Belföld

Miért szavazzák meg Magyarországon a korruptnak gondolt politikusokat?

Marjai János / 24.hu
Marjai János / 24.hu
Bár a megvesztegetés és a korrupció témája mindig is foglalkoztatta a kutatókat, a vizsgálatok leginkább az okokkal és a következményekkel foglalkoznak. Arról viszonylag keveset tudunk, hogy mit gondolnak a választópolgárok a korrupcióról.

A korrupció Magyarországon a mérések alapján évről évre egyre nagyobb mértékű, a Transparency International tavaly a vizsgált 180 országból a 73. helyre sorolta hazánkat. Orbán Viktort az emberek többsége korruptabbnak látja, mint Márky-Zay Pétert. Úgy tűnik, hogy ez mégsem befolyásolta a választók döntését: április 3-án újra kétharmados parlamenti többséget szerzett a Fidesz-KDNP.

Milyen okai lehetnek annak, hogy az embereket látszólag ennyire nem érdekli, mire költi az állam a pénzüket és hányan gazdagodnak meg az adóforintjaikból?

Kapcsolódó
Orbánt korruptabbnak, de jobb vezetőnek látjuk, mint Márki-Zayt
A magyarok többsége szerint Orbán Viktor jobb vezető, jobban ért a gazdasághoz és jobban meg tudja védeni Magyarországot, mint Márki-Zay Péter. Viszont jóval korruptabb nála.

A pénzügyi hatalmi és hivatali visszaélések, a megvesztegetés és a korrupció mindig is foglalkoztatta az átlagembert és a kutatókat. Utóbbiak sokáig mégis inkább csak az okokkal és a következményekkel foglalkoztak, viszonylag keveset tudunk arról, hogy mit gondolnak a választók a korrupcióról.

Sokan nem ismerik fel a korrupció jelentőségét

Azt, hogy sok ember miért nem elég érzékeny arra, ha a kormány egyes tagjai milliárdokat juttatnak a haveroknak, könnyű lenne információhiányra, tájékozatlanságra fogni, de a magyarázat ennél sokkal bonyolultabb. Valamennyire természetesen szerepet játszik ebben, hogy mennyire tudatosak politikailag a választók; mennyire érdekli őket, mi történik az országban, és mire megy el a pénzük. A sajtónak és a különböző civil szervezeteknek nagy a felelőssége azzal kapcsolatban, hogyan és mennyit foglalkozunk a korrupcióval, ugyanakkor az is lehet, hogy a rengeteg információ kontraproduktívan hat. A Publicus Intézet 2016-os vizsgálatában például a megkérdezettek kétharmada mondta azt, hogy túl sok a korrupciós ügy, ezért lehetetlen azok alapján dönteni. Teljesen érthető, ha a mai információdömpingben nem mindenki emlékszik évekkel ezelőtti esetekre vagy arra, hogy melyik politikus, gazdasági szereplő nevéhez mi is köthető pontosan.

A választók jelentős része valószínűleg az összefüggéseket sem látja át. Nem feltétlenül van tudatában annak, hogyha a kormány milliárdokat csoportosít át keveseket érintő, elsősorban a kiváltságos csoportoknak hasznos befektetésekre, akkor az alapvető szolgáltatásokra már nem marad elég pénz. Az 1990-es években a választók sokkal inkább felháborodtak a korrupción, ma már viszont nem sorolják előre, amikor különböző problémákat kell rangsorolni. Úgy gondolják, hogy vannak ennél fontosabb területek is, amikkel foglalkozni kellene.

A megélhetési gondokat például hajlamosabbak kiemelni, pedig az, hogy mi mennyibe kerül vagy milyen magasak a fizetések, összefügg a korrupció mértékével – még ha előbbieket sok más tényező is befolyásolhatja.

Minél inkább átlátja valaki, hogy akár közvetve, akár közvetlenül, de érintheti őt a politikusok korrupciója, annál nagyobb az esélye, hogy nem fogja azt elfogadhatónak tartani. Ugyanúgy, ahogy például a klímaváltozást, a közvagyon elosztogatását sem feltétlenül vesszük észre, ha nem a saját bőrünkön tapasztaljuk a hatásait. Egy vizsgálat szerint azok az emberek, akik részesei voltak már valamilyen megvesztegetésnek vagy hallottak róla, és olyan környezetben élnek, ahol ez gyakori, érzékenyebbé válhatnak a magasabb szintű visszaélésekre is.

Ugyanakkor az összefüggés közel sem ilyen egyszerű: nem úgy működik az emberi agy, hogyha valami negatívumot tapasztalunk, akkor egyértelműen el is fogjuk ítélni azt. A köztudatban aktívan él a hiedelem, ami szerint „minden politikus korrupt” – ezzel például a Publicus Intézet 6 évvel ezelőtti közvélemény-kutatásában a válaszadók fele értett egyet. Ezek az emberek úgy gondolják, hogy emiatt a választásokkal kapcsolatos döntéseknél nem érdemes figyelembe venni a korrupciót.

A pártkötődés befolyásolja, ki hogyan ítéli meg a jelenséget

Magyarországon már viszonylag régóta azt látjuk, hogy a politikai táborok között nem igazán van átjárás. Tehet bármit a kormány, a megrögzött Fidesz-szavazók nem fognak elpártolni. Az emberek korrupcióhoz való viszonyulását is nagyban meghatározza a pártszimpátia.

Sokan látják be, hogy a Fidesz-KDNP kormányzása alatt erősödött a korrupció, ugyanakkor a kormánypártiak közül jelentős arányban vannak azok, akik szerint a stadionépítésekkel vagy a trafiktörvénnyel semmilyen probléma nincs. A Republikon Intézet 2021. novemberi felmérésében a Fideszre szavazóknak csak 2 százaléka jelölte meg a korrupciót a legsúlyosabb problémaként, míg az ellenzékieknek a 17 százaléka. A bizonytalanok és az ellenzékiek is úgy gondolják, hogy a kormány korrupt, de ezt nem tartják akkora problémának, mint más ügyeket.

A kormánypártiak vagy nem is akarnak tudomást venni a hatalmi visszaélésékről, vagy elfogadják azokat.

Mi lehet ennek az oka? Négy évvel ezelőtt már írtunk róla, hogy azok is támogatják a kormányt, akiknek konkrét hátrányai származnak az intézkedésekből, és emögött többek között a rendszerigazolás motivációja áll. Az emberek szeretnék azt hinni, hogy a világ igazságos, ezért gyakran akár az elnyomóikkal is azonosulnak. Nem akarnak változást, és mindenben támogatják azt a pártot, amelyikre szavaztak. Ez lehet az egyik oka annak, hogy a korrupcióval is ki tudnak békülni. Ha valamiért úgy gondolják, hogy nem tudnak kilépni a rendszerből, akkor inkább alkalmazkodnak hozzá, és képesek bármit elfogadhatónak látni.

Az autoriter, populista vezetők egyik fontos eszköze a saját és a „külső” csoport mesterséges megkülönböztetése (vagyunk mi, a „jók” és vannak a többiek, akik „ellenünk szövetkeznek”). Így, ami kívülről korrupciónak tűnik, az a támogatóknak a túlélésért való küzdésnek, helyes cselekedetnek, a „mieink” megvédelmezésének.

Sok tényező befolyásolja tehát, hogy mennyire veszik komolyan egy ország választópolgárai a korrupciót, de valószínűleg önmagában az nem segít a tudatosításban, ha minél több ügy kerül napvilágra. Érdemes inkább azt a hozzáállást erősíteni, ami szerint nem elfogadható és nem evidens, ami történik, és igenis nagy hatással van az életünkre, ha elosztogatják az adónkat.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik