Mik azok a favellák?
A favellák Brazíliában és Dél-Amerika más országaiban lévő nyomornegyedek. A szegény rétegek általában képtelenek megfizetni a dél-amerikai metropoliszok lakbéreit vagy lakásárait, viszont a mégoly szerény munkalehetőségek is nagy tömegeket vonzanak a nagyvárosokba. Vidéken alig akad olyan foglalkozás, amelyből tisztességesen meg lehetne élni. Dél-Amerika országai tipikusan egy vagy néhány nagyobb városi centrumba összpontosuló gazdaságot építettek ki.
Így aztán Peruban például Lima, Chilében Santiago, Argentínában Buenos Aires messze a legnagyobb gazdasági és politikai központ. Brazíliában több nagyváros is akad, de a legnagyobb gazdagság (és ehhez párosuló szegénység) Rio de Janeiróban és Sao Paulóban alakult ki. 
A gazdag ipari centrumok vonzzák az olcsó munkaerőt, s az így odaérkező szegények esetleg már csak a város közigazgatási határain kívül tudnak letelepedni, rendkívül igénytelen, sokszor az alapvető infrastruktúrát is nélkülöző nyomornegyedekben. Többnyire hullámtetős házak, összetákolt bódék alkotják ezeket a szegénynegyedeket.
Igaz-e, hogy Brazília lakosságának nagy része munkanélküli?
A brazil kormány honlapján található statisztikák szerint Brazíliában a munkanélküliség 1995-ben 4,44 százalékos volt. Az azóta eltelt években, 2002-ig kicsit ingadozott ez a szám: 1996-ban például 3,82 százalék volt az állástalanok aránya, 1998-ban viszont már 6,32 százalék. A hivatalos adatok szerint egyébként 2002-ben a munkaképes lakosság 5,24 százaléka nem talált állást magának.
Ez az ötszázalékos ráta 2003 folyamán is fennmaradt, ám független elemzők, illetve a brazil kormánnyal kevésbé rokonszenvező internetes oldalak mintegy 13-15 százalékosra becsülik a tényleges munkanélküliséget. (Ilyen kritikus véleményt fogalmazott meg például a www.brazzil.com nevű internetes site, illetve a Bloomberg gazdasági hírügynökség.) 
A munkanélküliségi adatoknál talán valamivel többet mond a dél-amerikai ország valóságos helyzetéről az interneten is elérhető CIA Factbook, amely a szegénységi küszöb alatt élők arányát 22 százalékra becsüli – 1998-as információk alapján – a 79 millió munkaképes állampolgárral rendelkező országban. Brazília összlakossága egyébként meghaladja a 182 milliót immár. (A CIA Factbook egyébként 2001-es adatot közöl a munkanélküliségről, és becslésre alapozva 6,4 százalékra teszi azt. Ez a brazil kormánynak az adott évre vonatkozó hivatalos mutatójától – 5,6 százalék – némileg eltér, de nem nagyságrendileg.)
Melyek a főbb mezőgazdasági termények Brazíliában?
Brazília területének 57 százaléka erdő – ennél fogva a fakitermelés jelentős szerepet játszik a mezőgazdaságában, az őserdők irtása azonban időről-időre nemzetközi tiltakozást szokott kiváltani. Az ország területének 22 százalékát rétek és legelők foglalják el, 7 százalékot pedig a szántóföldek tesznek ki. A brazil mezőgazdaság a maga nemében az egyik legjelentősebb a világon. A művelési módok közül a legelterjedtebb a monokultúrás (egyetlen növény termesztésén alapuló), ültetvényes mezőgazdaság. 
Brazília a világon az első a kávé, a szizálkender és a narancs termelésében. De főbb termékei közé tartozik a banán, a szója, a búza, a rizs, a kukorica, a takarmánygabona, a cukornád, a kókuszdió és a kakaó is.
Mindezen kívül terem Brazíliában a nálunk kevésbé „népszerű” kesudió, manióka, és batáta. Az ipari növények közül jelentős a gyapot jelenléte. Ugyancsak meg kell említeni a brazíliai zöldségfélék, továbbá a földimogyoró, a szőlő, az ananász, a citrom, a mangó, a papaya és a dohány termesztését is.
