Az ausztrál Curtin Egyetem és az ország doppingellenes ügynöksége által tavaly elvégzett vizsgálat szerint a helyi sportolók egyharmada hisz abban, hogy lebukás nélkül megúszható a doppingolás, ráadásul a megkérdezettek hét százaléka úgy véli: versenyeken is nyugodtan lehet élni a tiltott teljesítményfokozókkal. Tegyük hozzá: Ausztrália az élen jár a doppingellenőrzésben, rengeteg pénzt áldoz a tiltott szereket használó versenyzők kiszűrésére. Magyarországon a Nemzetközi Doppingellenes Ügynökség (WADA) által akkreditált, közbeszerzési pályázaton győztes Magyar Antidopping Csoport (MACS) végzi az ellenőrzéseket.
A doppingolók előttük járnak
A szervezet tavaly novemberben, Kovács Ágnes ismert esete révén tett szert országos hírnévre, népszerűsége a szurkolók – és ne legyen kétségünk: a sportolók – körében azonban a BKV-ellenőrökéhez hasonló. Persze mindenki tisztában van azzal, hogy a dopping mostanság ugyanolyan szerves része a sportnak, akár a mez vagy klottgatya. Ide jutottunk. Ráadásul – mint ahogy Tiszeker Ágnes, a MACS ügyvezetője is elismerte – az ellenőrök egy lépéssel mindig le vannak maradva a tiltott szereket gyártó és azokat előszeretettel használók mögött.
„Sokszor megkérdezik tőlem, hogy sok pénz van-e a doppingellenőrzésben. Mindenki döntse el maga, de a dopping-előállításban sokkal több, az biztos. Komoly laboratóriumi és szakemberháttér szükséges ahhoz, hogy újabb és újabb szereket fejlesszenek ki, amelyeknek kicsi az ürülési ideje, hiszen minél gyorsabban távozik a szervezetből, annál nehezebb kimutatni. Ezért nem mindegy, hogy mikor történnek a mintavételek” – mondta Tiszeker Ágnes jelezve, komoly szaktudást, alaposságot igényel az ellenőri munka.
A szervezet kormányrendelet, a WADA Kódex és a doppingellenőrzésekre vonatkozó nemzetközi szabvány (International Standard for Testing) előírásai szerint végzi a munkáját. A doppingellenes harc persze nem merül ki a csalók hajkurászásában. Minden WADA-akkreditált labornak költségvetése egy bizonyos részét kutatásra kell fordítania.
„Természetesen a Bécs melletti seibersdorfi labornak is, ahol a Magyarországon levett mintákat ellenőrzik – jegyezte meg a MACS ügyvezetője, aki szerint a géndoppingé a jövő, de ezzel az ellenőrök egyelőre nem foglalkoznak. Laboratóriumban viszont már vizsgálják a kimutathatóságát, ugyanakkor már az ez irányú kutatás is zsák pénzt, horribilis összegeket emészt fel.
Minden olimpikont ellenőriznek
A MACS-tól a magyar állam rendeli meg a vizsgálatokat, ugyanakkor ezt az egyes szakszövetségek is megtehetik. Az idei, olimpiaiévre 1300 doppingmintavételt rendelt az állam. Elsősorban az atlétákat, az úszókat, a kajak-kenusokat és a súlyemelőket ellenőrzik, de minden egyes magyar olimpikont a felkészülési időszak alatt legalább négyszer keresik fel a MACS emberei. „Lesznek olyan versenyzők, akiket többször fogunk ellenőrizni” – mondta Tiszeker. Az, hogy éppen melyik sportolót ellenőrzik, persze nem ad hoc jelleggel, hanem a holléti nyilvántartást figyelembe véve, előzetes tervek alapján dől el.
A Magyar Antidopping Csport ügyvezetője szerint a jelenlegi magyar élsportolók között is sokan élnek tiltott szerrel: „Az olyan országokban, ahol rendelkezésre áll a megfelelő összeg, 40 százalék körüli lehet a doppingoló. Ne legyenek illúzióink, itthon is 20-30 százalékra tehető az arányuk.” (Erre vonatkozó pontos felmérés azonban nem áll rendelkezésre – a szerk.)
Hogy ne ismétlődjön meg 2004
Háromféle módja van az ellenőrzésnek: vizelet-, egycsöves és kétcsöves vérminta. Az utóbbi kettőt általában azon sportágak művelőinél vetik be, ahol előszeretettel használnak EPO-t. A mintavételnél két ellenőr keresi fel a sportolót, aki kérheti, hogy környezetéből valaki kísérje el. A vizsgálat során a sportoló kezdésként kitölti a dokumentumokat, majd az erre alkalmas helyiségben mintát ad az ellenőrök jelenlétében.
Ezt követően maga a sportoló öntögeti a mintát a kis pohárból a nemzetközi szabványoknak megfelelő tárolóedényekbe. A MACS az ehhez szükséges eszközöket egyébként egy erre szakosodott svájci cégtől szerzi be. A mintákat, melyeket hetente szállítanak a seibersdorfi laborba, a lezárás után nem lehet manipulálni. Ráadásul a minta név nélkül, kódszámmal kerül a laborba. A vérvétel egyszerűbben zajlik, akitől valaha vettek vért, az tökéletesen tudja hogyan. A mintát itt is „atombiztos” módon tárolják, szállítják. Minden szakszerűen, talán már túlzottan aprólékosan is történik, egy biztos, a lebukott sportolók azzal nem érvelhetnek, hogy a mintájukba utólag belekevertek valamit. Tiszeker örömmel újságolta, hogy a sportolók az olimpia közeledtével egyre fegyelmezettebben működnek együtt az ellenőrökkel. Úgy látszik, Kovács Ágnes nagy vihart kiváltott esetének pozitív hatása is volt, az ellenőrzöttek jobban felkészültek az őket megillető jogokból és kötelezettségeikből is.
Havonta átlagosan 100 és 200 közötti doppingellenőrzést végez a MACS. Ha pozitív mintát találnak, vagy egy sportoló doppingvétséget követ el, akkor egy kormányrendelet szerint azt azonnal nyilvánosságra kell hozniuk. Ilyen ebben az évben még nem fordult elő. Az elmúlt évben csaknem 2100 doppingellenőrzést végeztek, s mindössze egy esetben merült fel probléma. Ez nem is olyan rossz arány…
Csak az olimpián se legyen semmi gond, mint volt 2004-ben. A MACS is ezért dolgozik – ha szeretik őket, ha nem.
Pontosítottunk
Néhány óráig egy félreértés miatt Minden harmadik magyar élsportoló címmel futott a cikk, a Magyar Antidopping Csoport kérésére ezt később pontosítottuk a helytállóbb Minden harmadik élsportoló (értsd: a világon) címre.
