Döntéshozók, gazdasági szakemberek, politikusok, PR-osok állandó és örök kérdése minden újság felé:
Gondoltam, írok hát kicsit arról, miért kerülnek be leginkább témák az újságba, és hogyan nincs abban igazság üzleti alapon, hirdetői és olvasói árbevételekből működő digitális termékek esetében, hogy valaki (főszerkesztő, Soros György, tulajdonos) eldönti, mi lehet és nem lehet az újságban.
De ha már belekezdtem a témába, mindent fölteszek egy lapra, és elmondom, ki dönt leginkább arról, mi van benne az újságban. Meghökkentő, amit állítok, de: az olvasó.
Talán nem feltétlenül tudott, de az újság iszonyú adatháttéren, riporttömegen, új és új metrikák sorozatán vizsgálja az újságírói teljesítményeket, az olvasókat érdeklő szerzőket, témákat, keresi a vakfoltokat, ahová egyelőre nem lát be.
Amikor sikerről beszélünk egy újságcikk esetében, nagyjából egy négyszögben keresünk olyan sikerkritériumot, amelyek közül legalább egyet el kell találni – persze ideális esetben mind a négyet egyszerre ütjük meg.
- Sokan olvassák. Az újság bevételeinek egy vagy nagy része hirdetésekből származik. Ahhoz, hogy a hirdetési bevételekből minél több érkezzen meg, sok embert kell elérni, kiszolgálni. Ez a sikerkritérium tehát fontos eleme a hirdetési árbevétel maximalizálásának.
- Előfizetnek rá. Ebben az esetben a sikerkritérium az, hogy elegendő számú felhasználó dönt úgy, hogy pénzt szán a tartalom fogyasztására. Ebben az esetben az adott cikk, kép, videó nagyban hozzájárul az olvasói árbevétel maximalizálásához.
- Sok előfizető olvassa el a cikket. Előfordulhat, hogy az abszolút legjobbakhoz képest kevesen olvasnak egy cikket, senki sem fizet elő miatta, mégis nagyon fontos funkciója van, mert a már meglévő előfizetők közül sokan elolvassák. Ebben az esetben az adott tartalom funkciója a lemorzsolódás csökkentése. Vagyis az előfizetők nem feltétlenül e tartalom miatt fizetnek elő, ám az ilyen tartalmak miatt tartják meg hónapról hónapra, évről évre a feliratkozásukat. Ebben az esetben ez a tartalom az olvasói árbevétel maximalizálásában játszik szerepet.
- Fontos dologról szól a cikk. És persze akadnak helyzetek, amikor egy hírt, témát nem sokan olvasnak, nem fizetnek elő rá, még csak nem is olvassák az előfizetők, viszont fontos írásról van szó. Lehet, hogy az Állami Számvevőszék vagy a KSH új vezetőjének személye nem hozza lázba az olvasókat, ám szakmai minimum a tartalom elkészítése, mert az összes olvasó megtartásának feltétele, a legértékesebb, direkt látogatók (például applikációhasználók, címlapot olvasók) kiszolgálásának része a hazánkban és a világban történő legfontosabb ügyek bemutatása.
Mármost, ha az adott lehetséges téma, információ egyik kategóriában sem esélyes sikerre, akkor inkább tévedésként, mint szabályként kerül be az újságba. Mindig lesz sok olyan tartalmunk, amellyel nem találunk be, azaz hiába föltételezzük, hogy eltaláljuk a négyszög valamelyik részét, végül nem sikerül. Hogy akkor miért készül, milyen kényszer visz a bizonytalan felé, és ennek mi a funkciója, arról a következő részek egyikében írok majd, addig is inkább azt tudatosítom: bár sokszor megyünk mellé, de minden esetben ez a négyszög van a gondolkodásunk fókuszában, a döntéseink mögött.
Miféle üzleti gondolkodás ez, hol marad az edukáció, a társadalmi felelősségvállalás?
Az a rossz hírem, hogy
