Varga Jennifer / 24.hu
Belföld

Akkorát bukott az ellenzék, hogy azt nem lehet egyszerűen a hiányzó jobbikos szavazatokra fogni

Drámai mértékű szavazatvesztést szenvedett el az ellenzéki összefogás: pártjai négy év alatt a választóik 30 százalékát elveszítették, ami csak részben magyarázható a jobbikos szavazók integrációjának kudarcával.

Axiómává vált az ellenzéki oldalon: az összefogás bukásának fő oka az, hogy a Jobbik korábbi híveit nem sikerült kellő számban rávenni arra, hogy az ellenzéki szövetségre szavazzanak. Többször utalt erre Márki-Zay Péter miniszterelnök-jelölt is. És bár valóban vannak arra utaló jelek, hogy a 2018-ban a Jobbikra szavazók egy része ezúttal nem a hatpárti összefogást választotta, az ellenzék olyan mértékű szavazatvesztést szenvedett el, amit nem lehet egyszerűen a Mi Hazánkhoz vagy a Fideszhez vándorló hajdani Jobbik-támogatók hiányával magyarázni.

Amennyiben az összefogás hat pártjára 2018-ban leadott szavazatok számát tekintjük a kormányváltást akarók táborának (ahogy tették azt az Egységben Magyarországért pártjai), akkor az látszik, hogy

négy év alatt az ellenzék 620 ezer szavazót veszített el a 88 vidéki választókerületben. Ez korábbi támogatóik csaknem 30 százaléka.

Kilenc olyan választókerületet van, ahol a visszaesés mértéke a 40 százalékot is meghaladja, a berettyóújfalui körzetben négy év alatt az ellenzék egyenesen megfelezte a támogatottságát. A momentumos Szántai Lászlóra 9483-an voksoltak, ami még annál is háromezerrel kevesebb, mint ahányan négy éve a legjobban teljesítő ellenzéki jelöltre, a jobbikos Keresztesy Gergőre szavaztak (holott akkor saját jelölttel próbálkozott az MSZP-Párbeszéd, az LMP és a Momentum is, most pedig csak a függetlenként induló helyi vállalkozó, Mezei József vitt el bő 8 százalékot).

Annak ellenére, hogy a fővárosban 18-ból 17 körzetet megnyert az összefogás, a visszaesés Budapesten is szembeötlő. Átlagosan csaknem 20 százalékkal voksoltak most kevesebben a közös ellenzéki jelöltre (hasonló részvételi arány mellett), mint ahány szavazója a hat pártnak 2018-ban volt. Ez számszerűsítve azt jelenti, hogy négy év alatt a fővárosban is kihátrált az ellenzék mögül 115 ezer szavazó. Ennyi az I. és a II. kerület teljes lakossága.

Az alábbi, lapozható ábrán az ellenzék szavazatvesztését ábrázoltuk, a következőn pedig a Fidesz erősödését országosan, illetve Budapesten.

Made with Flourish

Budapesten egyedül Dunai Mónikának sikerült a kormánypártok jelöltjeként megnyernie a körzetét, ám a Fidesz a szavazatszámot tekintve annak ellenére is erősödött a fővárosban egy kicsit, hogy 2018-ban még hat mandátumot szerzett Budapesten (az akkor külön induló, helyenként visszalépésekkel próbálkozó ellenzékkel szemben). A kormánypárt a 18 fővárosi körzet közül 11-ben növelni tudta a támogatottságát, és átlagosan csaknem két százalékkal szavaztak többen a jelöltjeire, mint négy éve.

Az egész országban egyetlen összefüggő földrajzi egység van, ahol az országos trenddel szemben a Fidesz szavazókat veszített: ezek a hagyományosan éppen a jobboldal bástyájának számító budai kerületek, amelyekben 2018-ban Simicskó István, Gulyás Gergely és Varga Mihály is mandátumot szerzett, a most helyettük próbálkozó kormánypárti jelöltek viszont alulmaradtak. Ezekben a kormánypárti indulók számszerűen is kevesebb voksot gyűjtöttek, mint négy évvel ezelőtt.

Made with Flourish

A fideszes jelöltek a 88 vidéki választókerületben átlagosan 8 százalékot tudtak javítani a 2018-as eredményükön. Ez több mint 180 ezer szavazatnak felel meg összesen. Mindössze nyolc olyan körzet van, ahol néhány százalékkal kevesebb szavazatot kaptak, mint négy éve, ellenben 33 olyan kerületet is találni, ahol most legalább tíz százalékkal többen voksoltak a kormánypártokra, mint négy éve.

Kapcsolódó
„Beszélnék meg, mit kéne mondani!” – hogyan erősödött a Fidesz 12 százalékpontot Baranyában?
Utánajártunk, hogyan tudta a fideszes Nagy Csaba négy év alatt 12 százalékponttal növelni a támogatottságát a Szigetvár központú, de több mint száz baranyai falut is magában foglaló választókerületben.

Aligha meglepő, hogy vidéken még szélesebb az olló a kormánypártok és az ellenzék között, ám nem kell messzire mennünk Budapestről, hogy megtaláljuk az országos szinten legnagyobb arányú Fidesz-növekedést: Pest megyében átlagosan 15 százalékkal ugrott meg a fideszes jelöltek szavazatszáma. Nominálisan és arányosan is itt találjuk a legnagyobb mértékű fideszes szavazatbővülést: a szentendrei körzetben 6166-tal szereztek több voksot, a nagykátai választókerületben pedig 23 százalékot (más megközelítésben: 10 százalékpontot) javítottak a 2018-as eredményen. Az előbbi választókerületben Vitályos Eszter személyében új kormánypárti jelölt indult, és könnyedén múlta felül a momentumos Buzinkay Györgyöt, az utóbbiban viszont egy kipróbált politikus, az a Czerván György erősödött sokat, aki már 1985-ben indult a parlamenti választáson a Hazafias Népfont színeiben.

Kapcsolódó
102 körzetben erősödött a kormányoldal, Budapest nagy részén is, sosem volt még ennyi fideszes az országban
A Fidesz-KDNP-re többen szavaztak, mint valaha, vidéken a választók 55 százaléka kormánypárti. És bár a mandátumok számában ez nem látszik, a kormányoldal a fővárosban is javított eredményein.

Hevesben és Borsodban hiányozhattak a legjobban a Jobbik-szavazók

Miközben a Fidesz jelentősen javított a támogatottságán, az összefogás minden előzetes várakozást alulteljesítve fogott padlót. A téves hipotézisekre felhúzott ellenzéki stratégia népszerű (és egyben kézenfekvő) kritikája, hogy a nemzeti radikális múlttal terhelt Jobbik integrációja vallott kudarcot a baloldali, liberális és zöld pártokat tömörítő összefogásba, az ő korábbi szavazóik hiányoztak ahhoz, hogy legalább szoros legyen a választás.

Ezért megvizsgáltuk, hogy az országos trendekhez képest milyen eredményt értek el az összefogás jelöltjei azokban a kerületekben, ahol a Jobbik támogatottsága a legnagyobb volt négy éve.

A Jobbik négy éve 32 vidéki kerületben ért el 30 százaléknál jobb eredményt, és ezek közül egyet tudott megnyerni: Dunaújvárosban Pintér Tamás győzött (majd miután őt polgármesterré választották, a 2020. februári időközi választáson helyette induló Kálló Gergely megőrizte a mandátumot). Április 3-án nemhogy egyetlen jobbikos sem tudott nyerni egyéniben, de sokan az összefogással a hátuk mögött rosszabb eredményt értek el, mint amikor egyedül indultak. Így járt Somogy megyében Steinmetz Ádám és Ander Balázs, valamint Jász-Nagykun-Szolnokban Lukács László György és Csányi Tamás is, de az előzetesen esélyesnek gondolt Szilágyi Szabolcs (Miskolc), Kálló Gergely és Rig Lajos (Tapolca) sem kapott olyan lökést az összefogástól, ami győzelemhez segítette volna.

Hogy ennek oka nem a jobbikos jelöltek gyengesége, azt az jelzi, hogy Rig, Steinmetz és Ander az a három képviselő, aki a legnagyobb mértékben múlta felül egyéni jelöltként a közös ellenzéki lista támogatottságát: azaz képések voltak olyan szavazókat is nagy számban megnyerni, akik listán nem szavaztak az összefogásra. Rig 9, Ander 6, Steinmetz 5 százalékpontal szerzett több voksot, mint a DK–Jobbik–LMP–Momentum–MSZP–Párbeszéd lista ugyanott.

Ugyanakkor azokban a megyékben, ahol a Jobbik korábban támogatottsága hagyományosan magas volt, valóban a vidéki átlagnál (29,7 százalék) nagyobb mértékű volt az ellenzéki szavazók lemorzsolódása: az elpárolgó ellenzéki voksok aránya Heves megyében 34, míg Borsodban 36 százalék.

Heves megye a hazai szélsőjobboldal fontos bástyája volt. Négy éve a Jobbik még országosan ismert politikusokkal igyekezett meghódítani a térséget: Vona Gábor akkori pártelnök és miniszterelnök-jelölt, az azóta Eger polgármesterévé választott Mirkóczki Ádám, illetve a pártelnöki székben Vonát váltó egykori skinhead, Sneider Tamás is ott indult. Azóta mindhárman kiléptek a Jobbikból, és egyikük sem indult a választáson, sőt a megyében is csak egy jobbikos jelölt maradt: Gyöngyösön Dudás Róbert mérette meg magát. 2018-ban mindhárom jobbikos jelölt jobb eredményt ért el, mint idén az összefogás jelöltje, összesen pedig csaknem 30 ezer szavazatot veszített az ellenzék a három hevesi választókerületben.

Borsodban is hasonló a helyzet. Jakab Péter négy éve mindössze 127 szavazattal maradt alul Miskolcon, (miközben a DK-s Debreczeni József elvitt 6151 voksot, és volt LMP-s és momentumos jelölt is), most viszont akkori legyőzője, a fideszes Csöbör Katalin húzszor ekkora különbséggel, 2536 szavazattal verte a hat párt közös jelöltjét, a szintén jobbikos Szilágyi Szabolcsot, akit az összefogás ellenére kevesebben választottak, mint négy éve Jakabot.

Az ellenzék 63 ezer voksot veszített Borsod-Abaúj-Zemplén megye egyéni körzeteiben. Ráadásul a hét választókerületből háromban (Ózd, Sátoraljaújhely, Mezőkövesd) 40 százalékot meghaladó szavazatvesztési arányt produkált, ami 10 százalékponttal több az országos átlagnál.

Kiugró számokat látni azokban a kerületekben is, ahol négy éve a jobbikos jelölt kimagasló eredményt hozott, az idén viszont az összefogás baloldali vagy liberális jelöltet állított. Fejér megyében, Sárbogárd környékén így bukta el a potenciális ellenzéki voksok 40 százalékát a DK-s Keresztes Éva, ugyanilyen arányban veszített szavazatokat szintén a DK színeiben Sermer Ádám Mezőkövesden. Hatvanban, Sneider Tamás egykori körzetében az MSZP-s Korózs Lajos 41 százalékot bukott az ellenzéki jelöltek 2018-as szavazatszámához képest, míg a momentumos Szántai Lászlónak (Berettyóújfalu) 49, az MSZP-s Kiss Sándornak (Ózd) pedig 47 százalékkal kevesebben szavaztak bizalmat, mint ahányan négy éve az ellenzéki jelölteket választották.

A Jobbik négy évvel ezelőtt a legnépesebb ellenzéki frakcióval, 26 képviselővel volt jelen a parlament alakulásakor, mostantól viszont csak 10 képviselője lesz. Bár a párt támogatottsága nyilvánvalóan lefelé ívelő pályán van (ezt jelezte már az is, hogy a 2018-as orsszággyűlési választáson elért csaknem 20 százalékos eredményt a következő évi EP-választáson egy 6 százalékos bukás követte), de

az ellenzéki szavazatvesztés túl nagy ahhoz, hogy a választási megsemmisülésért egyedül a Jobbiknak kelljen elvinnie a balhét.

Az általunk jobbikosnak titulált 32 egyéni körzetben (ahol négy éve 30 százalék feletti eredményt ért el a párt jelöltje) az összefogás 32 százalékot veszített, ami csak három százalékponttal több az országos átlagnál. A vidéki kerületekben átlagosan hétezer szavazatot bukott el az összefogás, a hajdani jobbikos fellegvárakban pedig 7600-at.

A Mi Hazánk inkább az ellenzéket gyengíthette

Hipotetikusan tekintsük a Fidesz újonnan szerzett támogatóit és a Mi Hazánk szavazóit is olyan választóknak, akik 2018-ban még a Jobbik jelöltjére voksoltak. Amennyiben ezt a durván leegyszerűsítő feltevést elfogadjuk, még mindig rengeteg ellenzéki szavazat hiányzik. Csak egy példa: Ózdon csaknem tízezer szavazatot bukott el az ellenzék, de a Fidesz csak háromezerrel kapott többet, mint négy éve, a Mi Hazánk jelöltjére pedig bő kétezren voksoltak.

A választást megelőzően vita tárgya volt, hogy a jobbra tolódó Fideszt vagy az ellenzéki összefogást gyengítheti inkább a Mi Hazánk indulása. Az egyéni eredményekből inkább az tűnik valószínűnek, hogy a Jobbik árván maradt egykori szavazói találtak maguknak új pártot. Másfelől viszont az ellenzék kétszer annyi szavazatot veszített el, mint ahányan a Mi Hazánk mellett döntöttek.

A Mi Hazánk jelöltjei a Jobbikhoz hasonlóan vidéken voltak erősek: átlagosan 6,4 százalékot kaptak, és nyolc olyan körzet van, ahol 8 százaléknál is jobb eredményt értek el. Ebben a nyolc kerületben az összefogás a négy évvel ezelőtti ellenzéki szavazatok durván 37 százalékát bukta el, ami jócskán az országos átlag fölött van. Az elszívó hatást erősíthette, hogy Apáti István és Pakusza Zoltán négy éve még a Jobbik színeiben indult, most pedig a Mi Hazánk jelöltjeként értek el kimagasló eredményt Mátészalkán és Miskolcon.

Ezzel szemben a Fidesz erősödését a kimagasló Mi Hazánk-eredmények csak minimálisan tudták fékezni: a vizsgált választókerületekben az országos 8 helyett 6 százalékkal növelték támogatottságukat a kormánypártok. (A Mi Hazánk elnöke és leendő frakcióvezetője, Toroczkai László, illetve Szabadi István körzetében a Fidesz erősödése egy százalék alatt volt.)

A Mi Hazánk nem feltétlenül azokban a kerületekben regisztrálta a legjobb egyéni eredményeit, ahol a Jobbik négy éve jól teljesített: Szegeden és környkékén például Toroczkai majdnem ugyanannyi szavazatot szerzett, mint négy éve az akkor szintén a harmadik helyen végző jobbikos, Fackelmann István. A legjobb eredményt a hatodik listás helyről épphogy a parlamentbe jutó Dócs Dávid jegyzi, aki 11,89 százalékon végzett a balassagyarmati körzetben, miközben a nógrádi 2-es számú körzetben négy éve átlagosnak mondható (27,47 százalékos) eredményt ért el a jobbikos jelölt. Dócs a 339 lelkes Cserháthaláp polgármestere, települését magabiztosan tudta nyerni, de a környékbeli falvakban is az összefogás jelöltje, Gyenes Szilárd előtt végzett, akire összességében is csak kétszer annyian voksoltak, mint a radikális jobboldal politikusára.

A Mi Hazánk listán mandátumot szerző képviselői a fővárosban próbálkozók kivételével kimagasló eredményt értek el:

  • Toroczkai László – 9,49% (Csongrád 2.)
  • Dúró Dóra – 4,86% (Budapest 6.)
  • Apáti István – 9,15% (Szabolcs 5.)
  • Novák Előd – 3,08% (Budapest 2.)
  • Szabadi István – 9,82% (Bács-Kiskun 5.)
  • Dócs Dávid – 11,89% (Nógárd 2.)

A listán következő, be nem jutott képviselőjelöltek (a kazincbarcikai Fiszter Zsuzsanna és a miskolci Pakusza) is kimagasló számokat hoztak, ami azt jelzi, hogy a Mi Hazánk helyi szinten jól teljesítő politikusokat juttatott országos politikájának élvonalába.

Ajánlott videó

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!