Élet-Stílus

Elfüstölt erdők

admin
admin

2006. 10. 21. 17:54

Helyenként hiány alakult ki a tűzifapiacon a gázárak emelkedése és a biomassza erőművek megjelenése miatt.

Lábon elkelnek egész erdők, persze zsebbe, fél áron – ad gyors helyzetképet egy erdész a Börzsöny aljáról a magyarországi erdőkben uralkodó állapotokról. Az utóbbi egy-másfél évben a gázáremelés hatására olyan mértékben megugrott a tűzifa iránti kereslet, hogy az gyorsan kitermelte a feketepiacot. Az Állami Erdészeti Szolgálat (ÁESZ) szakembereinek nincs pontos adata az illegális kitermelésről, de úgy becsülik, hogy évente több tízezer köbméternyi tűzrevalót vágnak ki engedély nélkül.

Szervezett bandák

Aggasztó, hogy korábban kizárólag saját használatra lopták a fát – kézikocsival, kézifűrésszel -, ma viszont már szervezett bandák járják az erdőket teherautókkal és motoros fűrészekkel, és nagyüzemi módszerekkel tarolnak le egész domboldalakat. Az elmúlt hónapokban ugyan 30 százalékkal emelkedett a tűzifa ára – természetesen a feketepiacon is -, ez azonban cseppet sem fogta vissza a keresletet. Mára egyre több helyen vált gonddá beszerezni a tüzelőt. Szakemberek szerint szó sincs általános hiányról, csupán annyi történt, hogy az erdőgazdaságok ezekben a hetekben termelik ki a téli tűzrevaló zömét, ezért legfeljebb helyenként és átmenetileg lehet probléma az ellátással.

Feszültség

„Hazánkban évente 9-10 millió köbméternyi fát lehetne kitermelni, ezzel szemben az elmúlt öt esztendőben 7,0-7,5 milliónál többet nem vágtak ki” – tájékoztat Kolozsvári Ákos, az ÁESZ gazdasági főigazgató-helyettese. (A tűzifa hagyományosan ennek a mennyiségnek a 45−50 százalékát teszi ki.) A fapiacon kialakult átmeneti feszültségek leginkább a nagy biomassza erőművekkel hozhatók összefüggésbe, vagyis azzal, hogy Pécs, Kazincbarcika és Ajka térségében a rossz hatékonyságú, elavult szénerőműveket faapríték tüzelésre állították át, és ezek évente 1,2 millió tonna fát emésztenek fel.

Ráadásul az erdőgazdaságok környezet- és természetvédelmi okokból ma nem tudnak annyi fát kitermelni, amennyire elméletileg lehetőségük volna. „Az utóbbi két évben nagyrészt környezetvédelmi korlátozások miatt mintegy 70 ezer köbméterrel kevesebb fát termelhetünk ki” – húzza alá Illyés László, a pécsi Mecsek Erdészeti Zrt. kereskedelmi igazgatója. Ezzel együtt a Pannonpower Zrt. biomassza üzemű blokkjába csak ők évente 120 ezer köbméternyi fát szállítanak. Ez a két tényező, kiegészülve a megugrott lakossági igényekkel, igen kiélezett helyzetet teremtett Baranyában. „A kereslet és kínálat ma még éppen egyensúlyban van, de az energetikai felhasználás bővítése, vagy további jelentős lakossági igénynövekedés már valós hiányt okozhat” – figyelmeztet Illyés.

A Mecsek Erdő a pécsi erőmű „biomasszásítása” előtt évente 50−60 ezer tonna tűzifát exportált, az osztrák és olasz piacon ugyanis tradicionálisan jó, a jelenlegi belföldi áraknál legalább 30 százalékkal magasabb ára van a fának. Erről a piacról azonban kivonultak, amikor 2004-ben az erőművel 2012-ig szóló szerződést kötöttek. A hosszú távú megállapodás már nem tűnik olyan kedvezőnek. Az exportpiacokon történt áremelkedések nyomán ugyanis ma lényegesen jobb üzlet volna külföldön értékesíteni a fát.

Hiányzó ültetvények

A biomasszás erőművek a hazai tűzifabázis nélkül nem működhetnének, nem kezdődött el ugyanis az energianövény-ültetvények telepítése. Pedig a biomassza alapú áramtermelést a világban mindenütt speciális fajokkal, dedikált ültetvényekről szolgálják ki, miután a fa – még a tűzifa is – túlságosan értékes anyag ahhoz, hogy erőművi kazánokban égessék el.

Az igazsághoz tartozik, hogy sem a földművelésügyi, sem a gazdasági tárca nem végzett hatásvizsgálatot arra vonatkozóan, mit jelenthet a magyarországi tűzifapiacon a biomassza erőművek megjelenése. Igaz az agrártárcánál jelezték, hogy problémás lehet a hirtelen igénynövekedés. A dolog pikantériája, hogy ilyen jellegű felmérés, a látható feszültségek ellenére ma sem készül. Erdészeti szakemberek ugyanakkor emlékeztetnek, hogy Magyarországon legalább 800 ezer hektárnyi olyan parlagterület van, aminek a fele elegendő volna, hogy megtermeljék az erőművek számára szükséges mennyiségű biomasszát. Ráadásul az energiaültetvények telepítését Brüsszel is támogatja. Ez a megoldás több szempontból is előnyös volna, hiszen feloldaná a tűzifafronton kialakult ellátási feszültséget, és új piacot teremtene a mezőgazdaság számára.

Egyelőre azonban nincs gazdája az energiaültetvényeknek, az erőművek ugyan elindítottak különböző kísérleti programokat, ám ezeknek egyelőre csak pr értéke van, gyakorlati hatásuk nem érzékelhető. Akárhogyan is, a piac jelenleg csak az évi 7 millió köbméternyi fán osztozhat. Az erdészeti szolgálat ugyanis szigorúan őrködik a fenntarthatóság felett, vagyis kizárólag annyi fát enged kitermelni, amennyit a magyar erdők gyarapodása megenged. A kereslet további bővülése ezért vagy újabb és újabb áremelkedéshez fog vezetni, vagy kikényszeríti az energetikai ültetvények telepítését.

vissza a címlapra

Legfrissebb videó mutasd mind

Mentőkhöz menekült az elkószált 14 éves kutya

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.