A „köznevelés területén alkalmazandó diszkriminációellenes intézkedésekről” szóló törvényjavaslatot nyújtott be Pintér Sándor azért, hogy teljesíthetők legyenek az uniós vállalások. A belügyminiszter szerint
a hátrányos helyzetű tanulók oktatási eredményeinek javulása, kompetenciafejlesztésének növelése érdekében
a jövőben ellenőrizni kell, hogy az általános iskolákban a hátrányos helyzetű gyermekek aránya eltér-e jelentősen a települési átlagtól. Ha igen, az általános iskola fenntartója a következő évben csökkentett összegű támogatást kap. A javaslat
amelyekben (a több általános iskolát magában foglaló településeken) a hátrányos helyzetű tanulók aránya több mint 20 százalékponttal alacsonyabb, mint (a törvény hatálybalépésekor, valamint a következő tanév elején) a meghatározott átlagos arány a településen, ahol az általános iskola működik.
10 százalékos elvonás járna akkor is, ha a települési átlaghoz képest több mint 15 százalékponttal alacsonyabb a hátrányos helyzetű tanulók aránya a törvény hatálybalépését követő második évben indult tanévben, valamint az azt követő tanévek elején.
A Pintér Sándor törvénymódosításának egyértelmű célja annak előírása, hogy ha
a fenntartók a feladatellátási hely tekintetében átszervezést hajtanak végre, új feladatellátási helyet, iskolát stb. hoznak létre, akkor különös figyelmet fordítsanak a hátrányos helyzetű gyermekek arányának egyenletes eloszlására.
A törvény hatálybalépéséről, az átmeneti rendelkezésekről külön törvény rendelkezik majd.
Korábban a Népszava írt arról, hogy az elmúlt években jelentősen nőtt az iskolai szegregáció a hátrányos és a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek körében. A lap az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat (ELKH) Közgazdaságtudományi Intézetének 2021-es kiadványa alapján azt írta, 2010 és 2020 között a hátrányos helyzetű tanulóknak 27,2-ről 40,7-re, a halmozottan hátrányos helyzetű tanulóknál 29,2-ről 37,5-re nőtt az úgynevezett szegregációs index (minél magasabb az index, annál nagyobb az iskolai elkülönülés).
