Élet-Stílus

Hőszigetelő hab vált le a Discoveryről

admin
admin

2006. 07. 05. 10:51

Kétszeri halasztás után közép-európai idő szerint kedd este a floridai Cape Canaveral-i űrközpontból elindult a Discovery amerikai űrrepülőgép. Az indítás után röviddel az üzemanyagtartály hőszigetelő habjából kisebb darabok váltak le.

A Discovery úti célja a Föld körül keringő Nemzetközi Űrállomás. Útját 12 naposra tervezik. Hét űrhajós – öt férfi és két nő – utazik az űrsiklón. Az indítás után két perccel a Discoveryről rendben levált a két segédrakéta, majd hét perccel később az űrsikló Föld körüli pályára állt. A Columbia űrrepülőgép 2003-ban bekövetkezett tragédiája óta, amikor hét űrhajós vesztette életét, második alkalommal indult amerikai űrsikló a világűrbe.

Problémák most is adódtak. Eredetileg szombat este kellett volna startolnia a Discoverynek, de a kedvezőtlen időjárás miatt elhalasztották az indítást, majd huszonnégy órával később ugyanilyen okok miatt ismételten elnapolták a fellövést. Az űrrepülőgép keddi indítása is kétségessé vált, mert külső üzemanyagtartályán egy rést fedeztek fel a szigetelőhab-burkon, de a szakemberek végül is úgy döntöttek, hogy ez nem veszélyezteti az űrrepülőgép küldetésének biztonságát.

A start után szigetelőhab-darabok váltak le

A NASA híradása szerint az indítás után 2 perc 47 másodperccel az üzemanyagtartály hőszigetelő habjából három vagy négy kisebb darab vált le, a repülés ötödik percében pedig egy vagy két további.

Ezek nagysága azonban elhanyagolható, és a magasságból adódóan már nem is voltak képesek megsérteni az űrrepülő hővédő pajzsát. A start után öt órával tartott sajtóértekezleten a NASA szakembere úgy fogalmazott, hogy a Discovery külső üzemanyagtartálya „nagyon jól viselkedett ezúttal”, és a habdarabok leválása nem veszélyezteti a legénységet.

2003. február 1-jén éppen a külső üzemanyagtartály hőszigeteléséből levált 756 grammos habdarab sértette meg annyira a Columbia amerikai űrrepülőgép bal szárnyán a hővédő pajzsot, hogy a Földre való visszatéréskor a résen beáramlott forró levegő mintegy láncreakciót indított el, és végül a Columbia felrobbanásához és a héttagú legénység halálához vezetett.

A Discovery legénysége szerdán megkezdi az űrsikló hővédő pajzsának a részletes megvizsgálását, és a Nemzetközi Űrállomáson tartózkodó űrhajósok (az orosz Pavel Vinogradov és az amerikai Jeffrey Williams) pedig fénykép- és videofelvételeket készítenek, miközben az űrrepülő dokkolásra készül. A Discovery a tervek szerint csütörtökön dokkol az űrállomáson.

Tizenegy nap a világűrben

A Discovery mostani küldetésének időtartama 11 nap 19 óra és 12 perc lesz, a hétfős legénység parancsnoka Steven Lindsay. Az amerikai légierő 45 éves ezredese 1995 óta űrhajós, és eddig három alkalommal repült a világűrbe, egyszer parancsnokként, kétszer pedig másodpilótaként.

A 42 éves Mark Kelly a másodpilóta. A haditengerészet légierejének berepülőpilótáját 1996-ban válogatta be a NASA az űrhajósok közé, eddig egyszer, 2001-ben járt a világűrben.

A szakértői csapatot amerikai részről Michael Fossum, Lisa Nowak, Stephanie Wilson és Piers Sellers képviseli, közülük Fossum, Nowak és Wilson is újonc, először utaznak a világűrbe, Sellers viszont 2002-ben már járt a Nemzetközi Űrállomáson. A 48 éves Michael Fossum mérnök, pilóta, az amerikai légierő tartalékos ezredese. Kollégájával, az 51 éves biometeorológus Piers Sellerrel két vagy három űrséta is vár rá. A 43 éves Lisa Nowak repülőmérnök, a haditengerészet légiereje berepülőpilótája fedélzeti mérnökként vesz részt a küldetésben. A Harvardon és a texasi egyetemen végzett 40 éves Stephanie Wilson ugyancsak repülőmérnök, az ő feladata lesz az űrállomás robotkarjának irányítása.

A legénység hetedik tagja Thomas Reiter, a 48 éves német mérnök-űrhajós az Európai Űrhivatal (ESA) képviseletében utazik a Nemzetközi Űrállomásra, ahol harmadikként csatlakozik az orosz Pavel Vinogradov és az amerikai Jeffrey Williams alkotta pároshoz, és több hónapot tölt velük. A veterán űrhajós Reiter dolgozott a Mir orosz űrállomáson, 179 napot töltött ott.

Jöhetnek a növények az űrbe

Az amerikai űrflottának három tagja van, a Discoveryn kívül az Atlantis és az Endeavour. A mostani küldetésnek az a célja, hogy elemezzék az űrrepülő külső üzemanyagtartályán a biztonság fokozásának érdekében végrehajtott változtatásokat, valamint utánpótlást és felszerelést szállítsanak az épülőfélben lévő Nemzetközi Űrállomásra.

Az űrrepülőgép-rendszer tömege indításkor 2053 tonna, amelynek nagy része a nagy hajtóanyagtartályban és a két gyorsító fokozatban lévő üzemanyag. Maga az űrsikló teljes tömege mindössze 105 tonna. A Discovery magával viszi az olasz gyártmányú Leonardo tehermodult, amely több mint két tonna ellátmányt (élelmiszert, vizet, ruhát) tartalmaz. Az alacsony hőmérsékleten tárolandó kutatási minták számára egy különleges hűtőlaboratóriumot, az űrben növényekkel végzendő biológiai kísérletek céljából egy európai tudományos modult, valamint oxigéntermelő berendezést is most szállítanak az űrállomásra. Az oxigéntermelő berendezés teszi majd lehetővé, hogy az űrállomás állandó legénységének maximális létszámát a mostani háromról hatra emeljék 2009-től.

vissza a címlapra

Legfrissebb videó mutasd mind

Visegrád, 2017. február 15.
Szatmáry Kristóf fideszes képviselő érkezik a Fidesz-KDNP frakciószövetség kihelyezett tanácskozására Visegrádon 2017. február 15-én.
MTI Fotó: Koszticsák Szilárd

Feketemunkás a Fidesz kereskedelempolitikusának cégében

Visegrád, 2017. február 15.
Szatmáry Kristóf fideszes képviselő érkezik a Fidesz-KDNP frakciószövetség kihelyezett tanácskozására Visegrádon 2017. február 15-én.
MTI Fotó: Koszticsák Szilárd
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.