Az idén február óta eltelt nyolc hónapban a Fidesz bő 400 ezer szimpatizánst veszített, a teljes felnőtt népesség körében 35-ről 30 százalékra esett a támogatottsága – írja a hvg.hu a Medián legfrissebb közvélemény-kutatási adatai alapján. A kormánypárt egy választás esetén 46 százalékra számíthat, ami 6,5 százalékpontos visszaesés lenne a 2019-es EP-voksolás 52,5 százalékos eredményéhez képest, és bő 8 százalékpontos elmaradás a 2022-es parlamenti választáshoz viszonyítva.
A kutatás szerint a kisebb települések lakóira továbbra is számíthat a kormány, ezeken a helyeken 43 százalék ragaszkodnak az Orbán-kormányhoz. A városokban már csak a polgárok 41 százaléka, a megyei jogú városokban a 39 százalékuk, Budapesten mindössze 23 százalékuk kormányhű. A Medián mérésében csak két olyan demográfiai csoport van, amelyben a többség kitartana a jelenlegi kormány mellett: a legalacsonyabb jövedelműek és a legkevésbé iskolázottak.
A Medián szerint a teljes lakosság 17 százaléka jobboldali pártra szavazna, de nem a Fideszre, hanem a Mi Hazánkra, a Jobbikra, a Jakab Péter-féle A Nép Pártjára, a Márki-Zay Péter vezette Mindenki Magyarországra vagy a Vona Gábor által nemrég alapított Második Reformkorra. A többi, gyakran baloldalinak nevezett párt a teljes népesség 19 százalékának kínál vonzót – írja a hvg.hu.
A kutatásban a leginkább meglepő talán az, hogy Jakab Péter pártját – a Jobbikhoz hasonlóan – a választani tudók biztos szavazók között 5 százalékra méri, miközben az MSZP 2, a Párbeszéd és az LMP 1-1 százalékon áll. Márki-Zay pártjának 3, Vonáénak pedig 2 százalékot mért a Medián. Stabilan a parlamenti küszöb fölött csak a DK (12 százalék), a Mi Hazánk (10), a Kétfarkú Kutya Párt (7) és a Momentum (6 százalék) van.
A válaszadók harmada, 34 százaléka nem kér senkiből sem.
Az ellenzéki pártokhoz csak a felnőtt lakosság 36 százaléka kötődik, de 52 százalék akar kormányváltást, míg a Fidesz 30 százalékos támogatottságához 38 százalékos kormányhűség párosul, vagyis az ellenzéknek lehet nagyobb tartaléka.
