Nincs olyan nemzetközi jogi eszköz, amely kötelezhetné az Emberi Jogok Európai Bíróságához tartozó tagállamokat az aktív eutanázia elősegítésére, és annak magyarországi tiltása nem sérti a betegek jogait – közölte döntését az EJEB csütörtökön. Az ügyet a halálos beteg Karsai Dániel alkotmányjogász indította az életvégi döntések meghozatalával kapcsolatban.
Az ítéletben kifejtik, hogy a magas színvonalú palliatív – a tünetek enyhítésére irányuló – ellátás, beleértve a hatékony fájdalomcsillapításhoz való hozzáférést, elengedhetetlen a méltóságteljes életvégi gondozás biztosításához, ugyanakkor a döntés szerint a kérelmező nem állította, hogy a számára elérhető palliatív ellátás elégtelen lenne, vagy hogy nem lenne képes palliációs szedációt kapni a nehezen kezelhető szenvedés enyhítésére.
Az asszisztált öngyilkosság büntetőjogi tilalma, beleértve annak alkalmazását bármely személyre, aki segít a kérelmezőnek az aktív eutanázia igénybevételében külföldön, nem aránytalan. Az alperes állam (Magyarország) nem lépte túl a mérlegelési jogkörét,
írták.
A döntésben hozzátették azt is, hogy a tagállamoknak jelentős mérlegelési jogkörük van, és a többség továbbra is tiltja az asszisztált öngyilkosságot. Hozzátették ugyanakkor, hogy
Szükség esetén felül kell vizsgálni a megfelelő jogi intézkedéseket, figyelembe véve az európai társadalmak fejlődését és a releváns nemzetközi orvosi etikai normákat.
Az EJEB megemlíti azt is, hogy felmerült a különbségtétel azok között a halálos betegek között, akik életfenntartó kezelésre szorulnak, és megtagadhatják azt, felgyorsítva ezzel a halálukat, és azok között, akiknek erre nincs lehetőségük. A bíróság szerint az orvosi kezelések megtagadásának joga összefügg az orvosi beavatkozásokhoz való szabad és tájékozott beleegyezés jogával, amelyet széles körben elismernek, a megkülönböztetés pedig objektív és észszerű.
Az ítéletre reagált Karsai Dániel is, aki nagy csalódásként jellemezte a keresete elutasítását. De hozzátette:
Most higgadtan többször el fogjuk olvasni a döntést a kollegáimmal. Azután beadjuk a Nagykamara eljárása iránti kérelmünket, melyre három hónapunk van. Senki ne aggódjon, megyünk tovább!
Előzmények
Karsai Dániel tavaly szeptember végén a Facebook-oldalán tudatta, hogy egy évvel korábban gyógyíthatlan ALS-t diagnosztizáltak nála, és egyúttal közölte, hogy „mivel személyes és szakmai véleménye szerint az életvégi döntések meghozatalának teljes magyarországi tilalma alapvető emberi jogait sérti, így különösen az emberi méltóságból fakadó önrendelkezési jogot, az embertelen, megalázó bánásmód tilalmát és a világnézeti meggyőződés szabad megválasztásához való jogot”, a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságához fordult.
Magyarországon akár öt évre is börtönbe kerülhet, aki segít egy életvégi döntés végrehajtásában, akár passzívan is. Karsai szerint a mostani magyar szabályozás diszkriminatív, megsértik alapvető emberi jogait. Kérelmével az volt a célja, hogy lehetővé váljon az ALS és az ehhez hasonló betegségekben szenvedők számára az eutanázia.
Ügyét november 27-én és 28-án tárgyalták, az első napon szakértőket hallgattak meg, a másodikon pedig a nyilvános tárgyalásra került sor. Karsai itt arról beszélt, megtisztelő számára, hogy részt vehet a párbeszédben az egyik legalapvetőbb emberi jogi ügyről.
Nem meglepő, hogy ebben a helyzetben volt egy álmom. Azt álmodtam, hogy a nyolcvanadik születésnapomat ünnepeljük. Minden családtagom és barátom eljött hozzám. Focimeccset néztünk és bort ittunk. Beszélgettünk politikáról, fociról és az élet más dolgairól. A szívmelengető estét követően lefeküdtem. Álmomban békésen eltávoztam, mosollyal az arcomon. Aztán felkeltem és szembesültem a rideg valósággal. Csak 46 éves vagyok, és ALS-em van. Ez mozgásképtelenséggel, és másoktól való függéssel jár
– fogalmazott akkor.
Az Igazságügyi Minisztérium a tárgyalást követően közleményében azt írta, hogy Magyarországon az eutanázia nem engedélyezett és nem is kívánják legalizálni. „Határozott az álláspontunk, és elfogadhatatlannak tartunk minden olyan döntést, törekvést, ami emberi élet kioltását lehetővé teszi más számára” – áll a minisztérium közleményében. Ez egybevágott a kormányzati kommunikációval és irányvonallal, Gulyás Gergely egy november eleji kormányinfón jobbulást kívánt neki, és azt üzente: bízni kell a csodában. A Miniszterelnökséget vezető miniszter végül a héten meg is látogatta őt, és korábban így tett Sulyok Tamás államfő is, akitől azt kérte Karsai, nyilvánosan nyilatkozzon arról, kegyelemben részesíti az embertelen szenvedésnek kitett halálos betegek életvégi döntéseinek végrehajtásában segédkezőket, de erre nemet mondott.
A kormány védekezése középpontjában az állt, hogy a bíróság korábban egy hasonló ügyben már döntött. A Pretty kontra Egyesült Királyság ügy sok hasonlóságot mutatott Karsai Dánielével. Zeller Judit, a Társaság a Szabadságjogokért jogásza korábban a Népszavának beszélt arról, hogy a kérelmező Diane Pretty brit állampolgár volt, aki a központi mozgatóideg teljesen kifejlődött betegségében haldokolt, ez a kór gyógyíthatatlan. Bár az angol jog szerint az öngyilkosság nem bűncselekmény, a kérelmezőt betegsége megakadályozta abban, hogy azt egyedül kövesse el. Az öngyilkosságban közreműködés ugyanakkor már bűncselekménynek számít. Pretty 2001. december 21-én nyújtotta be panaszát az Bíróságához, melyben az Emberi Jogok Európai Egyezményének több cikkelyére hivatkozott, köztük az élethez való jogra, a kínzás tilalmára, a magán- és családi élet tiszteletben tartásához való jogra, valamint a gondolat-, lelkiismereti és vallásszabadságra.
A bíróság végül valamennyi pontban úgy találta, hogy nem sértették meg az Egyezmény említett cikkelyeit. Az EJEB arra hivatkozott, hogy mindez azért nem jelent sérelmet, mert nincs egy általános konszenzus az Európa Tanács államai között, hogy azt tudná mondani, hogy engedjük meg, hogy a halál joga levezethető az élethez való jogból.
Ennek mintájára ítélte meg úgy a kormány, hogy elutasító döntésnek kell születnie. Karsai viszont úgy érvelt, ez egy 21 éves ítélet és azóta voltak életvégi döntésekkel kapcsolatos strasbourgi nagy döntések. A gyakorlat már nem ott áll, mint akkor véleménye szerint. Karsai Dániel egyébként népszavazást is kezdeményezett az eutanáziáról, de azt elkaszálták, pedig a Medián felmérése szerint tíz év alatt 38-ról 21 százalékra csökkent a halálba segítés teljes elutasítása.
Március közepén az alkotmányjogász jelezte, „sajnos most meg kell tennem azt a nyilatkozatot a bíróság felé, amit reméltem, hogy nem kell: hogy ha nem érem meg az eljárás végét, öcsém belép a helyemre és folytatja.” Erre azért volt szükség, mert állapota folyamatosan romlik. Testvére, Karsai Péter arról beszélt nemrég, hogy már túl vannak azokon a pontokon, amikről az alkotmányjogász még korábban szűk családi körben, a betegség tudatában azt mondta, nem akarja elérni. Ilyen volt például az önellátás, amiről Karsai Dániel korábban azt mondta, nem szeretne segítségre szorulni benne. Hozzátette, Daniban eddig számára sem ismert energiatartalékok vannak. A 24.hu április közepén járt nála.
