Belföld

Előre láthatta a kormány, hogy a légitársaság-adót ráterhelik az utasokra

Thomas Lohnes / Getty Images
Thomas Lohnes / Getty Images
A kormány tudhatta, hogy ahol alkalmazzák a légitársaság-adót, ott az utasokra hárítják azt át valamilyen formában. Európában több helyen létezik ez az adónem, de nem nyelik le a szolgáltatók. Sőt, egyes országokban kifejezetten az utasokat adóztatják.

A légitársaság-adót Európában majdnem mindenhol alkalmazzák, a departure tax 10-50 euró közötti összeg az út hosszától függően, ezért gondoltuk azt, hogy itthon is bevezethető egy egységes, utasonkénti 10 eurós adó, amit a légitársaságnak kell befizetnie a költségvetésbe.

Erről beszélt Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter az Inforádióban néhány nappal azután, hogy Orbán Viktor bejelentette, a bankoknak, a biztosítóknak, a nagy kereskedelmi láncoknak, az energiaipari és -kereskedő cégeknek, a telekommunikációs vállalatoknak, a gyógyszerkereskedőknek és a légitársaságoknak az „extraprofitjuk” nagy részét be kell fizetniük az államkasszába.

Nagynak igaza volt abban, hogy a – járvány után az extraprofit helyett jellemzően még mindig veszteséggel küzdő – légitársaságokra itthon újonnan kivetett adónemet a kontinensen sok helyen alkalmazzák, azt viszont nem említette, hogy jóformán mindenhol ráterhelik az utasokra.

Több ország eltérő időben, más díjszabással vezette be a légitársaság-adót, de az szinte kivétel nélkül mindenhol negatív hatással volt az utasforgalomra. Egyes államok reptereinek kimenő forgalma a fogyasztókra áthárított adók miatt csökkent, és akad olyan EU-tagország is, ahol kifejezetten az utasokat adóztatják, igaz, nem a szolgáltatók extraprofitja, hanem környezetvédelmi okok miatt.

Áthárítás, bezárás

Nagy Márton a május végi Kormányinfón kijelentette, „a kormány minden érintett számára világossá tette, hogy folyamatosan figyelemmel kíséri a piaci folyamatokat, és mindent megtesz azért, hogy megakadályozza a különadók továbbhárítását a lakosságra.”

Nagy Márton

Ez a figyelmeztetés nem hatotta meg a Ryanairt, amely szinte azonnal 3900 forintos, azaz nagyjából 10 eurós költséget vetett ki az utasaira, azokra is, akik előre megvették jegyüket a július 1-jét követő utazásra. Nagy erre úgy reagált, hogy elfogadhatatlan a döntés, a kormányhivatal fogyasztóvédelmi vizsgálatot indított az ügyben, a Fidesz kommunikációs igazgatója, Hollik István pedig már arról ötletelt, hogy a légitársaság árképzésébe is beavatkozhatnak. A Ryanair vezérigazgatója viszont a Közgazdaság-tudomány tökfejeknek című könyvet ajánlotta Nagy Mártonnak, mondván, az extraprofitadó éppen a veszteséges légitársaságokat és nehéz helyzetben levő családjukat sújtja. Michael O’Leary a hvg.hu-nak adott interjúban ötször nevezte idiótának a gazdaságfejlesztési minsztert, és közölte, hogy ritkítani fogják budapesti járataikat.

Időközben már az Easyjet és a Wizz Air is bejelentette, hogy az új adónem miatt drágulni fognak a viteldíjak. Hogy a fapadosoknál milyen jogsértést tudnak megállapítani, az a külföldi példákból kiindulva erősen kérdéses, mert Európa-szerte

nemcsak a légitársaság-adó ismert, hanem annak áthárítása az utasokra is bevett gyakorlat.

Németországban 2011 januárjában vezették be az új adófajtát, és – hasonlóan a magyar szabályozáshoz – az utak hosszától függően kell fizetniük a légitársaságoknak minden felszálló járatuk után. Rövidebb repüléseknél 7,5 eurót, hosszabbak esetén akár 42 eurót is. Ezt ott sem nyelték le a szolgáltatók, hanem az utasokra terhelik át azt akár a jegyárakba beépítve, akár szolgáltatási díj formájában extra teherként.

A német kormány számára csak 2019-ig 1,2 milliárd euró bevétel folyt be a légitársaság-adóból, de ezt nagyrészt az emberek fizették meg. Mivel így a jegyárak is emelkedtek 2011 után, a német szolgáltatók konzorciumának becslése szerint érezhetően visszaesett a forgalom a reptereken, miközben többen utaznak a környező országok legközelebbi, autóval könnyen elérhető repülőtereiről.

Norvégiában 2016 nyarán vezették be hasonló szabályozást, azzal a különbséggel, hogy ott eleve az utasoknak kellett megfizetniük az adót, amelynek mértéke 8 és 22 euró között mozgott. Ezt a koronavírus-járvány miatt felfüggesztették, idén ősszel pedig várhatóan egy új sémával áll elő a kormány: bár az adó valószínűleg fennmarad, azokat a légitársaságokat fogják előnyben részesíteni, melyek környezettudatosak, vagyis az ezeket használó utasoknak kevesebbet kell majd fizetniük.

Ugyan Norvégia a kontinens egyik leggazdagabb országa, számítások szerint így is bő egymillió utas tűnt el a kimenő járatokról. Ami pedig magyar viszonylatban is izgalmas, hogy a bejelentését követően a Ryanair bezárta a ryggei bázisát, és a felére csökkentette a norvégiai járatainak számát, annak ellenére is, hogy az utasokra terhelték az adót.

Nicolas Economou / NurPhoto / Getty Images Utasok a Alesund repülőtéren, Norvégiában 2019-ben.

Hollandiában 2021 januárja óta 7,45 euró különadót kell fizetnie minden felszálló gép utasának, ráadásul ezt egy előterjesztés szerint megtripláznák 2023 elejétől. Az intézkedés a holland kormánynak az idén 200 millió euró, jövőre 600 millió euró bevételt jelenthet.

Ausztriában két összegű indulási adó van, a 350 kilométernél rövidebb utak esetében 30, míg az összes többi járaton 12 euró, vagyis nyugati szomszédunkban a rövidebb (vonattal is bejárható) távok esetében nagyobb a sarc.

Belgiumban – ahol 2008-ban egyszer már visszavonták az erre irányuló terveket a szakma tiltakozása miatt – 2022 elején vezették be 2 és 10 euró közötti értékben a repülési adót, de ott sem a légitársaságokat, hanem az utasokat sújtják azzal jegyadó formájában, környezetvédelmi okokra hivatkozva. Svédországban, Olaszországban és Görögországban pedig 10-12 euró körül mozog az adónem, amit a jegyárakba építve szintén az utasokkal fizettetnek meg.

Világos üzletszabályzat

A fentiek ismeretében elmondható, hogy hiába tartja felháborítónak a kormány a Ryanair lépését, amellyel áthárítja az utasokra az adó összegét, ezt a módszert Európa-szerte alkalmazzák a légitársaságok. A Ryanair gyakorlatát nem tiltja semmi, és nehéz elképzelni, hogy a fogyasztóvédelem bármilyen módon fogást találjon rajta.

Ráadásul ha más hangütéssel is, de két másik fapados is beállt a sorba: előbb az Easyjet, majd a Wizz Air is azt közölte, hogy ugyan a Ryanairrel ellentétben tételesen nem számolják fel az „extraprofitadót” az utasoknak, az új adónem miatt a jövőben a viteldíjak várhatóan emelkedni fognak.

Faludi Imre / MTVA A Ryanair egyik Boeing 737-es utasszállító repülőgépe emelkedik fel a Liszt Ferenc Nemzetközi repülőtér kifutópályájáról.

Az airportal.hu gyűjtése szerint a fapadosokon túl a Budapesten is üzemelő hagyományos légitársaságok zöme is simán átháríthatja az utasokra az adót. Üzletszabályzatában ugyanis a többi közt a KLM, az Air France, a Lufthansa, a British Airways és a Qatar Airways is kimondja, hogy „a kormányok, bármely egyéb hatóság vagy a repülőtér üzemeltetője által kivetett összes díjat, adót vagy illetéket az utasnak kell megfizetnie.”

Az Air France és a KLM lapunknak megküldött válaszlevelében azt írta, még elemzik az új adót és annak hatásait a jegyárakra, de sajnálják a bevezetését, mivel a légi közlekedés még nem érte el a járvány előtti szintet, és a légitársaság-adó negatívan hathat a helyreállítási folyamatra.

A különadó nemcsak a légitársaságoknak nem tetszik, hanem a Nemzetközi Légi Szállítási Szövetségnek (IATA) sem. A 24.hu megkeresésére a szervezet szóvivője közölte, aggodalommal tölti el őket az adó hirtelen kivetése, amit a légitársaságokkal folytatott konzultáció nélkül vezettek be.

Magyarország óriási hasznot húzott a légi összeköttetéseinek növekedéséből az elmúlt években. Aggódunk amiatt, amiért a kormány térdreflexszerű reakciót adott a rövidtávú finanszírozási problémákra ahelyett, hogy figyelembe vették volna milyen hosszútávú károkat okoz ez a döntés Magyarország légiközlekedésének sikertörténetében. Az adó vonzatait jelenleg is elemezzük, és egyeztetéseket folytatunk róla a légitársaságokkal és az érintett légi fuvarozókkal

– közölte. Kérdésünkre a szóvivő azt is elárulta, nincs információjuk arról, hogy a légitársaságok az adót áthárítják-e az utasokra, mert erről minden vállalat a saját hatáskörében dönthet.

A magyar állam egyébként az év eleje óta igen jelentős plusz bevételre tesz szert a légiforgalomból, ugyanis januárban mintegy másfélszeresére nőttek a magyar légtér igénybevételéért fizetendő díjak egy rendeletmódosítás értelmében. Az útvonalhasználati egységdíj mértéke 29,96 euróról 45,45 euróra emelkedett, amit a Magyarország légterében repülő – azaz ide érkező és innen induló, valamint áthaladó –  járatok után fizetnek a légitársaságok, a repült távolság függvényében.

Mindeközben a Bank360.hu elemzésében arra is figyelmeztetett, hogy az új adó egy olyan új költségelem, ami az utasok számától függően befolyásolja, megéri-e egy járatot elindítani. Ha nem, akkor azt a járatot törölni fogják. Ez persze nem ennyire egyszerű, hiszen a légitársaságoknak meg kell felelniük az uniós résidő-használati kötelezettségeknek, hogy megtartsák fel- és leszállási jogaikat a kontinens repülőterein. Ehhez pedig nem törölhetnek kényük-kedvük szerint járatokat.

Az európai gyakorlatot látva biztosra vehető: a kormány előre tudta, hogy a légitársaságok az új adót nem fogják lenyelni, hanem azonnal érvényesítik a jegyáraikban. Ezzel azonban nemcsak a pár ezer forintos jegyek korszaka ér véget, de valószínű az is, hogy sokan a környező országok reptereit, akár a pozsonyit vagy a belgrádit választják majd, mivel (egy család esetében) az útiköltséggel együtt is olcsóbbra jöhet ki egy út így, mintha valaki itthonról repülne.

Kapcsolódó
Vállalható döntés lenne a légitársaságok extraadóztatása, ha a kormány azt mondaná, szarban vagyunk, fizessenek, akik repülnek
A repülés köré ácsolta Bita Dániel, Kerner Zsolt, valamint Nagy József a mai Háromharmadot. Az első etap Jakab Péteré és a Jobbiké, a második a Ryanairé és az extraprofitadóé.

Ajánlott videó

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
Olvasói sztorik