Számos közepes méretű és kisebb városban – így Pápán, Pakson, Mosonmagyaróváron és Keszthelyen – szenvedett meglepő vereséget a Fidesz az önkormányzati választáson. Olyan települések ezek, ahol évtizedes viszonylatban elvétve sikerült bárkinek labdába rúgnia a kormánypárton kívül. Számításunk szerint
(És két olyan település is van, ahol az eddigi fideszes polgármester maradt ugyan a helyén, de időközben független vagy egyesületi jelölt lett.)
Cikkünkben ezúttal is a 10 ezresnél népesebb településeket vizsgáltuk, ezek számítanak ugyanis a pártverseny helyszínének, itt vannak egyéni választókerületek az önkormányzati választási rendszerben. A megyei jogú városokkal most nem foglalkozunk, ezek közül, amint beszámoltunk róla, az eddig fideszes vezetésű Győrben, Szolnokon és Nagykanizsán győzött ellenzéki polgármesterjelölt.
Zala vármegyében, Keszthelyen a fideszes polgármester, Manninger Jenő korábbi országgyűlési képviselő és közlekedési államtitkár, a megyei közgyűlés volt elnöke maradt alul a civil Tóth Gergellyel, a Vártak Egyesület jelöltjével szemben, így a Fidesz 18 év után bukta el a Balaton-parti várost. Tóth kényelmes többségre számíthat a képviselő-testületben: a nyolcból hét egyéni választókerületben nyert a csapata.
Győr-Moson-Sopronban nemcsak a megyeszékhelyt, hanem Mosonmagyaróvárt is elvesztette a kormányoldal: a civil, ellenzéki támogatással (a Momentum, az MSZP, a Párbeszéd és a Mindenki Magyarországa Néppárt logójával) induló Szabó Miklós 51,5 százalékot szerezve magabiztosan győzött, miközben a települést tíz éve vezető fideszes Árvay István csak 37,75 százalékot kapott, pedig őt segítette, hogy a DK és a Jobbik nem állt be Szabó mögé, hanem saját jelöltet állított Keresztély Rita személyében. Öt éve Árvay még bő 10 százalékpontot vert Szabó Miklósra úgy, hogy akkor a DK-MSZP, a Jobbik és az LMP is saját jelölttel próbálkozott.
A polgármesterrel azonban a fideszes szavazók egy része is elégedetlen volt: mivel a Fidesz EP-listájára 41,24 százalék voksolt, az látszik, hogy 3,5 százaléknyi Fidesz-szavazó nem őt támogatta a versenyben. A testületbe hét kormánypárti és hét Szabót támogató képviselő ülhet be, így az egy főt delegáló Mi Hazánk lehet a mérleg nyelve.
2002-ben az MSZP-s Stipkovits Pál győzött.
A DK-s, de hatpárti támogatást élvező Grőber Attila öt éve szoros küzdelemben maradt alul a várost tíz éve vezető polgármesterrel, Áldozó Tamással szemben, de az idén magabiztosan, a szavazatok több mint 50 százalékát megszerezve győzött.
Áldozó még rosszabbul szerepelt a Fidesz listás eredményéhez viszonyítva, mint mosonmagyaróvári kollégája: több mint 7 százalékponttal kevesebben szavaztak rá a városban, mint a kormánypárti EP-listára, amit a civilben történelem, filozófia szakos tanárként dolgozó, ám ezúttal kormánypárti riválisát leiskolázó Grőber is szóvá tett a lapunknak adott interjúban.
Balatonalmádiban is fideszes polgármestert győzött le egy helyi egyesületi jelölt – a Balaton-parti eredményekről részletesen is beszámolunk majd egy külön cikkben.
A Velencei tó partján fekvő Gárdonyt 2002 után veszítette el a Fidesz, miután negyedik ciklusa végén alulmaradt a sajátos stílusú Tóth István, akivel két éve nyáron beszélgettünk.
A Somogy vármegyei Barcson Anderné Röszler Erika – akinek a férje, Ander Balázs jobbikos országgyűlési képviselő – öt éve még simán kikapott a fideszes Koós Csabától, de ezúttal szoros versenyben elhódította tőle a várost.
Tolna vármegyében Pakson született váratlan ellenzéki siker. Az egykori MSZP-s parlamenti képviselő, Heringes Anita egy helyi egyesült színeiben váltotta le a polgármestert az atomvárosban, ahol legutóbb 2014 és 2017 között volt papíron nem fideszes vezetés – akkor az a Süli János irányította a várost egyesületi színekben, aki később az Orbán-kormány paksi atomerőmű bővítéséért felelős tárca nélküli minisztere, majd rövid ideig államtitkára lett, és jelenleg is KDNP-s országgyűlési képviselő, vagyis a várost
Heringes ehhez képest meggyőző fölénnyel nyert: csaknem 48 százalékot kapott, amíg a kormánypárti Szabó Péter 40-et, ami 3 százalékponttal kevesebb, mint ahányan a Fideszre szavaztak a városban az EP-választáson. A Paksi Deák Ferenc Egyesület nyolc egyéni körzetből hetet megnyert, így Heringes Anita kényelmes többséggel irányíthat októbertől.
Paks mellett Tolna városát is elvesztette a Fidesz: ott az egyesületi jelölt, Balogh Zoltán öt éve szoros versenyben veszített Appelshoffer Ágnessel szemben, most pedig hasonlóan kiélezett körülmények között nyert a fideszes polgármester helyett próbálkozó párttárs, Berta Zoltán ellen.
Nógrádban a Mátravölgye Sport Club színeiben induló Orosz István legyőzte a 2019-ben még nagyot nyerő kormánypárti jelöltet Bátonyterenyén. Az a Nagy-Majdon József kapott ki, aki 2023-ban önkormányzati pénzen utaztatta ki a családtagjait és a barátait az FTC németországi, Bayer Leverkusen elleni meccsére. A településen az akkufeldolgozó is borzolta a kedélyeket, a kormányhivatal tavaly fel is függesztette a működését a hulladékgazdálkodási szabályok megszegése miatt, emellett egy ellenőrzés során a hatóság munkatársai is erős, bőrkiütést és torokfájdalmat okozó oldószerszagot érzékeltek az üzemben.
Borsod megyében Sárospatakot bukta el a Fidesz. Aros János 2010 óta vezeti a várost, de most simán alulmaradt a független Farkas Szabolccsal szemben. Igaz, arról, hogy Farkas mennyire független, megoszlanak a vélemények: a közbeszerzéseken is sikeres építési vállalkozó mögött fideszes üzletemberek tűnnek fel, ám ettől még tény, hogy kormánypárti politikust győzött le.
A Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyei Tiszavasváriban is hivatalban lévő fideszes városvezetőt vertek meg: Szőke Zoltán 2018 óta vezette a települést, most azonban jelentős különbséggel alulmaradt a Vasvári Pál Társaság által támogatott Balázsi Csillával szemben. A településen a jelek szerint csak Szőkéből ábrándultak ki, a kormányzati politikából nem: amíg ő 28,3 százalékot szerzett, a Fidesz EP-listájára 48,6 százaléknyian szavaztak.
Különlegesebb a helyzet Újfehértón, ahol Hosszú József – aki egyébként tíz évvel ezelőtt éppen a fent említett Tiszavasváriban indult sikertelenül a polgármesteri posztért – megsemmisítő vereséget mért a fideszes jelöltre, Kiss Ernőre, 69:24 arányban győzött. Azonban Hosszú pozíciója változott csak, nem a népakarat, hiszen 2019-ben még ő szerezte meg a várost a Fidesznek, ám a ciklus közben kilépett a kormánypártból, és ellenzéki többséget csinált a képviselő-testületben, igaz, aztán új szövetségeseivel is összeveszett – a választók azonban még tudják követni a mozgását, az EP-választási eredményekből kiindulva az országosan a Fideszt támogatók nagy része is rá szavazott.
Békés vármegyében Orosházát sikerült elfoglalnia az ellenzéki-civil jelölt Raffai Jánosnak a 2014 óta hivatalban lévő Dávid Zoltántól. A testületben az új polgármesternek csak a Mi Hazánk és – az előző önkormányzati választáson az ellenzék egy részének támogatását is élvező, most 20 százalékot elérő – Szabó Ervin listájáról mandátumot szerzett képviselőkkel van meg a többsége. Szabó korábban jobbikos országgyűlési képviselőjelölt volt: 2018-ben még megszorongatta Simonka Györgyöt, de 2022-ben, az ellenzéki előválasztás megnyerése után simán kikapott a büntetőügye miatt vállalhatatlanná vált képviselőt váltó fideszes Erdős Norberttől.
Fájó vereséget szenvedett a békési városban Tóth-Kása Sándor fideszes egyéni képviselő is, és csak remélhetjük, hogy jobban fogadta ezt, mint a helyi futballcsapat teljesítményét, amit keresetlen szavakkal minősített az öltözőben egy, a kampányban előkerült felvétel alapján.
Hajdú-Bihar megyében Balmazújvárost visszaszerezte a Fidesz, ám Hajdúböszörményt és Hajdúnánást elveszítette. „Egyelőre nem találok rá magyarázatot, hogy sikeresen működő, fejlődő településeken miért történt váltás” – értetlenkedett az eredmények fölött Tiba István, a térség országgyűlési képviselője.
Hajdúböszörményt 2006 óta vezette Kiss Attila, aki 12 évig országgyűlési képviselő is volt, most Göröghné Bocskai Éva győzte le egy civil egyesület képviseletében. Hajdúnánáson pedig Bódi Judit, az MSZP korábbi megyei elnöke lett a polgármester, aki öt évvel ezelőtt még azzal indokolta, hogy nem állítottak kihívót a fideszes polgármesterrel szemben, hogy nem tehetik ki annak a fejlesztésekre szoruló várost, hogy ellenséges hangulatot váltsanak ki a megválasztásukkal. A képviselő-testületben ennek ellenére nem lett többsége Szólláth Tibornak, aki érezhetően nehezen viselte ezt, szexista megjegyzésekkel támadta Bódit, aki felbátorodott, és az idén az Összefogás Hajdúnánásért színeiben megnyerte a polgármester-választást, bár nem Szólláth Tiborral szemben, helyette ugyanis Nagyné Legény Ildikót indította a Fidesz, míg az eddigi polgármester pártja kompenzációs listájáról jutott be a testületbe.
Pest megyében Törökbálinton, Solymáron és Ócsán sikerült győzniük a civil jelölteknek a hivatalban lévő fideszes polgármesterekkel szemben. Az utóbbiban ráadásul saját szlogenjével fricskázták meg a kormányoldalt: Paul Tamás lett a polgármester a BÉKE (Barátságos Élhető Kisváros Egyesület) színeiben.
ráadásul a 2006 óta hivatalban lévő Szente Kálmánt bő 15 százalékponttal gyűrte le az egyesületi színekben induló Zlinszky Péter az ország legnépesebb nagyközségében.
Tököl éléről 26 év után vonul vissza a fideszes Hoffman Pál, utódja azonban nem a kormánypártból érkezik, mivel Vass Lucia alulmaradt a független Tóth Zoltán Józseffel szemben.
Biatorbágyon is új jelölttel próbálkozott a kormányoldal a regnáló polgármester helyett, de ez sem jött be, miként alulmaradt egyéni választókerületében a Hír TV munkatársa, Dezse Balázs is, aki pedig behívta a műsorába a fideszes polgármesterjelöltet, Nánásy-Kézdy Tamást anélkül, hogy megemlítette volna, hogy mindketten a kormánypárt jelöltjei a főként a viaduktjáról ismert városban.
Fóton sem sült el jól a jelöltcsere a Fidesz szempontjából: Vass Györgynek 2022-ben hat havi fizetésének megfelelő jutalmat szavazott meg az önkormányzat bizottsága, ami még Gulyás Gergelynek is szúrta a szemét, és miután a Miniszterelnökség vezetője nem tartotta méltányosnak az összeget, a polgármester nem is vette azt fel. Vass tavaly nyáron aztán egy lakossági fórumon arról beszélt, derült égből lórúgásként érte a városba tervezett akkumulátorüzem híre, és ő sem örül neki, amit a közönség egy része hitetlenkedve fogadott. A polgármester nem indult újra a vasárnapi választáson, helyettese, Bíró Zoltán pedig alulmaradt a civilek által támogatott Merkwart Krisztiánnal szemben.
Kerepesen pedig hasonló a helyzet, mint Újfehértón: a 2019-ben még a Fidesz által támogatott Gyuricza László marad a polgármester, ám az idén már függetlenként győzte le kormánypárti kihívóját, a helyiek tehát díjazták, hogy a HÉV-megállóban maszturbáló férfitól a kárpátaljai vendégmunkásokig mindenkit igyekezett megrendszabályozni a településen.
