Élet-Stílus

Hatalmas naptemplomra bukkantak Heliopolis-ban

admin
admin

2006. 02. 28. 14:09

Kairóban egy piactér alatt a régészek rábukkantak az eddig ismert legnagyobb egyiptomi naptemplomra. Az ásatások során előkerült továbbá egy hatalmas gránitszobor is, mely az első feltételezések szerint II. Ramszeszt ábrázolja.

Kairó Aim Shams és Matariya negyedének piaca alatt eddig ismeretlen kincsekre bukkantak német és egyiptomi régészek: nemcsak egy hatalmas napszentély romjai kerültek elő, de egy négytonnás gránit Ramszesz-szobor, sőt egy háromtonnás, királyi fejet ábrázoló mellszobor is. A mostani piac alatt húzódott egykor az ókori egyiptomi Heliopolis városa, amely a napisten tiszteletének központja volt.

Hatalmas kőszobrok

Az AP hírügynökségnek nyilatkozva Zahi Hawass, az Egyiptomi Régészeti Hatóság vezetője elmondta: a hatalmas kőszobor arcformája egyértelműen II. Ramszeszére hasonlít, ráadásul egy másik, másfél méter magas, ülő figurán talált hieroglifákon meg is jelenik II. Ramszesz neve, így nagy valószínűséggel mindkét esetben a kádes-i csata egyiptomi résztvevőjével van dolgunk.

A naptemplomból ugyan nem sok minden maradt, mivel az ókori Heliopolis városának köveit a középkor során újból felhasználták, ám a szentély zöld kövezete valami csoda folytán szinte teljes épségben megmaradt. Ráadásul a piramisok sírfosztogatói mellett a későbbiek során igen gyakran fosztogatták az egykori szent helyeket is a banditák, a hatalmas kőszobrot azonban szerencsére értéktelennek ítélték miden bizonnyal – nyilatkozta Hawass.

A helyszínen működő piacot mindenesetre az egyiptomi hatóságok bezárják, mivel további leletek felfedezését remélik az ásatások folytatásától. „Minden bizonnyal további értékes kincsek húzódnak a piac alatt, így jó esélyünk van rá, hogy a helyszín a régészeti feltárást követően turisztikai központtá váljék” – válaszolta Hawass a hírügynökség kérdésére.

Naptemplomok

Az első általunk ismert naptemplom valamikor az 5. dinasztia idejéből, tehát a Kr.e. 3. évezred közepéről származik. Később kissé lankadt a fáraók naptemplom-építési kedve. II. Ramszesz azonban az egyiptomi fáraók közül az egyik legnagyobb építtető volt: rengeteg szobor, sok palota és még több szent hely megépítését rendelte el. Egyik leghíresebb általa építtetett műemlék az Abu Szimbelben található Ramszesszum.

Heliopolis ókori városában azonban nemcsak II. Ramszesz építtetett a napisten tiszteletére templomot. Erre a helyre az Ó- és a Közép-Birodalom fáraói is szívesen emeltettek épületet Ré és Aton napistenek számára. Mivel egy időben Egyiptom fővárosául is szolgált Heliopolis, így korábbi ásatások során nem véletlenül kerültek elő hatalmas gabonatárolók is. Hérodotosz szerint a napisten-szentélyekben szolgáló papok a történelem menetéről a legbiztosabb információval rendelkező emberek voltak.

II. Ramszesz

II. Ramszesz azonban építési szenvedélye miatt egyértelműen az egyik olyan fáraónak számít, aki leginkább rajta hagyta keze nyomát Heliopolis városán. A 19. dinasztia legnagyobb fáraója megpróbálta kiterjeszteni Egyiptom határait: több hadjáratot is vezetett, némelyeket sikerrel, némelyeket kudarccal. Egyiptológusok azonban mégis a történelem első, általunk ismert írásos békekötéséhez kapcsolják a nevét. A hettiták ellen 1280 körül megindított hadjárata ugyanis megrekedt, így aztán jó pár év állóháború után kénytelen volt II. Ramszesz békét kötni III. Hattusilis hettita királlyal.

Ramszesz egyébként igen hosszú ideig, hozzávetőleg 65 éven keresztül uralkodott Egyiptomban, múmiáját pedig jelenleg is az egyik legféltettebb kincsként mutogatják Kairóban. II. Ramszeszt sok kutató azonosítja a bibliai exodus Ramszeszével, ám az azonosítás eléggé kétségesnek tűnik hozzáértők szerint.

A modern Heliopolis

Az ókori Heliopolist gyakran összekeverik Kairó ma is létező Heliopolis városnegyedével. Az ókori városból a fosztogatók és a város újjáépítőinek „jóvoltából” (ez utóbbiak újrahasznosították az ókori város épületének köveit) nem túl sok maradt.

A modern Heliopolis városrészt egy belga vállalkozó építtette a 20. század elején. Édouard Louis Joseph 1904-ben érkezett Egyiptomba, elsősorban azért, hogy vállalata érdekében lobbizzon. A vasútépítési pályázatot ugyan nem nyerte el, ám amatőr egyiptológusként nem akart többé hazatérni: megalapított egy másik társaságot, a Heliopolis Oasis Companyt, amely 10 kilométerre az akkori Kairó belvárosától egy luxusoázist emelt.

vissza a címlapra

Legfrissebb videó mutasd mind

Megszólalt Havas Henrik

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.