A kávéház, ahol beszélgetünk, feltöltődik délelőtti zajokkal: mint egy akvárium. Kint hömpölygő forgalom, bent beszédzajban lubickolunk.
Elkészültél a Szentivánéji álomból készült musicaleddel?
Befejeztem. De nem én hangszerelem, hanem egy nagyon ügyes fiú, Fercsik Péternek hívják. Ő hangszerelte a Thália Színházban az Abigélt is. Én elkezdtem a hangszerelést, de szólt a rendező, Kerényi Miklós Gábor, hogy ne csináljam, mert még átvezető zenéket kell írni. De azért lényegében minden kész, már próbálják a Szentivánéji álmot.
Kinek az ötlete volt Shakespeare-t feldolgozni?
Kerényié, aki eredetileg valami cigány musicalt akart íratni. Utólag tudtam meg, hogy azt mondta, ezt senki más nem tudja megcsinálni, csak a Szakcsi Lakatos Béla. Felhívott, kérdezte, van-e kedvem vele dolgozni. Mondtam van, de miről van szó. Erre azt feleli, hogy Shakespeare-ről. Hát hogyan lesz ebből cigány musical? Végül elolvastam a darabot: ott, ugye a konfliktus kiváltója az, hogy a szülők a lány feje felett megegyeznek a sorsáról, arról, kihez kell feleségül mennie, akkor is, ha mást szeret. A lány nem fogad szót, mert mást szeret.
“A world music nem más, mint az emberek zenéje” (fotó:mti)
És akkor azt gondoltam: de hiszen a cigányoknál ugyanígy van. Hogy a szülők a fiatalok feje felett egyeznek meg. És pláne így van Indiában. Most jártam nemrég ott: nem is szeretnek lányt szülni. A lányos szülők mennek el a fiú szüleihez és egyeznek meg, mennyiért váltják ki a fiút. Csak utána tudja meg a lány és a fiú a sorsát.
Ha fent nincs rend, lent sincs
Mennyi idő alatt készültél el a zenével?
Gyorsan ment. Hamar megírtam a zenéket, s utána írták meg rá a szöveget. Furcsa volt: eddig mindig úgy írtam zenét, ha írtam, hogy készen kaptam a szöveget. Most nem. S ez nagy könnyebbség volt. Tavaly májusban kezdtem el, és nagyon jól haladtam. Még sürgettem is a többieket, hogy a hangszerelés ne szakadjon nagyon el. Mondtam, hogy októberben kész kell lenni mindennek. De hát hiába volt kész a zene, ha a szöveg nem. Müller Péter Sziámi írta a szöveget, és akkor még nem is találták ki egészen a darabot. Szóval én viszonylag hamar készen lettem, 32-33 kép van benne. Szinte tiszta zene az egész. Már most próbálják, úgy néz ki, kétszer 65 perc lesz. Ebből mintegy 15 percnyi a szöveg.
Gipsy Groove:
Milyen zene ez? Cigány-, népzene vagy jazz? Elvégre mégiscsak jazz-zenész vagy?
Zenét írtam. Ugyan talán ott van a sztoriban, hogy ezek cigányok, de csak valahol ott motoszkál, hogy azok, de az egész jellege nem olyan. Nézzük az alapot: ugye a tündérvilág az nem idegen, s az a konfliktus, hogyha fent nincs rend, akkor lent sincs, az sem ismeretlen. Végül is a darabot úgy írták át, hogy a Tündérkirály és királynő materializálódnak, s úgy jönnek le az emberek közé, mert a királynő gyereket akar szülni. Egy kicsit démoni mindez, maga az egész shakespeare-i világ ilyen.
De ha nem ilyen lett volna, talán nem is írom meg. De mindezt megismerve azt mondtam: gyerekek, én nem írok se cigány, se angolszász zenét, hanem world musicalt fogok írni. Erre nyafogni kezdtek, ez két idegen szó, meg így-úgy… Nálam a world nem azt jelenti, hogy kijön a népizenekar, s aláraknak egy simlis dobritmust… Ezt majd lassan kiheveri a világ. Nálam a world music nem más, mint az emberek zenéje. Az emberi zene nekem négy főcsapás: a klasszikus zene, Monteverditől kezdve Vivaldin, Bachon, Mozarton, Beethowenen keresztül egészen a romantikusokig: Liszt Wagner, Strauss, majd Sztravinszkij, Bartók, a legmodernebbig, mondjuk Kurtágig. A második a népzene, a világ népeinek zenéje. A harmadik a jazz-zene. New Orleanstól a mai legmodernebbig. S legvégül a popzene.
Nem túl tágas ez?
De miért? Én tulajdonképpen azt szoktam mondani: nekem ez az ország a szülőföldem, ezért nem mentem el, ezért lakom itt, ezt szeretem, de az én hazám az a Föld.
Igen, ezt elhiszem. Ezért is mondják sokan: Szakcsit külföldön sokkal jobban kényeztetnék. Miért vagy még itt? Odakint sokkal többet keresnél. Bármikor kint maradhattál volna már Amerikában. Boldogok lennének.
Figyelj! Nálam a world azt jelenti: benne van sok minden. Ebben a darabban benne van az oláh cigányzene, vannak kis utalások benne a kávéházi cigányzenére – de már Liszt szemszögéből nézve, mert ők onnan lopták a dallamot –, van benne sok indiai zene, van benne török, kissé átalakítva popra, van román népzene, van spanyol, ezeken túl találunk kicsi operabetéteket, azután számos popzenei elem, főleg amit az égiek, a tündérek énekelnek. Tulajdonképpen csak jazz nincsen benne.
Az első world musical a világon
Éppen nem régen találtam azt mondani, hogy a világon ez az első world musical. Ezt gondolom. És két hónap alatt, a bemutatóig már senki sem tud megelőzni, az elsőt én írtam. Még annyit: fantasztikus emberekkel dolgoztam együtt. A Sziámi nagyon igényes szövegeket írt, a Kerényi Miklós Gábor rettenetesen érti a színházat. Kezdetben voltak persze veszekedések, rengetegen bele akartak szólni, de végül hárman ültünk le, s végül azzal álltunk fel mindhárman, hogy soha életünkben még ilyen jól nem dolgoztunk. Július 25-én, Szegeden lesz a bemutató.
Siker lesz?
Nem akarok előre inni a medve bőrére… Minden újat sokkal nehezebb elfogadtatni. De azért én óvatos duhaj vagyok. Bár ennyiféle zene van benne, azért a motívum egységes. S biztosíték az is, hogy a legismertebb operettszínházi sztárok játszanak benne. Azt persze kevesen tudják, hogy a legelső magyar musicalt is én írtam a Csemer Gézával. Az egy cigány musical volt, 1975-ben, a Piros karaván.
Az akkor nagy port vert fel, a Vámos László rendezte, ide járt az egész béketábor őrjöngve. Már ahhoz is elmentem oláh cigányzenét gyűjteni, de azért betettem modern harmóniákat. Már az is kicsit a world zene felé mutatott. Ebből a szempontból az István, a király is ennek az előképe. Hisz az meg a magyar népzene, poposítva.
“Lehet, sok pénzt kerestem volna, de boldogtalan lennék”
Volt hozzá példaképed?
Nekem a Bernstein a minden. Mert ő egy olyan zenész, aki fantasztikus karmester, de játszott jazz-zenészekkel, ő írta az első musicalt, a West side storyt. Ő a legnagyobb amerikai zeneszerző, fantasztikus karmester, az elektronikus zenét nyomta együtt a szimfonikus zenekarral, nagyon nagy zongoraművész… Azt nem tudom, hogy improvizált-e…
Én is egy ilyen alkat vagyok, nem akarom magamat hozzá mérni. De erre születni kell. Engem húszéves koromban kinevettek a jazz-zenészek, mert vettem magamnak külföldön egy Dual lemezjátszót, és Stockhausen elektronikus zenéjét hallgattam, Sztravinszkij Petruskáját, és Rolling Stonest is, Kinkset, Animalst, Beach Boyst. Hogy jön ez össze? Úgy, hogy én játszottam az első world zenét, még a Syriust is megelőztem, ők egy kicsit poposak voltak. Nekem volt az első Fender-zongorám, a jazz-zenészek meg elátkoztak, hogy elárultam a jazzt. Igaz, hogy öt év múlva mindenki azt játszotta, amit én.
Mert én csináltam az első world musicot, amikor készült a Virágom, virágom-lemez, amiben volt egy furulya, akusztikus zongora, egy operaénekes és egy népdalénekes. Azután megcsináltam a gypsijazzt, az oláh cigányzenével együtt ott van a nagyon modern jazz. De például úgy játszom a Mozart D-dúr zongoraversenyt, hogy a kadenciák helyén jazzt játszom. A szabad részekben improvizálok. Életemben akkora sikerem nem volt, mint amikor így játszottam.
A klasszikusok tudtak improvizálni
Valahol te mondtad, hogy valamikor a klasszikusok tudtak improvizálni.
Azért hagyott Mozart szabad részeket. Mert régen a klasszikus szerzők tudtak improvizálni. Van is egy nagy tervem, ha élek még: Bernsteinnek szeretnék írni zenét. Az emlékére.
Milyen műfajban?
Világzene lenne, minden lesz benne. Magyar népdal, klasszikus zene, egy koloratúrszopránnak való ária, jazz-zene, rapzene és megszólal két Bernstein-mű.
Te ezt már hallod belül?
Persze, azzal végződik, hogy ti-rararam (hosszan dúdol), és utána megszólal egy Mozart fuga…
Szóval ott van az egész a fejedben. De még semmit sem írtál le belőle?
Nem, még nem… Figyelj, a rapben meg az van, hogy ti-dadam…Ha akarod, ha nem, a világzene felé megy minden.
Volt egy kérdésem, amire nem válaszoltál egészen: ha kint maradsz Amerikában, nem lennél elismertebb, jobban fizetett, jobban élő muzsikus?
Ugyan már! Nézd meg, Amerika megy le.
Ezt a világ azért nem egészen így látja.
Most voltam Kínában, kétszer is, Indiában is. Ezek le fogják hagyni Amerikát. Ha feljön Kína és mi okosak vagyunk, akkor oda fogunk tartozni, nem az elavult kapitalizmushoz. Ez a cigányoknak is jó lesz. Európának meg kell erősödnie és nem majmolni Amerikát, zenében sem. Én ezt így látom, pedig jazz-zenész vagyok. Ők is lemásolták az európai klasszikusokat, csak úgy csinálnak mintha az övék volna.
De mennyivel jobban élnél ma belőlük.
Nekem az egész világon jelentek meg lemezeim. Ha ott élnék, beskatulyáztak volna egy New Age-kategóriába. Lehet, sok pénzt kerestem volna, de boldogtalan lennék. Én nem ez a fajta ember vagyok, nem érdekel a sok pénz, mert így is van pénzem. És nagyobb a zenében a szabadságom.
