Puskaporos hangulat övezte sokáig a Pécs Európa Kulturális Fővárosa (EKF) 2010 projekt előkészítését. A szakmai menedzsmentből a nyáron távozott Takáts József, a pályázatíró csapat szellemi vezetője, mert úgy látta, mind jobban háttérbe szorul a szakmai hozzáértés, s a város vezetése saját politikai marketingjére használja a kivételes lehetőséget. Más civil szervezetekkel együtt Takáts amiatt is bírálta a baranyai megyeszékhely vezetését, hogy a közgyűlés tagjainak sem a képzettségük, sem a tájékozottságuk, sem a nyelvtudásuk nem olyan szintű, ami képessé tenné őket a döntések meghozatalára. Ezért – hangzott a kritikusok javaslata – szélesíteni kell az önkormányzat, a magánszektor, a civil szféra és az egyetemi-akadémiai világ közötti együttműködést.
A nyári ex-lex állapot persze egyenes következménye volt Pécs akkori első embere, Toller László júniusi súlyos balesetének. Októberre magára talált az önkormányzat, miután Tasnádi Péter személyében újra lett polgármestere a városnak. Ráadásul az EKF-program a legmagasabb állami vezetők „felügyelete alá” került.
Kormányzati kiállás
Helyi civil szerveződések novemberben azt javasolták, hogy kérjék fel a program fővédnökének Sólyom László köztársasági elnököt. Azt egyelőre nem tudni, hogy erre végül sor kerül-e, viszont a pécsi illetőségű Szili Katalin parlamenti házelnök többször is úgy nyilatkozott: szívügyének tekinti a projekt sikerét, s amiben tudja, támogatja azt. Gyurcsány Ferenc miniszterelnök is tartotta a korábban Tollernek tett ígéretét, miszerint a kormány nem hagyja magára a várost, s az öt kulcsprojekt megvalósításához a legszélesebb körű uniós és hazai támogatást biztosítja.
S valóban, az EKF-beruházások 34,6 milliárd forint összeggel bekerültek az Új Magyarország Fejlesztési Tervbe. Ráadásul a kabinet december végén szerződést köt az önkormányzattal, s ebben rögzíti, hogy a működési költségekre szánt 9 milliárd forint 40 százalékát a központi büdzsé állja. A beruházások előkészítése pedig több minisztérium fennhatósága alatt zajlik: Hiller István kulturális miniszter programjában kiemelt helyen szerepel a majdani pécsi eseménysorozat.
Források és garanciák
Uniós túlsúly
Az 5 nagyprojekt teljes bekerülési költsége 34,6 milliárd forint, ezek beépülnek az Új Magyarország Fejlesztési Tervbe. Az összeg 85 százalékát (a pécsiek és a kormány reményei szerint) az unió fedezi majd; ez esetben a költségek 10 százalékát a kormány, 5 százalékát pedig a város állja. Az EU további 1 millió eurót ad a kulturális évad rendezvényeinek költségeire.
Állami részvétel
Az állam vállalta, hogy a Pécs város részéről megkövetelt működési költségek 40 százalékát állja. A pályázatok sikeres elkészítéséhez (háttértanulmányok, költség-haszon számítások, megvalósíthatósági tanulmányok készítéséhez) 1 milliárd forintot biztosít a központi költségvetés. E mellett kiemelt pontként kezelik a kormányprogramban Pécs város felkészülését 2010-re, melynek fő felelőse a kulturális miniszter, Hiller István.
Bár az előkészületi munka láthatóan magasabb sebességre kapcsolt, Csák Ferenc is elismerte, hogy olyan kritikák kereszttüzében kell előrehaladni, amelyek előre temetik a vállalkozást, betarthatatlannak érzik a határidőket, s emiatt ismételten kérdőre vonják a projektet menedzselőket. Lapunk úgy értesült, most az tűnt fel a helyieknek, hogy a szakmai megmérettetéssel járó felelős pozíciók iránt feltűnően nagy az érdektelenség. A főépítészi pályázaton mindössze egyetlen tervező-mérnök indult, a pécsi illetőségű, ám eddig Angliában, Németországban és Cipruson dolgozó Freivogel Gábor, aki alkalmasnak is bizonyult a posztra. Az art-direktori tisztségért sem tülekednek; arról, hogy végül ki tölti majd be, lapzártánk után dönt a pécsi közgyűlés. Helyi forrásaink a szakma ódzkodását azzal magyarázták, hogy az érintettek „nem akarják megégetni magukat”egy bizonytalan kimenetelű pályázaton.
Hasznosítás
A negatív hangulatkeltés a kormánymegbízott szerint a magyar társadalom sajátja. Csák magabiztosan nyilatkozott viszont arról, hogy a kulcsprojektek felépülnek, azon a helyen és úgy, ahogyan azok az Új Magyarország Fejlesztési Tervben szerepelnek.
Az Európa Kulturális fővárosa cím – a kormány álláspontja szerint – nem egy városról és nem egy évről szól. Nem elégséges, hogy elkészüljön az öt kulcsprojekt, azokat a rendezvényév elmúltával is tudni kell hasznosítani, hogy ne járjunk úgy, mint például Görögország az olimpiai faluval. A pécsi kulturális fejlesztés sikere így nemcsak 2010-ben mérhető majd. „A rákövetkező évtized mutatja meg, volt-e értelme a megaprojektek megvalósításának” – hangsúlyozta Csák. A kabinet mindenképpen szeretné elkerülni, hogy 2010 után a fenntartási költségek „rázuhanjanak” a városra, vagy a központi költségvetésre.
Az önkormányzat már a beruházásokat is nemzetközi porondra tereli – ingatlan expókon népszerűsíti – azzal a céllal, hogy akár német, francia, brit vagy ázsiai befektetői körök is bekapcsolódhassanak a fejlesztésekbe. A város azt szeretné, ha komoly volumenű működő tőke jelenne meg Pécsett. „A kiállító helyszínek, vagy a koncert- és konferenciaközpont melletti szállodákat, mélygarázsokat például hazai és nemzetközi tőkecsoportok is megépíthetnék” – magyarázta a kormánymegbízott. Úgy véli, a megaprojekteknek emblematikus alkotásoknak kell lenniük, amelyek „nagyot szólnak”, nemzetközi hírnevet hoznak az országnak, mint amilyen például a sydneyi operaház, vagy a párizsi Eiffel-torony. Épp ezért nemzetközi pályázatot ír ki a város, hogy Európa legkiválóbb tervezőinek is felkeltse az érdeklődését a lehetőség. Remélhetőleg ezek a tenderek nem maradnak visszhangtalanul, mint például a főépítészi és művészeti igazgatói posztra meghirdetett pályázatok.
