Amikor 2020 decemberében egy erősebb földrengés romba döntött megannyi ingatlant Horvátország középső részén, a magyar kormány nagyvonalú ajánlatot tett: a Zágrábtól délre található petrinjai általános iskola és az attól nem messze fekvő žažinai Szent Miklós és Vitus templom újjáépítését ígérték meg a horvátoknak.
Az ígéretet hamarosan tettek követték: egy 2021 májusában kiadott kormányhatározatban 9,5 milliárd forintos forrást biztosítottak erre a nemes célra. Az üldözött keresztény közösségek megsegítésére létrehozott Hungary Helps Program keretében, a Magyar Ökumenikus Segélyszervezet bevonásával valósulhatott volna meg a projekt. 3 milliárd 250 millió forintot még az év augusztusában meg is kapott a Hungary Helps Ügynökség egy újabb kormányhatározat jóvoltából. A következő summa 2022 szeptemberében érkezett, amikor egy harmadik kormányhatározatban szintén 3,25 milliárd forintot utaltak át a horvátországi templom- és iskolaépítési projektre a Hungary Helpsnek, amelynek az összeget adományként tovább kellett adnia a beruházást menedzselő Magyar Ökumenikus Segélyszervezetnek.
A bőkezűnek tűnő támogatás nem volt elegendő a templom újjáépítésére, és két évvel a felajánlás után, tavaly decemberben a magyar fél minden hírverés nélkül visszatáncolt a beruházástól.
A magyar kormány pénzügyi okokra hivatkozva visszalépett a žažinai templom újjáépítésétől, mert túl sokba került volna nekik
– tudatta a Sziszek egyházmegyei püspökség egy horvát lappal. Megkerestük ezzel kapcsolatosan Soltész Miklós egyházügyi államtitkárt, akinek államtitkársága műemlékvédelmi okokra hivatkozott a 24.hu-nak. – A žažinai Szent Miklós és Vitus templom helyreállításának felmérése során olyan műemlékvédelmi problémák adódtak, amelyek következtében – egyeztetve a sziszeki egyházmegye püspökével – az új templom egy másik, szintén az egyházmegye területén lévő helyen épül meg, az eredetileg tervezettnél kisebb költségvetéssel – válaszolták lapunknak.
Így a horvátok saját maguk fogják felújítani 250 lélekszámú kisközség késő barokk-kori templomát, a hírek szerint 3,3 millió euróért (1,3 milliárd forint). A rekonstrukció elkezdődött ugyan, az épületet fel is állványozták, de a műholdfelvételek alapján még nem készült el az épület tetőzete és a leomlott tornyot se építették újjá.
A horvátok azonban nem fognak magyar segítséggel felújított templom nélkül maradni – amit az egyházügyi államtitkárság lapuknak adott nyilatkozata is megerősített –, mert egy idén májusban megjelent kormányhatározat a žažinai templom helyett egy másik, meg nem nevezett templom újjáépítéséről rendelkezett ugyancsak a Zágráb melletti Sziszek egyházmegyében, aminek érdekében 754 millió forintnyi összeget különítettek el. Ezt azonban már nem a Hungary Helps program keretében hajtanák végre, a feladat felelőse Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes lett.
A húszezer lakosú Petrinjában azonban láthatóan nem spórolt a magyar fél az iskolán: horvát lapértésülések szerint áfa nélkül valamivel több mint került az építkezés. Mindez úgy derült ki, hogy a 22 millió euró után több mint 4 millió eurónyi áfát kellett volna befizetni a horvát költségvetésbe, mivel az eredeti szerződésben ezt a kérdést nem rendezték, és ezt a magyar fél már nem akarta vállalni. A beruházás meg is rekedt egy kis időre, végül a horvátok vállalták, hogy kifizetik az áfát, összesen 4 millió 83 ezer eurót.
Mindezt megerősítette Szijjártó Péter külügyminiszter is, aki idén augusztusban arról beszélt, hogy több mint 8 milliárd forintba kerül a petrinjai iskola újjáépítése. Ezért a pénzért egy háromszintes, 20 tantermes iskolát kell felhúzni összesen 5500 négyzetméteren, ami elég magasnak tűnő, több mint másfél millió forintos négyzetméterenkénti költséget jelent. A beruházás kivitelezője egy magyar cég, a Mega-Logistic Zrt., amelyet korábban több magyar külképviselet felújításával is megbíztak. Az iskolát várhatóan januárban adják át, a Magyar Ökumenikus Segélyszervezet beszámolója szerint 355 gyerek járhat majd oda.
Kerestük az iskola- és a templomépítés kapcsán az összes fontosabb szereplőt, hogy megtudjuk többek között azt, miért az üldözött keresztény közösségek programján keresztül támogatták ezeket a projekteket, de sem a Hungary Helps Ügynökséget felügyelő külügyminisztérium, sem a horvát fél részéről az újjáépítések érdekében lobbizó horvát parlamenti képviselő, Jankovics Róbert nem válaszolt kérdéseinkre. A projektek lebonyolításával megbízott Magyar Ökumenikus Segélyszervezet pedig érdemi válaszok helyett a Külügyminisztériumhoz irányított minket.
Horvátországban a kormány szerint sem üldözik a keresztényeket, valamint nem is szegényebb nálunk, tavaly már megelőztek minket az egy főre jutó GDP-ben az Eurostat szerint, ennek ellenére 2021-ben és 2022-ben messze erre a projektre adta a legtöbb pénzt a Hungary Helps és várhatóan 2023-ban is ez lesz a helyzet.
2022-ben például összesen 8,3 milliárd forintnyi támogatást oszthatott szét a Hungary Helps Ügynökség a 63 külföldi projektjére, ennek közel 40 százalékát, 3,25 milliárd forintot a petrinjai iskola újjáépítésére fordította (illetve a beszámolójuk ideveszi a zazinai templomot is, amitől végül visszaléptek).
Ez több pénz, mint amennyi a háború sújtotta Ukrajnába ment, ahova túlnyomó részt Kárpátaljára koncentrálva, összesen 13 projekt révén 1,7 milliárd forintnyi értékben vitt segítséget a Hungary Helps különféle segélyszervezeteken keresztül. Ezen kívül volt egy százmillió forintos projektje az ukrajnai Herszon városában (amit az oroszok tavaly márciusban elfoglaltak és csak hét hónappal később tudtak visszafoglalni az ukránok), ahova elektromos energiatermelő berendezéseket szállítottak a kórházaknak és a lakosságnak. A harmadik legnagyobb mértékű adományban a libanoni örmény közösség és a nemzetközi örmény diaszpóra részesült egy 1 milliárd 470 millió forintos projektnek köszönhetően. Ez magába foglalta mezőgazdasági vállalkozások elindítását, egyházi infrastruktúra fejlesztését, valamint humanitárius segély biztosítását (6 ezer rászoruló örmény család részére) is.
