Belföld

Tíz év börtönt kértek Schadl Györgyre, Völner Pál nyolc évet kaphat, ha mindent beismer

RTL és Palágyi Barbara / 24.hu
RTL és Palágyi Barbara / 24.hu
A végrehajtói kar elnökére 200, a volt igazságügyi államtitkárra 25 millió forint pénzbüntetést is kér az ügyészség, valamint vagyonelkobzást a jogtalan gazdagodásuk erejéig.

Korrupciós és vagyon elleni bűncselekmények, valamint pénzmosás miatt emelt vádat a Központi Nyomozó Főügyészség Völner Pál volt igazságügyi államtitkár, Schadl György, Magyar Bírósági Végrehajtói Kar elnöke és társaik ellen. Összesen 22 embert állítanak bíróság elé.

A vádirat lényege szerint Schadl 2018 májusát megelőzően korrupciós kapcsolatot alakított ki Völner Pállal, az Igazságügyi Minisztérium akkori parlamenti államtitkárával. Ennek keretében Schadl jogtalan előnyként rendszeresen pénzt – 2021 júliusáig összesen legalább 83 millió forintot – adott át a fideszes politikusnak, aki ezért az államtitkári és miniszterhelyettesi pozíciójából eredő befolyását Schadl érdekeinek megfelelően gyakorolta.

A Központi Nyomozó Főügyészség tájékoztatása szerint Schadl vezetői pozíciójából, valamint a Völnerrel fennálló korrupciós kapcsolatából eredő befolyásra hivatkozva hét társával előzetesen megállapodott abban, hogy eléri, önálló bírósági végrehajtói kinevezést kapjanak, amiért cserébe a végrehajtói irodájuk működéséből őket illető osztalékot részben vagy egészében visszakérte tőlük. A mostani tájékoztatás nem tér ki rá, de az ügyészség korábbi közlése szerint Schadl 880 millió forint illegális jövedelemre tett szert az államtitkárral kialakított korrupciós kapcsolata révén.

Kapcsolódó
Legfőbb Ügyészség: Völner Pál 83 millió forint kenőpénzt vett át részletekben
A hivatali vesztegetés elfogadásával gyanúsított, már lemondott államtitkár a hatóság szerint három éven át kapott csúszópénzt rendszeresen.

A nyomozó főügyészség Schadl Györgyre tíz év, míg Völner Pálra nyolc év börtönt kért beismerés esetére.

Előbbire 200, utóbbira 25 millió forint pénzbüntetés kiszabását is indítványozták, továbbá mindkettőjüknél tíz év közügyektől eltiltást, a jogi végzettséghez kötött foglalkozástól végleges hatályú eltiltást kértek, valamint vagyonelkobzást a jogtalan gazdagodásuk erejéig.

Kovács Katalin, a Központi Nyomozó Főügyészség szóvivője megkeresésünkre azt mondta, hogy mind Völner, mind Schadl tagadta a bűnösségét. Hozzátette, Schadl és az eddig is letartóztatásban lévő társa november nyolcadikáig biztosan letartóztatásban marad.

A többi terhelt közül – beismerés esetén –  négy személynél letöltendő szabadságvesztés büntetést, pénzbüntetést és közügyektől eltiltást, tizenöt vádlott esetében próbaidőre felfüggesztett szabadságvesztést és pénzbüntetést, míg egy emberrel szemben pénzbüntetést tart indokoltnak az ügyészség.

Völner Pál védője a 24.hu-nak azt mondta, nem kaptak hivatalos értesítést a vádemelésről, arról a sajtóból értesültek. Papp Gábor közölte, a vádiratot sem ő, sem ügyfele nem kapta meg, így tartalmát sem ismerik. Mint mondta, nem az első alkalom praxisa során, hogy a sajtóból értesül arról, hogy ügyfele ellen vádat emelnek. Hozzátette azt is, hogy terjedelmes bizonyítási indítványt nyújtottak be az ügyészségre, ám még erre sem kaptak választ az ügyészségtől.

Amint nemrég beszámoltunk róla, amíg jogerősen el nem ítélik, nem szűnik meg a csaknem egy éve börtönben ülő Schadl végrehajtói jogviszonya, és a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar élén betöltött elnöki posztja sincs veszélyben, igaz, szolgálati jogviszonyát a büntetőeljárás megindulásakor felfüggesztették.

Kapcsolódó
Nem számít távollétnek, hogy börtönben ül, ezért nem rúgják ki a végrehajtók elnökét
Egy évben 275 napot hiányozhat egy végrehajtó, de a csaknem egy éve börtönben ülő Schadl György esete más.

Völner tavaly decemberben lemondott államtitkári pozíciójáról, miután a legfőbb ügyész a mentelmi jogának felfüggesztését kérte. Ugyanakkor országgyűlési képviselő maradt, az április 3-ai választáson viszont már nem indult.

A Legfőbb Ügyészség korábban tudatta, hogy a tényállást a tanúk vallomásai, a Nemzeti Védelmi Szolgálat által végrehajtott rejtett figyelés eredménye, az ügyben gyanúsítottként szereplő személyekkel szemben alkalmazott lehallgatás és információs rendszer titkos megfigyelése során keletkezett közlemények, adatok, gyanúsítottak vallomásai, lefoglalt bűnjelek, okirati és tárgyi bizonyítékok, elektronikus adatok, hívásforgalmi adatok, cégnyilvántartási adatok támasztják alá.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik