Az MSZP-vezette kormány a Sikeres Magyarországért program keretében útjára is indította Bérlakás Hitelprogramot. A Magyar Fejlesztési Bankon keresztül 5-10 százalékos önrésszel, 6,2 százalékos kamatozású, 25 éves futamidejű kölcsönt kínált a bérlakásépítésre vállalkozó önkormányzatoknak és kistérségi társulásoknak. Nem kapkodnak utána. Eddig összesen 900 milliót sikerült kiosztani két vidéki városnak és hét községnek. A pénzből 70 bérlakás és egy idősek otthona épült. Ötvenkilencmilliárd a kasszában maradt.
A sikertelenséget látva a pénzintézet néhány hónapja magáncégek, illetve önkormányzattal társuló vállalkozások számára is elérhetővé tette a programot: hárommilliárd forint kérhető 25 éves futamidővel. Az önkormányzati kerettel együtt összesen százmilliárd forint költhető bérlakásépítésre, ami 9-10 ezer új bérlemény kialakítására lenne elegendő. Ha lenne vállalkozó.
Kísérletezés helyett az Ausztriában már évtizedek óta működő modell átvételét ajánlja a Társaság a Lakásépítésért Egyesület. Modellszámításaik alapján egy új építésű, 65 négyzetméteres lakás lakbére 32 ezer forint – lenne. Beköltözéskor ugyan a lakás bekerülési költségének öt százalékát biztosítékként be kell fizetni, ám ezt távozáskor visszakapnák.
Az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium lakásügyi titkárságának vezetője, Csider László a hazai lakáspolitika stratégiai feladatának tartja a bérlakásszám növelését, de még fontosabbnak a lakbér-támogatási rendszer átalakítását. Az idén azonban aligha jutnak túl az elemzéseken. Jövőre – némi szerencsével – visszaérkezhetünk a lassan egy évtizede megtalált kiindulóponthoz: több bérlakás kell.
