Brit, francia, olasz, amerikai és etióp kutatók megfigyelték, hogy a 2005. szeptember 14-i földrengést követően Etiópia északkeleti részén, az Afar-sivatagban megnyílt a Föld. A földrengést számos utórengés követte, majd vulkánkitörés történt. Nagy mennyiségű hamu lepte be a tájat, a felszínen pedig több, akár egy méter hosszúságot is elérő törés jelent meg.
A kutatók egy hónappal később műholdak segítségével kezdték el vizsgálni a területet. Megállapították, hogy mintegy hatvan kilométer (37 mérföld) hosszan nyílt meg a föld, központi részén a repedés szélessége jelenleg nyolc méter. A repedés a fővárostól, Addisz-Abebától 1000 kilométernyire északkeletre, a sivatag Boina nevű, kietlen területén alakult ki.
A hasadék
A jelenség megfigyelését az Addisz Abeba Egyetem földtudományi kutatója, Dereje Ayalew vezeti. A 18 fős kutatócsoport meggyőződése, hogy a ma még viszonylag rövid és keskeny repedés előbb-utóbb vízzel telődik majd, hiszen mélyen fekszik, így a Vörös-tengerből és az Ádeni-öbölből is megindul a tengervíz áramlása a repedésbe.
A kutatók szerint az Afar-sivatag lassan, de folyamatosan szakad majd el Afrikától. Évente várhatóan 2 centiméternyit szélesedik a hasadék, így mintegy egymillió évbe telik az új óceán kialakulása. Az óceánok a múltban is hasonlóan, a szuperkontinensek szétszakadásával alakultak ki. Észak-Amerika és Európa pedig még mindig távolódik egymástól, körülbelül a köröm növekedésének sebességével mozognak ellentétes irányba.
A kutatók régóta sejtik, hogy az Afar-síkságot hasonló erők mozgatják. A mostani felfedezés azért nagy jelentőségű, mert ez az első alkalom, hogy egy efféle, a későbbiekben nagy földrajzi szerepet kapó hasadék a szemünk láttára jött létre, így a tudomány (természetesen nem az egyes kutató) lehetőséget kap, hogy az első perctől kezdve figyelemmel kísérje egy új óceán kialakulását.