál és a Szent Mihály-napi búcsú kiváló alkalom a falu és környezete, és az itteni borok megismeréséhez.
Ide tért vissza a bátai felmenőkkel bíró szekszárdi borász, Bősz Adrián is, hogy megvalósítsa egész gyermekkorában dédelgetett álmát. Bár már jó ideje foglalkozott borkészítéssel, csak 2006-ban látta elérkezettnek az időt saját pincészete megalapítására. Szőlőterületei a bátai Öreg-Cserhát-dűlőben vannak, az erjesztés és az érlelés során hagyományos és modern eljárásokkal is dolgozik.
Vörös a fehérbor kedvelőinek is
Nevét még nem sokan ismerik, de borait kóstolva ez hamar változni fog. Bősz Adrián ugyanis nem ült fel a nemzetközi gyorsvonatra, ahogy tették azt sokan Villányban és Szekszárdon, hanem figyelt a tájra, és figyelt a hagyományokra. A Báta Cuvée 2006-os óriási meglepetés volt, nemcsak a hagyományőrző, mégis modern címke, de az ezáltal pontosan előrevetített bor is. A vidéken a könnyedebb vörösborokat készítették és itták hagyományosan, ezek tüntek lassan el, amikor mindenki brutális tanninágyúkat kezdett gyártani.
Bősz Adrián
Bősz Adrián nem mindennapi házasítása kadarka, kékmedoc, kékoportó és kékfrankos fajtákból áll, élénk bíbor színű, piros bogyós gyümölcsöket (meggy, ribizli) és némi virágosságot idéző illatú, hasonló ízvilágú, könnyű testű bor. Az egyensúly tökéletesen el van találva, alkohol, sav, tannin szépen belesímul az ízekbe. Olyan vörösbor ez, amit bátran ajánlunk egy fehérborkedvelőnek, amit nyugodtan lehet nyáron is inni, akár mindennap, és örülni neki. Az árát tekintve is bőven a paletta alsó középpolcán van, ilyenekre van szüksége Bátának, hogy visszanyerje egykori méltóságát.
Folyóinkról és tavainkról még többet a FigyelőNet Vizes Hetek aloldalán olvashat.
