Hosszú kihagyás után a vádhatóság egyik kulcsfontosságú tanújának meghallgatásával folytatódott hétfőn a Fővárosi Törvényszéken a korrupcióval vádolt Simonka György volt Békés megyei fideszes országgyűlési képviselő büntetőpere. A bűnszervezetben elkövetett, 1,4 milliárd forintos károkozással vádolt egykori kormánypárti politikus és 32 társa ügyének tárgyalása 2020 januárjában kezdődött, ám az elmúlt négy évben a legfontosabb tanúk még nem kaptak szót. Az eljárás azért húzódott, mert 2022-ben új bíró vette át az ügyet, ezért elölről kellett kezdeni a tárgyalást, legutóbb pedig azért kellett halasztani a tárgyalásokat, mert újfent változás következett be a bírói tanács összetételében. Azonban a hétfői tárgyaláson kiderült, mégsem lesz késlekedés, mert tanács helyett egy bíró viszi végig az ügyet.
Hétfőn az a tanú lépett színre, akinek szerepéről részletesen írt a 24.hu, amikor a fideszes politikus és társai ellen vádat emeltek. J. Gábor ugyanis amellett, hogy a költségvetési csalással vádolt Simonka György ügyében is fontos szerepet játszott, a 250 milliárd forintos mínusszal végződő Quaestor-botrányban is felbukkant. A Tarsoly Csaba neve fémjelezte brókerügy egyik legemlékezetesebb felvonásában az a J. Gábor „szállította” a legendássá vált strómant, Orgován Bélát, aki egyúttal az ügyészség szerint a Simonka által létrehozott bűnszervezetben a kormánypárti politikus bizalmasa volt. Azonban a könyvelőként és „reorganizációs szakemberként” tevékenykedő J. Gábor végül mindkét ügyben megúszta a vádemelést.
A férfi 2012-ben csatlakozott a Simonka-féle körhöz. Az ügyészség szerint a többi közt az volt a feladata, hogy a Simonka és társai által szőtt céghálóban szereplő társaságoknak stróman ügyvezetőket biztosítson. Tehát hasonló tevékenységet végzett, mint a Quaestornál. Az ügyészség szerint J. Gábor is részt vett a korrupciós bűncselekmények elkövetésében, így a büntetőeljárás megindulásakor még gyanúsított volt, ám terhelő vallomásáért cserébe alkut kötött a vádhatósággal. A férfi a felszámolás alá került cégek vagyonkimentésben is közreműködött, ahogy a szereplők védekezésének megszervezésében is.
J. Gábornak egy másik fontos szerep is jutott a Simonka-ügyben. Ő közvetítette ki a politikusnak azt a személyt, aki azt állította, hogy kenőpénzért cserébe le tudja állítani a Nemzeti Adó- és Vámhivatal által indított eljárásokat. A Fidesz politikusa ezért több részletben 24 millió forint kenőpénzt fizetett ki a vád szerint, hogy a vissza nem térítendő támogatások jogtalan megszerzésére alapított cégeinél indult adóhatósági vizsgálatokat megfékezze. Ám a vizsgálatok az ígéretek ellenére sem álltak le, Simonkáék ugyanis feltehetően nem a megfelelő embert fizették le, így 2014 végén elindult a nyomozás az ügyben, aminek eredményeként végül megtörtént a vádemelés.
A hétfői tárgyaláson J. Gábor feltáró jellegű vallomást tett, elmondta, hogy 2008-ban az egykori – szintén bedőlt – Mórakert Tész Kft. pénzügyi tanácsadója volt, amikor megismerte Simonka Györgyöt. Elsősorban arról a rendszerről beszélt, ami a korábbi fideszes képviselő köré szerveződött, és célja költségvetési és EU-s pályázati pénzek megszerzése volt. Azt mondta, hogy a vádban érintett, főként uniós támogatással eszközölt beszerzések többségének az volt a lényege, hogy
Részletesen beszélt például a vád fókuszában álló, Simonkáék érdekeltségébe tartozó Paprikakert TÉSZ Kft. egyik ingatlanbeszerzéséről. Beszámolója szerint egy hatvani ingatlant úgy vásárolt meg túlárazott módon a kft. 208 millió forintért, hogy azt korábban 55 millió forintért tudta megszerezni felszámolásból egy közbeiktatott cég, ami szintén Simonka rendelkezéseinek megfelelően vette meg az ingatlant. A vételár megfizetése után a közbeiktatott cég a pénz különbözetét, 153 millió forintot tagi kölcsön formájában továbbutalta egy másik cégnek, a pénzen pedig fele-fele arányban osztozott Simonka, valamint egy másik volt fideszes országgyűlési képviselő, Kerényi János rokona, az ügy negyedrendű vádlottja. Az ingatlanügyletre a vádak szerint 156 millió forint támogatást igényelt a Paprikakert TÉSZ. Az ügylettel részben a hazai, részben az uniós költségvetést károsították meg. J. Gábor szerint az ügyletek többsége erre a sémára épült.
A hatvani ingatlanvásárlás kapcsán a bíró visszakérdezett: mi lett volna akkor, ha a közbeiktatott cég vezetője azt mondja, hogy nem adja tovább az ingatlant? Erre a tanú közölte, ezt is meg lehetett volna csinálni, de
nem volt szokás az alattvalói környezetben ellentmondani egy országgyűlési képviselőnek.
J. Gábor elmondása alapján 2012-től voltak megbízásai Simonkától, eseti jelleggel. Állítása szerint volt, amikor 10 millió forint volt a díja. A legtöbb munkája 2016-2017-től volt, amikor „kezdtek felforrósodni a dolgok Simonka körül”, felállt egy tanácsadói csapat, hogy felkészüljenek a védekezésre, de ehhez J. Gábor állítása szerint tudniuk kellett, hogy mi történt az egyes beruházásoknál. Ez a csapat kezdte el aztán a szereplőket felkészíteni, valamint megszervezni a védekezést.
A tanú szinte az összes váddal érintett beruházást túlárazottnak nevezte a bíróságon. Elmondása szerint ezekről akkor szerzett pontos információkat, amikor készültek a védekezésre. Ekkor állítása szerint tételesen kiderült, melyik ügyletből mennyi pénz maradt, és mi volt az egyes ügyeknél a stratégia, hogy pénzt tudjanak kivenni.
Kétszeres, háromszoros áron vettek meg eszközöket köztes cégektől a gyártó helyett. Ez volt a túlárazás menete, és a felárat azzal magyarázták, hogy 10 év garanciát adott ez a köztes cég az eszközre. Ez volt a színjáték. Ilyen volt a túlárazott targoncák beszerzése is, amit ahelyett, hogy megvették volna a forgalmazótól 9 millió forintért, papíron 15 millió forintért vásárolták meg. Később azzal próbálták megmagyarázni a különbözetet, hogy 10 éves garanciát vállalt az eladó cég az eszközökre.
J. Gábor elmondása szerint Simonka úgy fogalmazott, hogy „ő és a negyedrendű vádlott fújja majd a passzátot a pályázati pénzek kapcsán.” Továbbá elmondta, hogy a közbeszerzéseket is házon belüli cégekkel intézték: „Meghívásos közbeszerzések esetén mindenki szólt a haverjának, hogy adjon ajánlatot, és akkor az nyert, akit előre elterveztek.
Simonka Gyuri azt gondolta, ha valamit közjegyzői okiratba foglaltat, akkor az teljesen legál lesz.
– fogalmazott.
A bíró ezután egyesével minden vádlottról megkérdezte a tanút, aki Simonka György unokahúgáról egy különös történetet mesélt el. J. Gábor szerint T. Renáta egyszer fölvett 32 millió forintot a bankból, majd megállították őt a nyomozók, és ezt a pénzt elkobozták tőle, amit nagyon nehezen élt meg a későbbi hatodrendű vádlott.
A Központi Nyomozó Főügyészség 2019-ben közölte, hogy Simonka György és társai ellen vádat emelt bűnszervezetben elkövetett költségvetési csalás és más bűncselekmények miatt, miután összesen 1,4 milliárd forint kárt okoztak. Simonka György az ügy harmadrendű vádlottja, őt a sorban a vád fókuszában álló Magyar Termés TÉSZ Kft. és Paprikakert TÉSZ Kft. egykori ügyvezetői előzik meg, ám az ügyészség Simonkát tartja a bűnszervezet irányítójának, aminek segítségével vissza nem térítendő költségvetési forrásokat szereztek meg.
A fideszes politikus ellen rendkívül súlyos vádakat fogalmazott meg az ügyészség, a vád szerint például lefizette cége felszámolóját és a Nemzeti Adó- és Vámhivatal eljárásának leállításáért is kenőpénzt adott. Nemcsak Simonkának és családtagjainak, hanem két másik fideszes országgyűlési képviselő hozzátartozóinak is a vádlottak padjára kell ülnie. Simonkára nyolc és fél év fegyházbüntetést kért a vádhatóság teljes vagyonelkobzás mellett.
