Semmi nem tiltja, hogy nyilvánosságra hozzák az indoklást
– válaszolta Gulyás Gergely még a februári 16-ai Kormányinfón a 24.hu kérdésére, amikor arról érdeklődtünk, van-e bármilyen jogi akadálya annak, hogy a köztársasági elnök közzé tegye, miért adott kegyelmet egy elítéltnek. Ez azért fontos kérdés, mert Novák Katalin máig nem tisztázta, hogy a bukásához vezető kegyelmi ügyben milyen indokok alapján adott kegyelmet a bicskei gyermekotthon egykori igazgatóhelyettesének. K. Endre a tavalyi pápalátogatás alkalmából titokban kapott kegyelmet azután, hogy nemcsak tudomása volt arról, hogy az intézmény igazgatója több gyereket molesztált, de hamis vallomást is írt az egyik gyerek nevében, melyet a pedofil bűnelkövető jelenlétében akart aláíratni vele.
Mindazonáltal nem csupán Novák Katalin, hanem Áder János volt köztársasági elnök is hallgat indokairól, aki úgyszintén tisztázatlan körülmények közt adott államfői kegyelmet Veres Margit volt balmazújvárosi polgármesternek, akit 2018-ban hivatali vesztegetés elfogadása miatt öt év letöltendő börtönbüntetésre ítéltek, ám egy percet sem kellett a rácsok mögött töltenie.
Mint a 24.hu megírta, Áder közvetlenül a mandátumának 2022. májusi lejárta előtt kegyelmezett meg a volt polgármesternek, akinek viselkedése az elítélése után mindvégig arra utalt, nem is számít arra, hogy börtönbe kell mennie. Igaza is volt, és noha a kegyelmi kérvénye önmagában nem lett volna halasztó hatályú, az Igazságügyi Minisztérium volt parlamenti államtitkára, az azóta vesztegetés elfogadásával vádolt Völner Pál a büntetés megkezdésének elhalasztásáról határozott.
Veres elítélése óta több millió forint vissza nem térítendő európai uniós támogatást vett fel, céget alapított és közéleti, kulturális eseményeken is részt vett. Előfordult, hogy városbálon mulatott többek közt Tiba István fideszes országgyűlési képviselő és Jakab István Magosz-elnök, kormánypárti parlamenti alelnök társaságában. Feltűnt Romániában, Csíkszentdomokoson Kövér László mellett, ahol az Országgyűlés csapata a székelyföldi önkormányzati képviselőkkel játszott barátságos labdarúgó-mérkőzést.
Mindez azért is említésre méltó, mert Novák lemondása kapcsán Áder János is megszólalt, és az állami rádióban beszélt az államfői kegyelemről. Azt mondta:
Az eljárás célja, hogy amennyiben a büntetőeljárás vagy a végrehajtás során kiderülnek családi, egészségügyi vagy szociális szempontok, akkor egyéni mérlegelés alapján az államfő kegyelmet adhat.
Ugyanakkor nem látszik, hogy Veres esetében milyen Áder által említett szempontok lehettek tényezők. A volt fideszes államfő azt hangsúlyozta: a jogerős bírósági ítéletet nem bírálják felül, hiszen nem arról döntenek, hogy valaki bűnös-e vagy sem.
A kegyelmi döntés nem erről, hanem emberi szempontokról szól
– erősített rá, egyúttal sietett hangsúlyozni, hogy Orbán Viktort alaptalanul akarják belekeverni a bicskei kegyelmi ügybe. „Tíz év alatt egyszer sem fordult elő, hogy a miniszterelnök kérést vagy kérdést intézett volna hozzám bármilyen kegyelmi ügyben. Pedig voltak olyan ügyek, például Geréb Ágnes ügye, amiről tudom, hogy megosztotta a Fidesz-frakciót” – fogalmazott Áder.
Mivel Áder János – a szülész-nőgyógyász Geréb esetével ellentétben, amikor a kegyelmi döntésről közleményben számolt be az elnöki hivatal – a Veres Margitnak adott kegyelemről sosem beszélt nyilvánosan, újfent megkerestük őt az általa létrehozott Kék Bolygó Alapítványon keresztül, ám kérdéseinkre ezúttal sem kaptunk semmilyen választ. Magyarán hiába nem tiltja semmi, Áder nem hozza nyilvánosságra döntésének indokait azzal kapcsolatban, hogy miért adott kegyelmet egy jogerősen elítélt politikusnak.
A már említett februári Kormányinfón szóba került a botrányba ugyancsak belebukó Varga Judit volt igazságügyi miniszter szerepe is. Egyes hírek szerint ugyanis Varga nem támogatta K. Endre kegyelmi kérvényét, ám miután Novák Katalin megkegyelmezett neki, az igazságügyi miniszter ellenjegyezte a döntést. Erről is kérdezték Gulyás Gergelyt, aki azt mondta, bár tudna válaszolni a kérdésre, nem akar. Úgy fogalmazott, ha ez közérdekű az adat, és ki kell adni, akkor ezt az utat javasolja a sajtónak.
Így jártunk el, közérdekű adatigényléssel fordultunk az Igazságügyi Minisztériumhoz K. Endre, valamit Veres Margit kegyelmi ügyében is. Ám hiába, a tárca azt írta:
Figyelemmel arra, hogy adatmegismerési igényét két konkrétan beazonosítható természetes személlyel kapcsolatban terjesztette elő, ezért az adatkezelés tényére vagy annak hiányára vonatkozó adat is bűnügyi személyes adatnak minősül, mely nem minősül közérdekű adatnak.
Hozzátették, a köztársasági elnök kegyelmi határozataival összefüggésben közérdekű adatként az ismerhető meg, hogy az államfő az adott időszakban hány ügyben döntött, ezen belül hány ügyben adott kegyelmet, utasította el a kérelmet, vagy döntött feltételtől függően. Ezeket az adatokat az Igazságügyi Minisztérium összesítetten a honlapján közzéteszi, persze anonim módon és az indoklások nélkül.
Ebből az is következik, hogy bár Gulyás a kormány képviseletében arról beszélt, szerinte ezután jogszabályi változás nélkül is az lesz a gyakorlat, hogy nyilvánosságra hozzák a kegyelmi ügyek részleteit, úgy tűnik, ez a korábbi ügyekre nem vonatkozik. Így K. Endre és Veres Margit esetében feltehetően sosem derül ki, milyen indokok alapján döntött a kegyelemről Novák Katalin és Áder János, hacsak ők nem döntenek úgy, hogy elárulják.
