A környezetvédelmi és vízügyi miniszter a Vahava (változás-hatás-válaszadás) kutatási projektet lezáró sajtótájékoztatón szerdán Budapesten elmondta: a klímaváltozásra nem lehet kormányzati ciklusokban gondolkodva válaszokat adni. Szerinte amennyiben a klímaváltozás üteme nem lassul, akkor alapvető társadalmi és gazdasági rendszerek rendülnek meg. Emberek százmillióinak végzete is lehet a globális felmelegedés – jegyezte meg a miniszter. Utalt a tengerszint alatt fekvő, gátakkal védett Banglades 17 millió lakosára, akiket Grönland jegének elolvadása esetén a tengerszint 5 méteres emelkedése fenyeget.
Utalt arra, hogy a világban megindult az éghajlatváltozást előidéző, üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának csökkentése. A mérséklés jelenlegi tempója nem elegendő, radikálisabb lépések szükségesek – jelezte a miniszter. Kijelentette: a világban a kulturális és gazdasági térségek közötti harcnál nagyobb jelentőségűek a klímaváltozással összefüggő kihívások.
Szerinte az éghajlatváltozásra való felkészülés versenyképességi kérdés is. Aki előbb számol a várható hatásokkal, még ha a felkészülés rövid távon drágának is tűnik, az más országokhoz képest hosszú távon versenyelőnybe kerül – jelezte a miniszter. Hozzátette: elsősorban az energiapolitikának kell alkalmazkodnia a tudomány által valószínűsített változásokra.
Az éghajlatváltozás az időjárás szeszélyesebbé válásában nyilvánul meg – mondta Meskó Attila, a Magyar Tudományos Akadémia főtitkára.
A légkörbe van már programozva, hogy évtizedeken belül még gyakoribbá válnak a szélsőséges időjárási események – tette hozzá Láng István, a Vahava kutatást vezető akadémikus. A várható hatásokra adott válaszokhoz olyan szakmailag megalapozott javaslatok szükségesek a döntéshozók számára, amely a társadalom támogatottságát élvezik – jelezte a tudós. A lehetséges válaszokról az MTI-nek kifejtette: a mezőgazdaságban fajtaváltásokra van szükség, egyre inkább szárazság- és melegtűrő növények termesztésében kell gondolkodni. Az egészségügyben a hőséghullámokkal és a bőrrákos megbetegedésekkel összefüggő cselekvési programok kidolgozása a feladat. A közlekedésben az alternatív üzemanyagok és a takarékosság tekinthetőek fő szempontoknak, de szükség van a hideg-melegre kevésbé érzékeny útburkolatok alkalmazására.
Láng István ez utóbbi kapcsán megjegyezte, hogy az utak meghibásodásából adódott az elmúlt években a legnagyobb olyan kártétel, amelyet összefüggésbe lehet hozni az időjárással. Évente 150-180 milliárd forintot tettek ki az olyan károk Magyarországon, amelyek szélsőséges klimatikus eseményekhez, például viharokhoz, aszályhoz kötődtek.
A professzor megjegyezte, hogy az éghajlatváltozásnak leginkább az öregek, betegek, gyerekek és általában a szegények vannak kitéve. Ezért a szociális ellátórendszert is javítani kell, hiszen ezekből a társadalmi rétegekből egyre fokozódó igényt lehet majd tapasztalni a jövőben- fűzte hozzá Láng István. Úgy vélekedett, hogy a klímaváltozás a politikában már átlépte az ingerküszöböt. Mindkét nagy politikai oldal foglalkozik a kérdéssel és támogatja egy olyan nemzeti éghajlat-változási stratégia kialakítását, amely a tudomány javaslataira épül – fűzte hozzá a professzor.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
