A Szabad Európa elemzésében azt írja, a piac átalakítása a 2010-es kormányváltás előtt elkezdődött, amikor 2009-ben az ORTT (a Médiatanács elődje) fideszes és szocialista delegáltjainak jóváhagyásával a Danubius és a Sláger rádió helyét átvette a Class FM és a Neo FM. Ekkor mondott le a testület elnöke, Majtényi László.
A Neo FM megszűnt, megüresedett frekvenciájára nem írtak ki pályázatot, miközben a helyi frekvenciák újrapályáztatásán több régi rádió is elbukott.
A piacon Nyerges Zsolt után megjelent Simicska Lajos, akit később követett a néhai Andy Vajna, aki a Rádió 1 felvásárlása után vidéki terjeszkedésbe kezdett, majd építeni kezdte a Best FM-et is a Rádió 1 hálózatának mintájára. A filmügyi biztos halála után megtorpant a terjeszkedés, de miután Mészáros Lőrinc közelébe kerültek az adók, újra biztos a háttér, az utóbbi időszakban pedig a KESMA tulajdonában lévő Karc FM kezdett hasonló nyomulásba.
Átláthatatlanná tett közmédia
A Szabad Európa külön kitér a közmédiára, arra, hogy a központosított hírgyártás mellett az MTI olyan hírblokkot is készít, amellyel a kisebb helyi rádiók szinte ingyen eleget tudnak tenni a kötelező hírszolgáltatásnak. Az ellenőrzést a Közszolgálati Alapítvány kuratóriuma látja el, de – a Szabad Európa több, a kuratórium munkájára rálátó forrása szerint – csak névleg.
A közszolgálati média felett nincs sem társadalmi, sem politikai felügyelet
– fogalmazott egyikük. A közmédia átszervezése meggyengítette a kuratóriumot, amely a Duna Médiaszolgáltatót felügyeli, de a komoly pénzek az MTVA-nál vannak, amelyet a Médiatanács felügyel.
A Szabad Európa kereste az NMHH-t, hogy milyen rádiós stratégia alapján születnek a döntések, de nem kapott választ, a portál forrásai pedig azt valószínűsítették, hogy nem is a Médiatanács, hanem a Miniszterelnöki Kabinetiroda környékén kell keresni a valódi döntéshozókat.
Frissítés!
A cikk megjelenése után az NMHH Kommunikációs Igazgatósága tudatta, a rádiós frekvenciákról a Médiatanács – a médiatörvényben foglaltak alapján – mindig pályázati eljárásban, a médiapiaci, médiapolitikai és frekvenciagazdálkodási szempontok szerint dönt. A folyamatban levő és előkészítés alatt álló pályázati eljárásokat bárki megismerheti, azok a Médiatanács honlapján az megtalálhatóak.
Mint írták, döntéseiket a médiatörvény, a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény, a nemzeti vagyonról, illetve az állami vagyonról szóló törvény határozza meg.
A médiaszolgáltatási lehetőségekhez kapcsolódó frekvencia-hasznosításra irányuló eljárásoknál az állam a tulajdonosi jogait, ezen belül a rendelkezési jogát gyakorolja a rádiófrekvenciák felett. A jogszabályok a médiahatóság feladatává teszik, hogy
arra alkalmas időben, helyzetben és módon hasznosítsa a rendelkezésre álló frekvenciakészletet, vagyis gyakorolja az állam rendelkezési jogát.
A Médiatanács felelősségi körébe tartozik az is, hogy a közszolgálati tartalmakhoz a lehető legszélesebb körű hozzáférést biztosítsa az ország egész területén. Mint írták, már a pályázati kiírás előtt megismerhetők mind a frekvenciatervek, mind a pályázati felhívás tervezetek. A törvény lehetővé teszi, hogy a frekvenciatervhez és a pályázati felhívás tervezetéhez bárki észrevételt fűzzön, kérdéseket tegyen fel.
A Médiatanács a frekvenciákkal való felelős és gondos gazdálkodás elvét alkalmazva a mindenkori médiapiaci helyzetet megvizsgálva dönt valamely frekvencia hasznosításáról. Azt is írták, hogy 2020-ban Magyarországon 6717 bejegyzett nyomtatott sajtótermék, 3511 bejelentés alapján működő online újság van, 395 audiovizuális, 155 rádiós és 166 lekérhető médiaszolgáltatás működik. Bejelentés alapján működő internetes lineáris rádióból 64, internetes lineáris audiovizuális médiaszolgáltatóból 10 található az országban,
vagyis a magyar médiapiac igen sokszínű.
Összehasonlítva a korábbi évekkel a szolgáltatásokat, földfelszíni rádiós szolgáltatásokból például 2015-ben 158, 2018-ban 144 volt hazánkban, de internetes lineáris rádióból 2017-ben 49, 2018-ban 56, 2019-ben pedig 55 volt. (Az adatok minden esetben a december havi állapotra vonatkoznak.)
Tekintettel arra, hogy a rádiós médiaszolgáltatási lehetőségek a korlátos anyagi javak közé tartoznak, a Médiatanács az ezekkel való gazdálkodásakor kiemelten körültekintően, felelősen, a közérdekű célok, szempontok figyelembevételével köteles eljárni.
A pályázati eljárásnál a Médiatanács minden olyan adatot bekér a leendő médiaszolgáltatótól, amely alapján meggyőződhet arról, hogy a törvény előírásainak megfelelően akar-e, tud-e élni az esetlegesen elnyert lehetőséggel, működésében, anyagi hátterében kiszámítható, stabil rádió lép-e majd a piacra.
A Médiatanács mindent megtesz azért, hogy a pályázati ajánlatok összeállítását a pályázóknak megkönnyítse. A korábbi tapasztalatok alapján az ajánlatok beadásakor az NMHH közjegyző jelenlétében gondoskodik a pályázati ajánlat megfelelő formai kellékekkel való ellátásáról és a benyújtás szabályszerűségéről.
Egy, a rádiós piacon megjelenni kívánó, vagy már jelen levő vállalkozásnak a pályázati ajánlatban kértek összeállítása nem jelenthet gondot, a pályázó későbbi működését is elősegítheti, ha már a pályázati eljárásnál megtervezi későbbi műsortervét, üzleti és pénzügyi tervét.
Kiemelt kép: Áder János az MTVA rádióstúdiójában október 16-án. Az államfő Kék bolygó címmel rendszeresen jelentkezõ podcast műsort indított. MTI/Bruzák Noémi
