A dolog úgy kezdődött, hogy 8–9 éves koromban a 49-es busz vonalán laktunk, azzal mentem iskolába. Megkérdeztem a buszsofőröket, mit csinálnak, elkezdtem kijárogatni hozzájuk, és pár év múlva ismertem az összes sofőrt a vonalon. (…). Aztán megismertem a végállomási irányítókat, akik ezeknek a járatoknak az irányításáért feleltek, aztán több tucatnyi BKV-st
– mesélte Vitézy Dávid még 2006-ban az Indexnek. Ekkor még csak 21 éves volt, de már a BKV felügyelőbizottsági tagjává választották, mint a közlekedésbarátok civil szervezete, a VEKE legismertebb arcát. Az egyetem elvégzése után pár hónappal, 2010-től pedig már az ezerötszáz munkavállalót foglalkoztató Budapesti Közlekedési Központ (BKK) vezérigazgatója. Vezette a Közlekedési Múzeumot és a Budapest Fejlesztési Központot (BFK), volt az Orbán-kormány kormánybiztosa és közlekedési államtitkára. Szakértelmét és elhivatottságát politikai táborokon átívelően elismerik, azonban a gyors előrejutása és az intézkedései hatékonysága folyamatosan éles kritikák tárgya.
A nagy kékség
2000-ben pár tucat, közlekedésért rajongó civilnek elege lett a BKV bénázásából, ezért megalakította a Városi és Elővárosi Közlekedési Egyesületet, a VEKE-t. A szervezet javaslatai alapján több fontos közlekedésügyi intézkedés valósult meg: legjelentősebb sikerük az éjszakai közlekedés 2005-ös reformja, ami után az éjszakázók már Budapest összes városrészébe eljuthattak. Az alapítók között volt egy lelkes, 15 éves közlekedésrajongó is.
Nagyon vicces sztori, egy BKK-stól hallottam, hogy Dávid Walter Katalinnak, a BKK mostani vezérigazgatójának írt egy SMS-t vasárnap reggel hétkor, hogy nem működik a Futár. Ez nagyon tipikus. Igazából nem érdekli, hogy kihez milyen kapcsolata van, ha lát valamit, ami szerinte nem jó, akkor szól, hogy csinálják meg
– mesélte egy neve elhallgatását kérő korábbi VEKE-s, aki szintén fiatal közlekedésbarátként csatlakozott a szervezethez. Szerinte Vitézy felkészültségben, lelkesedésben és aktivitásban már tinédzserként is az átlag fölé magasodott: az összes internetes fórumon reagált, aktív része volt a közösség életének. „Az a fajta szakértő, aki ezzel fekszik, ezzel kel, mindenre van három külföldi példája, és nagyon fontos neki ez az egész” – jellemezte a fiatal Vitézyt forrásunk. Egy közlekedésszakmai szervezet vezetője, aki már ebben az időszakban együtt dolgozott Vitézyvel, szintén úgy jellemzi őt, mint aki éjjel-nappal csak ezzel foglalkozott, és ezért kimagaslott a civil közegből.
„Eleinte nagyon buszos voltam, buszokkal köröztem, buszsofőrökkel barátkoztam, minden a busz, nagy kékség az élet, aztán a VEKE-ben egy csomóan villamososak, ráéreztem a kötött pálya, az UV-k ízére, azt is nagyon megszerettem, aztán volt egy trolis időszak. (…) Mindig lázba tudott hozni ez az óriási rendszer” – emlékezett vissza a kezdetekre az indexes interjújában a 21 éves Vitézy.
A VEKE hőskorszakában BKV-alkalmazottak irányították a szervezetet, de mivel ők egzisztenciálisan függtek a fővárosi közlekedést irányító cégtől, beérték volna a puha kritikával. Az újraszervezéskor átvették a vezetést azok, akikben erősebb volt a cselekvési vágy, és nem féltek beleállni a konfliktusokba. Ekkor kapott fontosabb pozíciókat Vitézy is. 17 évesen a civil szervezet elnökségi tagjává és a forgalomszervezéssel foglalkozó csapat vezetőjévé választották. Forrásunk szerint már ekkor is „nála 30 évvel idősebb embereknek dirigált”, és amíg az üléseken „mindenkinek öt–hat hozzászólása volt, addig neki 87, és egy órából ötven percet ő beszélt.” Ennek a működésnek ellenségeket és szövetségeseket is köszönhet: forrásunk azt mondta, hajlamos azokhoz az emberekhez nyúlni, akikkel már korábban dolgozott, így a későbbi BFK-s, múzeumos és államtitkári időkben is gyűjtött maga köré korábbi VEKE-seket.
Az országos ismertséget a médiaszereplései hozták el számára. Amikor 2003-ban a VEKE elérte a 41-es villamos meghosszabbítását (ami később a budai fonódó villamoshálózat alapja lett), Vitézyt küldték nyilatkozni a sajtónak. Mivel derekasan helytállt, egyre többet szerepelt a kamerák előtt, később pedig a szervezet szóvivője lett. Forrásunk szerint ebben közrejátszhatott, hogy édesapja révén voltak kapcsolatai a médiában, de alapvetően ezt az utat ő taposta ki magának „végtelen mennyiségű munkával és lelkesedéssel.”
A fideszes kapcsolat
Vitézy családi ágon sok szállal kapcsolódik a Fidesz-világhoz:
- 2021-ben elhunyt édesanyja, Hankiss Ágnes az 1990-es években a Fővárosi Közgyűlés Fidesz-frakciójának tagja volt, majd a párt parlamenti frakciójának dolgozott, 2009–2014 között pedig európai parlamenti képviselő volt.
- Az év elején elhunyt édesapja, Vitézy László Kossuth- és Balázs Béla-díjas filmrendező is jobboldali alkotónak számított, az első Orbán-kormány alatt gyakran forgatott a köztévének.
- Édesapja első házasságából született lánya, Vitézy Zsófia anyai ágon Orbán Viktor unokatestvére, korábban a Magyar Nemzet rovatvezetője és a Balog Zoltán vezette Emmi sajtófőnöke volt, jelenleg kolumbiai magyar nagykövet.
- Egyik nagybátyja, Vitézy András volt Antall József miniszterelnök tanácsadója, légiforgalmi miniszteri biztos és a Paksi Atomerőmű Zrt. felügyelőbizottságának tagja, de még az elhíresült sámándob-bizniszbe is beszállt.
- Másik nagybátyja, Vitézy Tamás jobboldali vállalkozó, aki rendre feltűnt a 100 leggazdagabb magyar listáján, de miután a vádlottak padjára került a Széchenyi Bank egykori vezetői ellen zajló büntetőeljárásban, mára maffiának látja a NER igazságszolgáltatását.
Visszatérő dilemma Vitézy előrejutásával kapcsolatban, hogy felkészültsége mellett mennyiben támaszkodott a családi és politikai kapcsolataira. Egyik forrásunk a 2000-es évek elején egy fővárosi cég ügyvezetője volt, így gyakran megfordult a közgyűlésben az akkor VEKE-szóvivő Vitézyhez hasonlóan. Elmondása szerint Vitézynek már pályája legelején megvoltak a politikai kapcsolatai, melyekre később építkezni tudott.
Akkoriban a közgyűlés zsibvásár jellegű volt, és amíg mentek a felszólalások, mindenki nyugodtan beszélgethetett. Ő szinte kizárólag fideszesekkel beszélt, ami részemről nem lett volna probléma, csak később függetlenként jelent meg 2006-ban a Combino-botrány idején
– mesélte urbanisztikai ügyekben járatos forrásunk.
Vitézy szóvivőként a 2006-os önkormányzati választási kampány alatt tette témává a Combino villamosok ügyét. A botrány alapja az volt, hogy a szocialista-liberális városvezetés olyan szerelvényeket vásárolt, melyeknek a súlyterhelését nem bírták el a nagykörúti felsővezetékek és tartóoszlopok, ezért leszakadtak. A Siemens által gyártott villamosok forgalomba helyezése után a felsővezeték-hibák egy hónap alatt csaknem hússzor akasztották meg az utasforgalmat a Nagykörúton. Utóbb kiderült, hogy az ajtónyitó szerkezetek kezdetben nem bírták az iramot. Urbanista forrásunk felfújt ügynek tartja a Comino-botrányt, amelyet elmondása szerint szakmai hibák, nem pedig rossz politikai döntések előztek meg. „Nem a főpolgármester feladata, hogy ellenőrizze a statikai számításokat” – fogalmazott. Kiemelte, hogy mindezt fel lehet róni a mindenkori politikai vezetésnek, de nagyon hasonló dolog történt pár évvel később a dorogi vasúttal, mégsem lett belőle botrány.
Azt nem mondanám, hogy Vitézy egyértelműen Fidesz-propagandát folytatott, de az tény, hogy fideszes kapcsolatainak teljes elhallgatása mellett, magát független szakértőnek beállítva tette közüggyé, és csinált botrányt a Combino-ügyből
– vélekedett.
Demszky Gábort ennek és a baloldal az őszödi beszédet követő súlyos népszerűségvesztése ellenére – alig egy százalék különbséggel – újraválasztották főpolgármesternek. Az új ciklusban Vitézy a Fidesz delegáltjaként került be a BKV felügyelőbizottságába, méghozzá Tarlós István javaslatára, aki a fővárosi Fidesz frakcióvezetője volt. 2013-ban Vitézy az Átlátszónak azt nyilatkozta, hogy Tarlóst „a VEKE-s munkám révén ismertem meg, óbudai polgármesterként, nem édesanyám révén.” Felügyelőbizottsági tagként loholt a visszaélésgyanús ügyek után, ami miatt a főváros azzal vádolta, hogy a Fidesz érdekében jár el. Ennek ellenére a VEKE következetesen kiállt mellette.
Munkája szúrta a hatalom szemét: kiszivárgott levelezésekből derült ki, hogy Hagyó Miklós volt szocialista főpolgármester-helyettes kommunikációs főtanácsadója, Horváth Éva és Regőczi Miklós, a közlekedési cég akkori vezérigazgató-helyettese arról diskurált, hogyan lehetne lejáratni Vitézyt. Miután a végkielégítések és a gyanús tanácsadói szerződések ügyében a fiatal közlekedésaktivista belső vizsgálatokat kezdeményezett, a Hír TV szerint lenyomozták a telefonjának híváslistáit, és a lakóhelyét is megfigyelték.
Ebben az időben a korrupciós ügyekkel átszőtt 4-es metró építését a Fidesz élesen bírálta – ezzel párhuzamosan felügyelőbizottsági tagként Vitézy is kritizálta a beruházást (ugyanakkor fontos megjegyezni, hogy az új vonal építésének ötletével szemben a VEKE 2002-ben a Világbank 1995-ös tanulmányára hivatkozva elsőként állított szakmai érveket, mondván, a projekt sohasem fog megtérülni, rétegigényeket elégít ki, miközben az adott irányban a felszíni tömegközlekedés hálózata is alkalmas az utazási igények kielégítésére).
A BKK mint fővárosi startup
Ebben a városban szerintem élő ember nem volt, aki nem azt hitte, hogy 2010-ben Tarlós István lesz a főpolgármester. Elég izgalommentes volt a választás: a Fidesz tavasszal győzött országosan, Demszky már korábban bejelentette, hogy visszavonul, így a baloldali erők azt a Horváth Csabát indították, aki egy percig nem volt komolyan vehető jelölt, a többi között ingyenes BKV-val kampányolt
– emlékezett vissza lapunknak Vitézy Dávid.
„A 2010-es önkormányzati választások előtt az Aranytízben volt Tarlós programbemutatója, aki részben a VEKE programját ismertette a Fidesz közlekedési programjaként” – mondta forrásunk. Ekkor még nem BKK-nak hívták, de a londoni mintára készült közlekedési intézményrendszer szellemi atyjai egyértelműen Vitézyék voltak. Elmondása szerint a többes szám azért indokolt, mert a VEKE-ben „két agy volt”: Vitézy mellett a szervezet közlekedéstörténeti munkacsoportjának vezetője, későbbi elnöke, Dorner Lajos, ám idővel megromlott kettejük viszonya.
