Élet-Stílus

1978 – Hollandiának másodszor sem sikerült

admin
admin

2006. 06. 02. 17:37

Az argentin csapat 1930-ban már játszott döntőt, de közel 50 évet kellett várniuk a rajongóknak, mire a csapat magasra emelhette a győztesnek járó kupát. A hazai közönség fergeteges biztatása mellett a hollandokkal kerültek szembe a fináléban. Cruyff nem volt hajlandó a politikai helyzet miatt elutazni Argentínába, és így lemaradt egy újabb elvesztett döntőről.

Mindenki játszani akar

A tizenegyedik torna előtt széles körben folyt arról a vita, hogy elutazzanak e a kvalifikációt sikerrel abszolváló csapatok Argentínába. Az Amnesty International felhívást intézett a német szövetséghez, hogy a világbajnoki címének a megvédését ne vállalja abban az országban, ahol a politikai ellenfeleknek megkínzatás vagy nyomtalanul eltűnés az osztályrészük. A feszült helyzet ellenére végül mindenki megérkezett Argentínába. Sokan persze ha akartak volna se utazhattak Dél-Amerikába: Anglia 1974 után ismét elbukta a selejtezőket, akárcsak a szovjet és a jugoszláv válogatott. Irán és Tunézia először vett részt a nemzetközi tornán, a franciák pedig 12 év szünet után képviseltették magukat. Nem tartózkodtak azonban túl sokáig Dél-Amerikában Platiniék: nem kis meglepetésre Argentína és Olaszország is megverte őket. A magyarok elleni győzelem pedig nem volt elég a továbbjutáshoz.

Az argentinok világbajnoksága nem a hazai szurkolók reményei szerint indult. Az első csoportkörben ugyan megverték a francia csapat mellett a Törőcsikkel, Nyilasival felálló magyar csapatot is, de az utolsó mérkőzésen az olaszok túl nagy falatnak bizonyultak. A mieink az A csoport utolsó helyén pont nélkül végeztek, miután a gauchók mellett a franciák és az olaszok ellen sem sikerült nyerni.

Cruyff nélkül is megy

A hollandok kis híján már az első csoportkört sem élték túl. Az első mérkőzésükön könnyedén győzték Irán ellen, ám Peruval már csak egy döntetlenre futotta, a skótok pedig egy szoros meccsen jobbnak bizonyultak. Így nem kis meglepetésre Peru mögött csak a második pozíciót szerezte meg a csapat – a skótokat csak a gólarányuknak köszönhetően előzték meg.

A középdöntőben ismét megmutatták a hollandok, hogy mire képesek, és Cruyff nélkül is gond nélkül szerezték meg a második csoportkörben a döntőt jelentő első helyet. Ausztriát egy sima 5-1-el múlták felül, a bivalyerős olaszok ellen „csak” 2-1-re nyertek. Ráadásul a taljánok gólját is egy holland játékos, név szerint Brandts szerezte. A harmadik találkozón, a 74-es döntőbeli ellenfelükkel játszottak. Nyerni ezúttal sem sikerült a németekkel szemben, de a döntetlen elég volt a csoportelsőséghez.


Bertoni belõtte a döntõben a harmadik argentin gólt, jobbról Kempes (Popperfoto)

A végére belelendül Kempes

A másik csoportban a brazilok és az argentinok folytattak elkeseredett harcot a fináléba jutásért. Mind a két dél-amerikai csapat öt pontot szerzett, a gauchók a jobb gólarányuknak köszönhetően játszhattak a végső győzelemért. Az utolsó csoportmeccsükön legalább négy góllal kellett nyerniük Peru ellen. A találkozót megelőzően nem sokan bíztak argentin továbbjutásban, de az együttes parádésan teljesített, és végül 6-0-ra lelépte riválisát.

A harmadik helyért a brazilok az olaszokat verték, és egy nappal később a holland és argentin válogatott csapott össze a fináléban. A torna végére egyre jobb formába lendülő Mario Kempes révén a 38. percben vezetést szerzett a házigazda, és csak néhány perccel a játékidő lejárta előtt tudtak a hollandok Nanninga góljával egyenlíteni. A hosszabbításban ellenállhatatlanuk játszottak a gauchók, és Kempes hatodszor is eredményes volt, majd kihagyhatatlan helyzetbe hozta Bertonit, aki eldöntötte a mérkőzést és az aranyérem sorsát.

vissza a címlapra

Legfrissebb videó mutasd mind

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.