Dunaszekcsőn a földcsuszamlás következtében a part mentén már több mint száz méter hosszan és a parttól maximum 30 méter távolságban egy sziget emelkedett ki a vízből, amelyet a parabolapályán mozgó földtömeg hozott létre. A sziget kiemelkedése miatt a hajózó utat is beljebb kellett kijelölni.
Jelenleg apróbb utómozgások láthatók csak a dunaszekcsői löszfalban, és a lecsúszott földtömegben, mely „keresi” az egyensúlyát. A köztes egyensúlyi állapot miatt továbbra is távol kell tartani a katasztrófaturizmust: a mozgás bármikor újra beindulhat – mondta el a FigyelőNetnek Oszvald Tamás, a Magyar Bányászati és Földtani Hivatal szakági geológusa. Mivel a legfrissebb analógiánk is közel negyven éve történt itt Dunaszekcsőn, illetve Dunaföldváron, nagyon nehéz pontos becslést adni a további folyamatokra.
Képgaléria: löszomlás madártávlatból (forrás: Kraft János)
Oszvald előzetes várakozásaival ellentétben korábban, tél végén még száraz időben következett be, és a várt 30 méter helyett átlagosan csak10 métert süllyedt – ez azonban nem jelenti azt, hogy megállt a folyamat. Jelentős, kb. harminc-ötven milliméter csapadék, miközben átáztatja a földet, képes annyira megnövelni a mozgásban lévő föld tömegét, hogy az omlás ismét felgyorsulhat. A Duna esetleges áradása még „megtámasztaná” a falat, de apadáskor az átázott, megnövekedett tömegű föld újra megindulhat.
A földcsuszamlás a talajfelszínre közel merőlegesen induló parabolapályán mozog: míg a löszfal teteje süllyed, a Duna medréből kiemelkedik egy sziget, amely alacsony vízállásnál inkább félsziget. Ennek léte a Duna vízállásától függ. Míg kis víz esetében a víz ellennyomásának hiányában épül, addig árvíz idején a megnövekedett hordalékszállító képesség miatt a víz fokozatosan elmossa. A csapadékjárás és a Duna vízállásváltozása határozza meg nemcsak a sziget létét, hanem a földcsuszamlás pillanatnyi egyensúlyi helyzetét is.
Szeletes földcsuszamlás (ábra: Kraft János)
A terület későbbi rendezését a természetre kell bízni, a szakembereknek nem lesz dolguk a területen. Fontos azonban, hogy a környék földtanilag instabil, ezért beépítésre véglegesen alkalmatlanná kell nyilvánítani, és ki kell venni a hasznosításból – véli a geológus.
