Miután megfertőzte a korai, kis agyú hominidákat, a tüdőbetegség valószínűleg az emberi vándorlás hullámaival terjedt el világszerte, írja Veronique Vincent a párizsi Pasteur Intézetben dolgozó munkatársaival közösen a PLoS Pathogens szeptemberi számában.
A tuberkulózisról vagy tbc-ről hosszú ideig úgy vélték, hogy csupán néhány tízezer éve bukkant fel. A tudósok azért jutottak erre a következtetésre, mert a tuberkulózisért felelős kórokozók, azaz a Mycobacterium tuberculosis együttes tagjai a genetikai homogenitás egyik legszélsőségesebb példáját képviselik. E komplexum elemzése azt mutatta, hogy a baktériumoknak kevés a mutációjuk és majdnem egyforma a DNS-ük, ami a betegség viszonylag nem túl régi eredetére utalt volna.
A mutációk hiánya azt sugallná, hogy a jelenlegi törzsek egyetlen sikeres ősből eredtek nagyjából 20 000–35 000 éve.
Vincent szerint azonban a Mycobacterium tuberculosis komplexum csupán „egy sokkal átfogóbb ősfaj látható csúcsa”. Ennek az „ősfaj”-nak a ma élő képviselői azok a tuberkulózisbacilusok, amelyeket a kelet-afrikai Dzsibutiban élő betegekből nyertek ki.
A francia kutatók Dzsibutiból származó tbc-s eseteket vizsgáltak. Ezekben szokatlan baktériumtörzsek minden korábban látottól eltérő kolóniákat képeztek. A részletes genetikai elemzés kimutatta, hogy a dzsibutibeli baktériumtörzsek – a gyakoribb törzsekhez hasonlóan – valamennyien egy ősi Mycobacterium prototuberculosis faj leszármazottai. Vincent és munkatársai úgy becsülik, hogy a dzsibuti törzsekben megfigyelt mutációk fölhalmozódásához nagyjából 3 millió évre volt szükség.
„A tuberkulózis így sokkal régebbi lehet, mint a pestis, a tífusz vagy a malária, és valószínűleg érintette a korai hominidákat is” – vonták le a kutatók a következtetést. A fölfedezésnek jelentős jövőbeli következményei lehetnek a betegség diagnózisát és kezelését illetően.
