Baja és Esztergom is bekerülhet a megyei jogú városok elitklubjába közvetlenül az országgyűlési választás előtt, amennyiben a parlament megszavazza a kormány javaslatát. A kabinet elsősorban történelmi okokkal magyarázta a megyei jogú városi cím megadását, mivel Baja és Esztergom is 1950-ben, a „kommunista megyerendezés” során vesztette el megyeszékhelyi jogállását.
Hogy a lépés kampányfogásként is értelmezhető, mutatja, hogy Baja ellenzéki vezetése nem tudott a javaslatról.
Szerda reggel hívott a térség fideszes képviselője, Zsigó Róbert, hogy kedd éjfélkor adtak be egy javaslatot arról, hogy megyei jogú városi címet kapjon a városunk
– árulta el a 24.hu érdeklődésére Nyirati Klára, Baja ellenzéki polgármestere, aki szerint ez válaszreakció lehet a helyi momentumos parlamenti képviselőjelölt kampányára.
„Kiss László hónapok óta az önálló Bács megyéért kampányol, amelynek Baja lenne a székhelye, mivel Bács-Kiskun megye déli része nagyon elmaradt az északi résztől. Ha ránéznek a térképre, láthatják, hogy ez a megye kétszer akkora, mint a többi, Bajától több mint 100 kilométerre van a jelenlegi megyeszékhely, a Bajától délre eső településektől pedig 130-140 kilométer távolságra is lehet Kecskemét.
Így busszal akár 3-4 óra is lehet, míg onnan valaki eljut ügyet intézni Kecskemétre vagy akár a megyei rendelőintézetbe.
Hiába van például kórház Baján, a környékbelieknek Kecskemétre kell bumlizniuk a megyei kórházba bizonyos kezelésekre vagy vizsgálatokra. Ha Baja megyeszékhely vagy legalább megyei jogú város lenne, az a környékbelieknek is jó lenne, mert akkor itt is tudnának ügyeket intézni” – mondta a polgármester, aki szerint a Fidesz csak most, a kampányban ismerte fel ezt a problémát, az elmúlt 12 évben a kormányoldal nem tett semmit az ügy érdekében, sőt 2011-ben Zsigó Róbert is megszavazta azt a törvénymódosítást, ami elzárta a megyei jogú városi címre pályázó települések elől az utat.
Természetesen üdvözöljük a megyei jogú városi címet, már csak azért is, mert Kecskemét elszipkáz minden forrást, ide már alig jut valami. De nem érjük be ennyivel, önálló megyeszékhely szeretnénk lenni, ahogy azok voltunk a II. világháború előtt
– jelentette ki Nyirati Klára.
Kerestük Esztergom első emberét, a fideszes Hernádi Ádámot is, akinek munkatársa kérésére levelet is írtunk, de cikkünk megjelenéséig nem kaptunk választ.
Jelenleg 23 megyei jogú város van, a megyeszékhelyek (Budapest kivételével) mellett öt olyan település, amelynek lakosságszáma a döntés idején meghaladta az ötvenezret:
- Sopron,
- Nagykanizsa,
- Dunaújváros,
- Hódmezővásárhely
- és Érd.
Korábban ugyanis 50 ezres lélekszámhoz kötötték a megyei jogú városi címet a nem megyeszékhelyek esetében. Most nincs ilyen korlát, Esztergomban csupán 28 ezren laknak, aminél több népesebb, megyei jogú városi címmel nem rendelkező település is akad (például Mosonmagyaróvár, Cegléd és a dinamikusan növekvől lakosságszámú Dunakeszi és Szigetszentmiklós). Baján 35 ezren élnek, amivel két megyeszékhelyet is megelőz: Szekszárdot és Salgótarjánt.
Ezt megelőzően – még 2006-ban – Érd kapott megyei jogú városi címet, a jelenlegi polgármester, Csőzik László jól emlékszik erre, mivel alpolgármesterként követte végig az eseményeket.
„Nekünk több mint egyéves volt a folyamat, 150 oldalas tanulmányban kellett bizonyítanunk, hogy megfelelünk a követelményeknek, a Belügyminisztérium és a parlament is hosszan értékelt minket, nem az ölünkbe pottyant az egyik pillanatról a másikra” – emlékezett vissza a 24.hu-nak az ellenzéki polgármester, aki szerint a most csatlakozók számára a legnagyobb előny az lehet, hogy bekerülhetnek a Modern Városok Programba, ahonnan tízmilliárdos fejlesztési forrásokhoz juthatnak.
Emellett növeli a város presztízsét, ami akár új befektetők felbukkanásában is megmutatkozhat. A város kikerül a megyei önkormányzat hatósága alól, így az önkormányzati választáson már nem fognak megyei listára szavazni a választók
– sorolta a változásokat Csőzik, aki nem tudott megnevezni egyetlen hátrányos tényezőt sem.
A polgármester ugyanakkor furcsállotta a kormányzati javaslatot a két új megyei jogú városról, bár Baja esetében azt valamennyire indokoltnak tartja. „Ott nőttem fel, így tudom, milyen messze van a megyeszékhely, Kecskemét, több mint száz kilométerre” – magyarázta.
A Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének főtitkára szerint a döntéssel Baja és Esztergom egy olyan új klubba kerülhet, ami számos előnnyel jár.
Több forráshoz fognak jutni, nem kell a többi településsel versenyezniük az uniós beruházásokért. És megyei jogú városként fognak valamennyi pénzt kapni a közösségi közlekedés megszervezésért is
– mondta Schmidt Jenő, aki szerint nehéz számszerűsíteni, hogy mindez mennyi pluszpénzt jelent majd a két településnek.
Róna Dániel politológus szerint egyértelmű, hogy a kormányzat a választásra időzítette az új megyei jogú városi címek odaítélését. Csakhogy szerinte ez nem fogja befolyásolni az embereket, különösen a bizonytalan szavazókat, akiket elsősorban a pénztárcájuk érdekel.
Az esztergomi választókerületben ezzel együtt minden voks számíthat: a Fidesz ott a kenőpénz elfogadásával gyanúsított Völner Pál helyett Erős Gábort, a város alpolgármesterét indítja. Völner legutóbb 45 százalékot szerzett, a teljes ellenzéki együttműködés mellett ennyi nem biztos, hogy elég lesz a győzelemhez április 3-án a jobbikos Nunkovics Tibor ellen. A bajai körzet viszont sokkal nehezebb terep az ellenzék számára: bár a városban az önkormányzati választáson az ellenzék győzött, a parlamenti választáson 54 százalék feletti eredményt ért el Zsigó Róbert ebben a választókerületben.
Van pár ember, akik azonnal és közvetlenül jól járnak a megyei jogú városi címmel: a szóban forgó városok vezetői automatikusan magasabb fizetési kategóriába sorolódnak. Hernádi Ádám esztergomi polgármester 975 ezres fizetése 1,3 millió forintra nő, míg Nyirati Kláráé 1,1 millióról emelkedik ugyanennyire. Az alpolgármestereik díjazása is hasonló arányban emelkedhet, de a közgyűlési képviselők sem járnak majd rosszul.
Kiemelt képünkön a Szentháromság tér Baján, előtérben a Sugovica.
