Bár az államnak minden hónapban frissíteni kellene „a háború sújtotta területek” listáját, augusztusban ez elmaradt. Ehhez képest menedékes családok százainak szüntették meg az államilag támogatott lakhatását arra hivatkozva, hogy olyan területekről menekültek el, ahol nem folynak harci cselekmények.
A Magyar Helsinki Bizottság csütörtöki közleménye szerint a kormány puccsszerűen módosította az ukrajnai menedékesek ellátásának rendeleti szabályait, és augusztus 21. óta már csak azon keveseknek jár támogatott szálláshely, akik, úgy mond, Ukrajna „háború sújtotta területeiről” menekültek Magyarországra. Azóta mintegy két-háromezren – többségükben gyerekek – kerültek reménytelen helyzetbe.
A szervezet szerint a június végi rendelet előírja, miszerint „a háború sújtotta területek” listáját az orosz–ukrán háború elől Magyarországra menekülő személyekért felelős kormánybiztos, azaz Pál Norbert állítja össze a honvédelemért felelős miniszter, Szalay-Bobrovniczky Kristóf és a külpolitikáért felelős miniszter, Szijjártó Péter bevonásával, amelyet a közigazgatás-szervezésért felelős miniszter, Navracsics Tibor minden hónap 10. napjáig megküld a helyi védelmi bizottságok részére, valamint ezzel egy időben a hivatalos honlapján is közzé teszi.
Az első ilyen listát július elsején ki is adták. Ebben a 27 ukrajnai közigazgatási egységből, területből (megyéből) 13 szerepelt. Vagyis a kormány emberei szerint 14 megyében, az ország több mint felében nincsen háború Ukrajnában.
A következő területlistának augusztus 10-ig kellett volna megjelennie. De nem jelent meg. Ennek ellenére augusztus 20-án táján elkezdődött a továbbra is segítségre szoruló menedékes családok kiszorítása, kiköltöztetése egykori szálláshelyeikről. Családok százai kerültek létbizonytalanságba. Pedig akkor már nem is volt jogszabálynak megfelelő területlista, és azóta sincs ilyen.
Újabb fejlemény viszont, hogy Oroszország ezen a héten hajtotta végre a háború kezdete óta a legnagyobb összehangolt ukrajnai légicsapását. Putyinék egyetlen napon, hétfőn 127 rakétával és 109 drónnal támadták Ukrajna szinte teljes területét. Ugyan ezek többségét sikerült még a levegőben megsemmisíteni, de 35 így is célba talált. Házak, polgári létesítmények dőltek romba, és civil halálos áldozatok is voltak.
Nyolc olyan megyét is támadás ért, amelyik közül egyetlen sem szerepelt a magyar kormány eddigi listáján. Ezek a Vinnicjai, Poltavai, Hmelnickiji, Kirovohradi, Lvivi, Rivnei, Ivano-frankiszki és a Kárpátaljai területek. Utóbbiból érkezett a most lakhatásukat elveszítő menekült családok túlnyomó többsége is.
A kormányrendelet szerint a következő listát szeptember 10-ig kellene kiadni a Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztériumnak. A Magyar Helsinki Bizottság megkülönböztetett figyelemmel kíséri majd, hogy vajon a most megtámadott újabb nyolc megye bekerül-e „a háború sújtotta területek” közé. S ha igen, akkor a most utcára lökött családok visszatérhetnek-e korábbi szállásaikra.
A fentiek is mutatják, mennyire abszurd és átlátszó ez a listásozósdi. Jól láthatóan kilóg a lóláb, és a kormány egyszerűen ki akarja innen szorítani a segítségre szoruló üldözött családokat. Miközben Pál Norbert kormánybiztos szemforgató fölényeskedéssel oktatja ki a menekülőket és önzetlen segítőiket, még a kormányrendeletben szabott feladatát sem látja el
– írta a szervezet hozzátéve, hogy „az új szabályozás nem csak embertelen, de még alkalmazhatatlan is”, hiszen „eleve hazugság az, hogy ahol nem folynak közvetlen harci cselekmények Ukrajnában, ott béke van, és esély van normális életre”.
.