Én igazából nem vakcinát akartam kifejleszteni, hanem terápiás fehérjét kódoló messenger RNS-t és a kollégáimat érdekelte legfőképpen a vakcina,
mondta a Szeged Televíziónak adott interjújában Karikó Katalin, aki pénteken veszi át a város díszpolgári címét és a napokban diákokkal is találkozott. A biológus hozzátette, ezt követően ő is belefolyt a védőoltással kapcsolatos kutatásokba, és főleg az influenza elleni oltáson dolgozott a BioNTech-nél.
Mint elmondta, a cég vezetője figyelt fel arra, hogy a kínai Vuhanban a koronavírus olyanokat is megfertőz, akiknek nincs semmilyen tünete, ők pedig elvihetik a vírust más helyekre is. „Realizálta, hogy gyorsan vakcinát kell csinálni.”
Az influenza ellenes védőoltással már készen volt a cég, mondta el a professzor, és arra vártak, hogy embereken is tesztelhessék, így rövid idő, néhány hét alatt át lehetett váltani, egy hosszabb folyamat után.
Arra kérdésre, hogy sok évtized ismeretlenség után hogyan lehet azt feldolgozni, hogy most ő a Nobel-díj egyik legkomolyabb várományosa, Karikó Katalin úgy válaszolt:
Soha nem hátrafelé nézek, hanem előre, hogy mit lehet tenni. (…) Tudom azt, hogy honnan jöttem, csak nem arra koncentrálok, hanem hogy mi a következő feladat.
Megjegyezte, hogy az mRNS-terápia terén ismert volt a neve, 2013-ban az erről szóló első konferencián ő tartotta az első beszédet. Elmondta azt is, hogy a rákellenes vakcinával már régóta próbálkoznak, de ott még nem értek el áttörést, mert nem tudják pontosan, hogy mi ellen kell kifejleszteni a vakcinát.
Van kétszázféle rák, nagyon sok mutáció, és nem tudni, hogy melyik az, amelyik felelős a rák további terjedéséért.
Visszatérve a koronavírusra, kérdésre válaszolva Karikó kijelentette, hogy az mRNS-alapú vakcinák nélkül nem tartanánk ott a járvány elleni küzdelemben, ahol most vagyunk.
Az interjúban kitértek arra is, hogy Orbán Viktor korábban „kisújszállási asszonyságnak” nevezte Karikót, aki akkor nem kívánt reagálni a kijelentésre, és szóba került az is, hogy a miniszterelnök elmondása szerint a disznósajtról is beszélgettek a személyes találkozójukon.
A disznósajt az igen szakmai munka volt, nem azért, mert az apukám hentes, hanem én említettem a disznósajtot. Ugyanis arról volt szó, hogy a BioNTechnél állati vakcinák kifejlesztésén is dolgozunk és a kollégák azt hitték, hogy a combba is be lehet nyomni a vakcinát. És én mondtam, hogy nem, hanem az állat fültövébe adják be, és én ezt nagyon jól tudtam, mert az apukám hentes volt, és amikor disznósajtot csináltunk, ő mindig azt a részt kivágta, ugyanis abban a toxinok felhalmozódhatnak a vakcinából. Ezért van az, hogy az emberek meg is haltak disznósajttól. (…) Tehát nem arról volt szó, hogy mennyi paprikát lehet beletenni.
Azt is megjegyezte: „mindegy, hogy az ember egy hentesnek a lánya, akkor is lehetnek olyan információi, amiket a kollégái nem tudnak”. Karikót nem bántotta, hogy „kisújszállási asszonyságnak” hívták, állítása szerint hívták őt már ennél rosszabbnak is.
Ha [Nobel-díjat] fogok kapni, annak fogok örülni a legjobban, ahogy mások örülnek neki.
