Az Európai Űrügynökség Németországban lévő darmstadti irányítóközpontjának jelentése szerint az indítás közép-európai idő szerint 4 óra 33 perckor rendben zajlott le. Másfél órával később a Venus Express levált a Szojuz-Fregatt hordozórakéta “Fregatt” eleméről.
Az felvétel még az indítás előtt, a Venus Express utolsó földi napfelkeltéjekor készült. Különösen szép volt ez a hajnal, a projekt egyik kutatója a Space.com űrkutatási lapnak így vallott róla: „Vetettem egy utolsó pillantást a fellövésre váró rakétára, amely gyönyörűen ragyogott a hajnali napfényben.”
A szondát eredetileg október 26-án kellett volna felbocsátani, de néhány nappal a start előtt a hordozórakéta belső burkán szennyeződét fedeztek fel, ezért a kilövést elhalasztották.
Áprilisi randevú a Vénusszal
A szonda miután 2006 áprilisában a Vénuszhoz ér, a bolygó a körüli igen megnyúlt, majdnem poláris pályára állva kezdi meg tudományos feladatainak elvégzését.
A Venus Express elsősorban a Földhöz legközelebbi bolygó légkörét vizsgálja majd. Tekintve, hogy a Vénuszon rendkívül forró a felszíni hőmérséklet (mintegy 460 Celsius-fok) és légköri nyomása majd százszorosa a földiének, a tudósok reményei szerint az emberiség ismeretei jelentősen bővülnek a fokozott üvegházhatás fizikai jellemzőiről, és így a szonda hazaküldött adatainak elemzése hozzájárul majd eme természeti jelenség Földre gyakorolt hatásának az eddiginél jobb megértéséhez.
Ismert, hogy a Vénusz légköre ma körülbelül 95 százalékban szén-dioxidból áll, amely a bolygó infravörös sugárzását elnyeli, majd visszasugározza a felszínre. A sűrű légkör úgy működik, mint valami óriási takaró. A Vénusz és a Föld gázburka eredetileg nagyjából ugyanannyi szén-dioxidot tartalmazott, de nálunk a tengerek felvették a szén-dioxid egy részét, ami onnan átkerült a karbonátos kőzetekbe és az élőlények csontvázába.
A Földön tehát a szén-dioxid végső fokon a kőzetek és a tengervíz oldott alkotóelemévé válik, a Vénusz viszont annyival közelebb van a Naphoz, hogy tengerei (ha egyáltalán kialakultak) gyorsan elpárologtak, így az összes szén-dioxid a légkörben maradt, s elősegítette a bolygó további fölmelegedését.
A Vénusz tehát a „megszaladt üvegházhatás” mintapéldája: a légköri szén-dioxid a víz forráspontja fölé hevítette a bolygót, s ezzel meggátolta azokat a vegyi reakciókat, amelyek kivonhatták volna a légkörből a szén-dioxidot és csökkenthették volna a hőmérsékletet.
Az űrszonda egy földi nap alatt kerüli meg majd a Vénuszt, és tudományos tevékenységét 500 napra tervezik. A Venus Express az első európai Vénusz-kutató szonda, korábban csak amerikai és szovjet űreszközök látogatták meg ezt a bolygót.
