A TV2-nek adta a választásokat megelőző utolsó interjúját Orbán Viktor miniszterelnök szombat este, a Tények című műsorban. Gönczi Gábor műsorvezető rögtön az elején nehéz kérdés elé állította a Fidesz-KDNP miniszterelnök-jelötjét, mondván, korábban azt mondta, hogy a vasárnapi választás tétje: háború vagy béke. Miért mondta ezt? – hangzott az első műsorvezetői kérdés.
Orbán szerint ez az egész nem így kezdődött: „Előre vagy hátra, ez volt a kérdés, de beesett a háború”.
Komoly a háború, mondta Orbán, könnyű belesodeódni, és szerinte vannak Európában olyan országok, amelyek részt is akarnak venni benne, direkt vagy indirekt formában. A magyar érdek viszont az, hogy kimaradjunk belőle. Tehát – összegzett Orbán már az elején – az a kérdés, hogy a következő kormány távol tartja-e magát a háborútól, vagy kockáztatja Magyarország biztonságát.
És a baloldal ön szerint kockáztatja, kockára teszi?
– tette fel a következő fogas kérdést Gönczi Gábor, mire Orbán azt kezdte fejtegetni, hogy úgy tudja, a „baloldal” megegyezetett az ukránokkal.
Ezért ő nem az ukránokat hibáztatja, mondta, mert hiszen ők egy hatalmas ellenséggel harcolnak, és azt gondolják, akkor van több esélyük, ha minél több országot be tudnak vonni a konfliktusba. Ha azonban fegyverszállítmányokat küldünk Ukrajnának, azzal nem segítettünk senkinek. Ha pedig „szankiciókat vetünk ki az energiára”, és ezzel tönkretesszük a gazdaságot, azzal szintén nem segítünk az ukránoknak.
Gönczi Gábor szerint a háttéralkukat ismerve
úgy tudjuk, hogy már meg is állapodtak talán, tehát itt voltak tárgyalások Zelenszkijjel.
Ettől a kérdésnek sem tűnő állítástól már Orbán is úgy érzete, hogy meg kell védenie az ellenzéket, bár mint mondta, ez neki nem dolga. A miniszterelnök a műsorvezető állítását a háttéralkukról nem vitatta, de azt mondta, annyit azért fel tud hozni a „baloldal” mentségére, hogy nincsenek egyedül ezzel. Orbán szerint erről Európában is vita van, és vannak országok, amelyek szó szerint azt mondják, „mint a magyar baloldal miniszterelnök-jelöltje.”
Szerinte Márki-Zay Péter állítása – akinek a neve az interúban valamiért egyetlen egyszer sem hangzik el, még a műsorvetező szájából sem – úgy szól, hogy
„Ukrajna a mi háborúnkat vivja, segítsünk hát nekik, mintha mi magunk állnánk háborúban!”
Orbán a politikiai ellenfelének tulajdonított állításról nem mondta meg, hogy azt hol, mikor hallota, igaz, erre vonatkozó kérdést sem kapott a riportertől. Azt viszont rögtön kijelentette, hogy az állítás szerinte téves, ez ugyanis nem a mi háborúnk, hanem az ukránoké.
Aztán jött Gönczi újabb kérdése:
A baloldal vezetője szerint a kőlolaj- és a földgázszállításokat is le kellene állítani, sőt a Paks kettőt is. Mi erről a véleménye?
Orbán nem meglepő módon ezeket nem akarja leállítani. Paksról azt mondja, hogy az atomerőmű tiszta energiát ad, és ilyen létesítmény csak ott van, ezért ott kell létrehozni az új telephelyet is. Az atomerőműnek orosz technológiája van, és Orbán szerint nem lehet két különböző technológiát biztonságosan egymás mellett működtetni, tehát a Paks-projekt marad, ahogy eredetileg is eltervezték.
A gáz szerinte már nehezebb kérdés. Mivel nincs tengerünk, mondta, ezért „csövön jön” a gáz, az olaj. Orbán megérti, hogy bent a „békés belső-Európában” úgy gondolják, segítenek az ukránoknak azzal, ha felvesznek egy pulóvert, és lejjebb tekerik a gázt, de a keleti peremeken, az olyan „frontországban” mint amilyen Magyarország is, ez nem így működik. Ha kiterjesztik a szankciókat a gázra, olajra, akkor néhány hét alatt a tartalékaink végére érünk, mondta, és összeomlik a gazdaság. Ezért ő mindent meg fog tenni, hogy ez ne történjen meg.
Mi támogatjuk az európai egységet, az Oroszország elleni szankiciókat is, habár nem értünk vele egyet, de elfogadjuk, nem vétózzuk meg
– avatta be a tévénézőket a dilemmáiba a miniszterelnök, szerinte ugyanakkor van egy vörös vonal, amit nem lehet átlépni, az pedig „a magyar gazdaság alavető érdeke”.
Gönzi ezután rátért arra, hogy háború idején egy ország vezetőjének „nagyon komoly kompetenciákkal kell rendelkezni, és nagyon higgadtnak kell lennie.” Orbán ekkor végre elmagyarázta, hogy mi az a „stratégiai nyugalom”, az a furcsa szókapcsolat, amit ő hozott be a köztudatba. A magyarázat így hangzik:
Higgadtság, nyugodtság, tapasztalat, átgondoltág, tervszerűség!
Szerinte ezekre van szükség, és nem szabad lelkesedésből olyan döntéseket hozni, amit aztán később meg fogunk bánni.
A műsorvezető próbálkozott azzal is, hogy a 2010 előtti időket valamiféle sötét válságkorszakként mutassa be, de Orbán ebbe az utcába nagyvonalúan nem ment be, inkább arról kezdett beszélni, hogy a válságkezelés kulcsa általában, hogy mindig saját recepteket kell kitaláláni. Példaként hozta fel, hogy a koronavírus-járvány idejént sokan mondták, hogy pénzt kell osztani, de ők inkább a vállalkozásokat segítették fejlesztő beruházások támogatásával. Ugyanígy példaként említette a közmunkaprogramot.
Gönczi Gábor ezután sem adta fel: a választási csalásokről kérdezte a miniszterelnököt. A TV2 Tények című műsorának riporteri kérdése a következőképpen hangzott:
a legnagyobb választási csalást most éppen a baloldal követte el történelmi távlatokban is nézve.
Orbán szerint itt arról van szó, hogy négy évvel ezelőtt a választások technológiai szempontból még egész másképp néztek ki, ma viszont már nagyon sok a kütyü, mindenféle platformok, eszközök, üzenetküldő rendszerek vannak. A „baloldal” szerinte ezt kihasználva törvénytelenül összegyűjtötte az „emberek adatait”, amit aztán kivittek külföldre, majd visszahoztak, és most bombázzák a politikai üzeneteikkel az embereket. A Fidesz-KDNP miniszterelnök-jelöltje végül mégiscsak megerősített valamit a műsorvezető által elmondottakból: szerinte a választások után ezt az ügyet ki kell vizsgálni. Ha igaz, akkor mint fogalmazott:
Ilyen mértékű tömeges csalásra a magyar választások történetében én nem emlékszem.
Az interjú végén érintőleg a gyermekvédelminek nevezett népszavazás is szóba került, de szinte csak a szokásos körök mentén. Nyugati divathóbortról volt szó, ami azonban veszélyessé vált, és már azzal fenyegeti a magyar szülőket, hogy elvesztik az irányítást a saját gyerekeik nevelése fölött. A hangsúly érezhetően mintha lekerült volna erről a témáról. A kötelezőket azért elmondta: az apa férfi, az anya nő, és hagyják békén a gyerekeinket!
A minszterelnök végül a tévénézőkhöz fordult, és arra kérte őket, gondolják át a döntésüket, semmiképp ne maradjanak otthon, menjenek el szavazni. Végül pedig csak elmondta még egyszer: a háború és béke jelenti a választás tétjét. A békét természetesen a Fidesz-KDNP tudja megvédeni, a „baloldal” pedig háborús kockázatot jelent, és háborúba sodorná az országot.
