Több fejlemény is történt péntek délelőtt a budapesti Városháza állítólagos eladásával kapcsolatban, vegyük sorba melyek voltak ezek:
- Megszereztük a jelentést, amelyet a városházi vezetést kért Barts J. Balázstól, hogy miről beszélt azon a tárgyaláson, amelyről kedden szivárgott ki egy erősen összevágott hangfelvétel.
- A főváros értékelte a vagyonkezelői jelentést, és elmarasztalta, ám nem rúgta ki Bartsot.
- Mindeközben újabb hangfelvétel szivárgott ki.
Rahimkulovék érdeklődtek
Haladjunk tehát sorban.
A 24.hu birtokába jutott az a jelentés, amelyet Barts J. Balázs, a fővárosi vagyonkezelő vezetője írt arról a beszélgetésről, melyről hangfelvétel szivárgott ki kedden. Ezt a jelentést azért kellett megírnia Bartsnak szerdán, mert a városházi vezetés beszámolásra kötelezte. A kedden nyilvánosságra hozott, erősen összevágott hangfelvételen úgy tűnt, mintha Barts a Városháza eladásáról tárgyalna valakikkel, és a hangnemből egyértelműen úgy látszott, meglehetősen bennfenteskedve viselkedik az érdeklődőkkel. Hogy pontosan mit mondott, arról ebben a cikkünkben olvashat.
Barts azt írja a közel másfél oldalas riportban, hogy
- a hangfelvétel a 2021. május 5-én készült a Budapest Főváros Vagyonkezelő Központ Zrt. egyik helyiségében.
- A tárgyaláson Berki Zsolt, Gansperger Gyula és még három, meg nem nevezett személy vett részt. Őket később sem azonosította be Barts.
A tárgyalás dátuma azért fontos, mert a főpolgármesteri kabinet még tavaly novemberben döntött arról, hogy elvetik azt a forgatókönyvet, amely a városházi ingatlan eladásával számolna. Azaz ez a beszélgetés fél évvel a döntés után történt. Erről bővebben ma reggeli cikkünkben írtunk:
A jelentés szerint a „tárgyalást Berki Zsolt nagyjából egy héttel korábban kezdeményezte, aki első ízben 2018-ban, ezt követően pedig több alkalommal jelezte, hogy befektetői érdeklődést közvetít a Városháza hasznosítására.” És hogy miért találkozott velük a vagyonkezelő vezetője? Hát mert, a „potenciális befektetőkkel való kapcsolattartás, a vevői érdeklődések becsatornázása a társaság feladata, erre figyelemmel a kezdeményezés elől nem tértem ki.” Barts hozzáteszi:
Barts azt is írja, hogy ennek valóságtartalmát nem tudta ellenőrizni, de (ahogy erről legelőször a Válasz Online beszámolt)
azt a tájékoztatást kapta, hogy a Rahimkulov család érdeklődik az ingatlan iránt.
A komoly ingatlanportfólióval rendelkező Rahimkulov testvérpárról korábban a G7 írt hosszabb cikket:
„Többször hangsúlyoztam, hogy a tárgyalás célja kizárólag piackutatás, amelynek meg kell alapoznia azt a döntést, hogy valóban van-e realitása a Városháza egyéb célra való hasznosításának” – írja a vezérigazgató.
Barts ezután közölte Berkivel, a Városháza folyamatosan tájékozódik arról, hogy „a piaci befektetők milyen funkciót és milyen hasznosítási formát tudnának elképzelni a mai épületben, ha a Fővárosi Önkormányzat a jelenlegi telken felépülő korszerű irodaépületbe költözne, hiszen csak a régi épület hasznosítása adhat fedezetet az építkezésre.”
Vagyis Barts – ezek szerint – még most májusban is a „Városháza folyamatos tájékozódása” mellett beszélt a régi épület hasznosításáról. Kérdés azonban, hogy a hasznosítás egész pontosan mit jelent ebben az esetben? Bérbeadást vagy eladást? Barts jelentése szerint semmiképp nem az utóbbit: a tárgyaláson ugyanis kiemelte, hogy a fővárosi kabinet olyan forgatókönyv mellett döntött korábban, amely azon alapul, „hogy az ingatlan értékesítés nélkül, egy mai kornak megfelelő színvonalú és kellően reprezentatív városháza épület felépíthető a jelenlegi üres telekrészen, hiszen a meglévő épületnél lényegesen kisebb alapterületű épület is elegendő a szükséges funkciók elhelyezésére.” Leszögezte: a jelenlegi Városháza „felújított állapotban sem lenne ideális irodának, hiszen ez az épület nem erre készült, és csak nagyon sok kompromisszummal és nagyon magas üzemeltetési költség mellett használható ma is.” A tárgyalás azzal végződött, hogy az érdeklődők végiggondolják ezt, de később már nem jelentkeztek.
Nem rúgták ki
Mindenképp érdekessége a jelentésnek, hogy Barts milyen részletes és őszinte, sőt, szabados, néha már-már cinikusnak tűnő tájékoztatást adott egy olyan városházi ügyről, amely addig nem került a nyilvánosság elé. Érdekes, hogy számára teljesen ismeretlen emberek előtt is megtette.
A főváros sajtóközleményt adott ki az ügyben péntek délelőtt, amelyben több ponton kritizálják Bartsot a tárgyalás miatt.
Mint írják, a vezérigazgató súlyosan hibázott abban, hogy az ingatlanpiaci befektető képviselői számára egyáltalán ismertette a korábbi döntéselőkészítő tanulmányának a Városháza értékesítésének lehetséges hosszú távú, 2030 utáni időre szóló alternatíváit is bemutató részét, mivel ezeket az alternatívákat a Főpolgármesteri Kabinet korábban éppen az ő javaslatára már elvetette, egyértelművé téve, hogy nincsen szándéka a Városháza ingatlanának értékesítésére. Ezt a hibát az sem menti, ha a vezérigazgató célja ezzel az volt, hogy a hasznosítási lehetőségekről minél több információt szerezzen a befektetői szándékkal érkezőktől. Ugyancsak hibázott a vezérigazgató abban, A vezérigazgatónak építészmérnökként és ingatlanpiaci szakértőként lehet ugyan szakmai véleménye, de hivatali minőségében, egy ilyen érzékeny kérdésben, még zárt körben sem fejthet ki olyan álláspontot, amely akárcsak kétséget is ébreszt abban, hogy a városvezetés szándékait helyesnek tartja-e. Az igazgatóság elnökének álláspontja szerint ezek olyan hibák, amelyek nem maradhatnak következmény nélkül.
Ugyanakkor – folytatódik a közlemény – nem akarják kirúgni Bartsot, akinek végül írásbeli fegyelmit adtak „a fentebb ismertetett hibái miatt, illetve megtiltották számára azt, hogy a jövőben a Városháza ingatlanának közép- és hosszútávú hasznosítása koncepciójáról külső személyekkel hivatali minőségében kommunikációt folytasson.”
