Ezekben a napokban a nemzeti parkok megerősített természetvédelmi őrszolgálata is kiemelten figyel a védett növényekre a népszerű kirándulóhelyeken. A védetté nyilvánítást megelőzően Magyarországon évente több millió tő hóvirágot szakítottak le – javarészt a nemzeti parkok védett területeiről – és adtak el nőnap környékén. Volt olyan terület, ahol a családok vasárnapi sétája során leszedett egy-két csokrok miatt pusztult ki a növény.
Börtönbe juttathatja az embert (fotó: MTI)
A hazai hóvirág-állomány fennmaradását azonban leginkább az ipari módszerekkel folytatott gyűjtés veszélyeztette. A hagymák gereblyével, földgyaluval történő begyűjtésével évente hatalmas mennyiséget vittek el a hazai termőterületekről. Ez esetben a talaj feltúrásával, bolygatásával az élőhely egésze is sérül. A hóvirág számos élőhelyén erősen meggyérült, és tömeges termőhelyén a szedése nem gyors kipusztuláshoz, hanem a faj elkorcsosuláshoz vezet.
Mivel a gyűjtők a legszebb szálakat szakítják le, csak a kisebbek, gyengébbek érlelhetnek magot, így a populáció genetikai állománya lassan leromlik. Így például a Budai-hegység megmaradt hóvirágai feleakkorák, mint a Vértes eldugott völgyeiben élő példányok.
A növényfaj leszedése vagy tövestől való kiásása természetvédelmi bírságot von maga után. Természetvédelmi értéke szálanként 10 ezer forint, aki azonban tövestül tépi ki, az elpusztítja a növényt, ilyenkor háromszoros a büntetés. Ha a természetkárosítás tömeges, és a védett élő szervezet pénzben kifejezett értéke eléri a 100 ezer forintot000 Ft-ot, az már a bűntett elkövetését is kimeríti. Ez 10 szál virágot, vagy négy tő elpusztítását jelenti. Három évig terjedő szabadságvesztéssel büntethető.