Belföld

Több mint három év alatt nem jutottak gyanúsítotti kihallgatásig a Hosszú Katinka-cég Duna Aréna-használata ügyében

Varga Jennifer / 24.hu
Varga Jennifer / 24.hu
Még mindig nem tudni, lehet-e egy vállalkozásnak szerződés nélkül jogszerűen használni egy állami létesítményt.

A nyomozás felderítési szakaszban folyamatban van, gyanúsítás nem történt

– válaszolta megkeresésünkre a Fővárosi Főügyészség, amelytől azt kérdeztük, hol tart az eljárás, amelynek arról kell döntenie, bűncselekmény történt-e akkor, amikor az akkor Hosszú Katinka és Shane Tusup tulajdonában álló cég szerződés nélkül használta az állami tulajdonban lévő Duna Arénát. A 24.hu 2017. márciusában küldte az első kérdést az ügyben, a liberális Szabadai Viktor és az LMP-s Csárdi Antal az ügyben tett feljelentései 2019. ősziek. Legutóbb 2021 szeptemberében írtuk meg, hogy az akkori állapot szerint két év alatt nem jutottak gyanúsítotti kihallgatásig a hatóságok, azóta ez az időszak három és fél évre nőtt.

A rendőrség egyszer már megpróbálta lezárni az eljárást, ám az ügyészség hatályon kívül helyezte a rendőrségnek az eljárás megszüntetéséről szóló határozatát, akkor az állt a dokumentumban:

Az iratok felülvizsgálata során megállapítottam, hogy a nyomozó hatóság a tényállást nem tisztázta teljes körűen, így e vonatkozásban az eljárás megszüntetése törvénysértő volt, ezért a megszüntető határozat hatályon kívül helyezéséről döntöttem.

A 24.hu még 2019. őszén tárta fel, hogy Hosszú és Tusup tulajdonában álló Iron Corporation Kft. nevű cégének nem volt bérleti vagy használati szerződése az akkor a Duna Arénát működtető Bp2017 Kft.-vel, amelynek gazdasági igazgatója az azóta világszerte körözött Balogh Sándor volt. Lapunk 2017 márciusa óta próbálta megtudni, milyen feltételekkel kapott helyet a vállalkozás az állami létesítményben: közérdekű adatigénylések, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság jelentése, a bíróság jogerős ítélete után végül végrehajtóval érkeztünk a Bp2017 Kft. székhelyére, ennek köszönhetően kaptuk meg a megállapodások listáját. Ezen azonban nem szerepelt a felek közötti, az uszoda használatára vonatkozó szerződés.

Így jutottunk el a történet végéig

Korábbi cikkünkből idézzük a megtett utat: „Az első kérdést 2017 tavaszán küldtük az ügyben, akkor egyszerűen nem feleltek megkereséseinkre, közérdekű adatigénylésünket nem teljesítették. Több kérdésünkre nem válaszolt Hosszú Katinkáék klubja sem. Hónapokig az sem volt világos, ki üzemelteti a Duna Arénát, mert a minisztériumok, ahogyan az érintettek is, hallgattak. Végül a Nemzeti Sportközpontok egyik válasza tette egyértelművé, hogy a Bp2017 Kft. volt az üzemeltető, azaz ez a cég köthetett szerződést Hosszúékkal.

 

A bírósági eljárást megelőzően a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatósághoz fordultunk. A NAIH jelentést tett közzé az ügyben, melyben rögzítette: a Kft. az Infotv. rendelkezéseit nem tartotta be, amikor 2017. március 23-a óta a jelentés keltéig nem teljesítette a beadványozó közérdekű adatigénylését, valamint megsértette a bejelentő közérdekű és közérdekből nyilvános adatok megismeréséhez fűződő jogát. A Péterfalvi Attila elnök szignálta dokumentumot 2017 októberében publikálták, ám a Bp2017 Kft. ennek ismeretében sem adta ki az adatokat. Ezután fordultunk bírósághoz: a Bp2017 Kft. az elsőfokú bíróság előtt azzal érvelt, a cég nem minősül közfeladatot ellátó szervnek, az érintett szerződések fedezete pedig nem költségvetési forrás, így független gazdálkodása során szerzett bevételei úgymond elvesztették közpénzjellegüket. Emellett is több más érvük is volt arra, miért nem kell kiadni a közérdekű adatokat.

 

Az eljárás során megtörtént az, hogy azzal védekeztek: a Bp2017 Kft. nem kötött olyan szerződéseket, amelyekről lapunk információkat kért. Ezt az állítást árnyalta, hogy a 24.hu bemutatta a levelet, amelyben a Bp2017 Kft. maga számolt be lapunknak egy Hosszú Katinkáékkal kötött szerződésről.

 

Az első fokon eljáró bíróság rögzítette: a Bp2017 Kft. közpénzzel gazdálkodó szervezet, amely a vizes vb megrendezésével közfeladatot látott el, és ki kell adnia az adatokat. A másodfokon eljáró bíróság 2018. végén végén hasonlóan döntött, mint az első fokon eljáró bíróság, így 20 hónappal az első kérdés után jogerős ítélet született az ügyben: a Bp2017-nek ki kell adnia a közérdekű adatokat.”

 

Ezt azonban nem tette meg, így végrehajtást indítottunk az ügyben. 2019 őszén a végrehajtóval látogattunk el a cég székhelyére. Ezután megkaptuk a szerződéslistát, amelyen azonban nem szerepelt Bp2017 Kft. és az Iron Corporation Kft. közötti, az aréna használatára vonatkozó megállapodás. Ezután tett több politikus is feljelentést.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik