Élet-Stílus

Dopping: “renitenskedik” a FIFA

Két nappal a labdarúgó-világbajnokság nyitánya előtt tartja kongresszusát a sportág nemzetközi szövetsége, a FIFA, amely a június 7-i csúcsfórumon a doppingszabályzatáról is várhatóan döntést hoz.

Ez az egyik eredménye a WADA, a Nemzetközi Doppingellenes Ügynökség vezető testülete, a Board montreali ülésének, amelyről Aján Tamás, a tanácskozáson a Nemzetközi Súlyemelő Szövetség elnökeként részt vett magyar sportdiplomata számolt be. A világ legnépszerűbb sportjának számító labdarúgás irányítói a “renitensek” közé tartoznak, amennyiben a FIFA-előírások doppingügyekben – így az egységes büntetési tételek kérdésében – mindmáig nem harmonizálnak a WADA szabályzatával, az úgynevezett Code-dal.

Jóllehet azt 2003-ban, a koppenhágai doppingellenes világkongresszuson egyhangúlag fogadták el a csaknem 100 országból érkezett küldöttek.

A kódex életre hívását alapvetően éppen az a szándék vezérelte, hogy a dopping világméretű elburjánzásának gátat vessenek, s egységes, általános érvényű regulákkal próbálják visszaszorítani a tiltott szerek és módszerek használatát a sport világának képviselői – a Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB), a nemzetközi sportszövetségek, a nemzeti olimpiai bizottságok -, e fellépésben az államok erkölcsi és anyagi támogatását is maguk mögött tudva.

A doppingellenes “világcsendőr”

Az 1999 óta létező WADA szerepe éppen a dániai döntéssel vált egyértelművé és tényleg fajsúlyossá, hiszen költségvetését – amely 2005-ben 21 millió amerikai dollár volt, az idén pedig 22 millió 356 ezer – befizetéseikkel azóta is fele-fele arányban állják egyfelől a NOB, másfelől az aláíró kormányok, köztük Magyarország.

Nem egyforma a fizetési kötelezettség, amelynek amúgy pontosan eleget tesznek az érintettek: akad olyan afrikai ország, amely alig 200 dollárt fizet évente, miközben például az Egyesült Államok bő másfél millióval járul hozzá a WADA működéséhez. Magyarország 2006-ra csaknem 35 ezret fizetett be az ügynökség kasszájába.

A Board-ülésen elhangzott, hogy a dopping elleni fellépés hatékonyságát a leginkább az előre be nem jelentett ellenőrzések szolgálják, 2005-ben összesen 63 pozitív esetre bukkantak a legkülönbözőbb helyeken végrehajtott váratlan kontrollok nyomán.

Jelenleg 25, úgynevezett akkreditált, vagyis a NOB és a WADA által elfogadott laboratórium dolgozik a világban, s új fejlemény, hogy közülük 12 kötött, átlagosan 2 millió dollárért biztosítást annak egyenes következményeként, hogy egyre több a doppingügyeket körülvevő jogi eset. A lépést a laborok a maguk védelmében teszik meg, mivel több olyan per is folyik, különböző bíróságok, így a nemzetközi sportdöntőbíróság, a CAS előtt, amelynek végén meglehet a mintavételt végző intézetekre rónak ki tekintélyes büntetőtételt pervesztés esetén.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik